Pécsi Közlöny, 1894. április (2. évfolyam, 46. szám)

1894-04-24 / 46. szám

ö­ zösséget. Bármennyire szétágazik is az állam és az egyház feladata, és különbözők az esz­közei , a közös érdekeknek igen tág mezeje van s e téren,­­ az erkölcsiség és humaniz­mus terén, az együttes és egyetértő működés a két hatalmi intézmény mindegyikének meg­könnyíti feladatainak megoldását, céljainak elérését. Állam és egyház tehát nemcsak kö­­zönyösek nem lehetnek egymás iránt, hanem lényegbe vágó dolgokban épp egymásra van­nak utalva. Az orosz trónörökös eljegyzése M­i­k-­l­ó­s Alexandrovics nagyherceg, orosz trónörö­kös, a kóburgi nászünnepségek alkalmával eljegyezte Alice hesszeni hercegnőt, az ural­kodó hesszeni nagyherceg legifjabb testvérét. Acárevics 1867. máj. 28-án született Pé­­tervárott. Több orosz ezreden kívül az 5. sz. osztrák-magyar (horvátszlavon) dzsidásezred­­nek is a tulajdonosa és a minden kozákok hetmánja, mely utóbbi méltóság különösen ki­váló. A menyasszony 1872. jún. 6-án született, s így 5 évvel fiatalabb vőlegényénél. Apja, IV. Lajos uralkodó nagyherceg, két évvel ezelőtt halt meg. Vilmos császár rendkívül szíves gratu­láló táviratot küldött a cárnak a trónörökös eljegyzése alkalmából, gratulációjában említi, hogy a cár a rokon családoknak ezzel az új szívbeli összeköttetésével a békének új üzene­tét küldte Európa népeihez, amely békének a cár nemes érzése eddig is megbecsülhetetlen szolgálatokat tett. Szocialista­ zendü­lés. Vasárnap reggel a szocialisták elkesere­dett csatát rendeztek Hódmező-Vásárhely fő­terén. A rendőrség pár nap előtt házkutatást tartott a munkások lakásain, kik a nemzetközi szocialista ligának vakbuzgó tagjai s ez alka­lommal elkobozta a birtokukban talált lázitó röpiratokat. A rendőrkapitány vasárnap 1­­8 órára kihallgatás végett maga elé idézte Kovács János szocialista vezért, azonban a városház kapuin százával tolongott be a munkásnép s amint őket onnan kiszorították, a kövekkel és botokkal fölfegyverzett nép ostrom alá vette a városházát, a kaput betörte, az ablakokat be­zúzta, a székeket kihaj­igál­ták az utcára, a dí­szítményeket letépték, az ülésteremben a király s a királyné, valamint Kossuth arcképeit le­szakították, összetaposták és leköpték. „L­e­­gyilkolunk kutyák és fölgyűjtjük a várost!“ kiáltások hallatszottak, míg végre három lovas csendőr jelent meg a van­dalizmus színhelyén. A csendőröket kőzáporral fogadták, mire ezek fegyverükhöz nyúlva, el­dördültek az első lövések. Egy munkás holtan rogyott össze, 8 ember pedig halálosan sebe­sült meg. A vér láttára a tömeg még inkább felbőszült s a 3 szál csendőr kénytelen volt menekülni. A garázdálkodás fokozott mérték­ben folyt tovább : kitépték a park fáit, fölszed­ték a kövezet tégláit. A városon kívül állomá­sozó huszárság értesittetvén a zendülésről, 10 óra körül vágtatva, kivont karddal érkezett a Kossuth­ térre, vágva kímélet nélkül mindenkit, aki útjukba akadt. Számosan hullottak földre a lovak patái alatt. Pár pillanat alatt tiszta lett a térség, csak azok maradtak ott, kik vér tócsában heverve, magukat el nem vonszol­hatták. A városház sivár rom képét mutatja. A kihágásoknak oka Kovács János letar­tóztatása és a lázitó iratok elkobzása volt. „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1894. április 24. Kovács, ki azelőtt városi rendőr volt, kihallgatása alkalmával azt vallotta, hogy a haza fogalmának nincs a munkások előtt semmi jelentő­sége, ők nem ismerik el a társa-­­­dalom mai jog­rendjét. A munkástár-­­­sadalom a kereső fél, a vagyonos osz­­­­tály a here, melyet akasztani­ kellene! Az egész várost elfogta a rémület, mert gyújtogatástól és további támadásoktól tarta­nak. Szegedről több száz katona van H. M. Vásárhelyre rendelve. Hire­k. Az egyházmegyéből. Plébánosi ki­nevezés. Ő nagyméltósága a püspök ápr. 23 án Köhler Ferenc theologiai tanárt és szentszéki ülnököt paksi plébánossá nevezte ki. — Eskületétel. Weisz János nagy­­mányoki plébános, a bonyhádi kerület ujonan kinevezett esperese, f. hó 23-án délben tette le az esküt a megyés főpásztor kezébe. Plébánosi instellációk. Klein József, az újonnan kinevezett apari plébános ünnepé­lyes installációja ápril 22 én ment végbe a nagy mise alatt. A beiktatási szertartást Pin­tér József bonyhádi kiérdemült esperes-plébá­nos végezte. — Folyó hó 15-én volt az újon­nan kinevezett lengyeli plébánosnak , Her­­ger Józsefnek, hőgyészi volt káplánnak installációja. A beiktatási ceremóniát a kér. esperes : Ajaki Jenő varasdi esp.-plébános vé­gezte. Uj zárdi­főnök: Petrovits Gera­­szim, a volt szent­endrei gör. kel. püspökhe­lyettes, kit az igénytelen grábóci kalugyer zárda főnökévé,, neveztek ki, ezen állását a­­ napokban foglalta el. Bírói kinevezések: Dr. Dobi Imre, pécsi ítélőtáblás tanácsjegyző, a pécsi törvény­székhez bíróvá; dr. Stokinger László, törvényszéki jegyző, a budapesti VI. ker. já­rásbírósághoz, ifj. Kerekes József szegzárdi törvényszéki jegyző pedig a nyíregyházai já­rásbírósághoz albirákká neveztettek ki. Leplezett jótékonyság. Egy magát meg-­­ nevezni nem akaró Nemo 60 frtot küldött s egyik papneveldéi elüljáró kezeihez azon ki- I­vánsággal, hogy az i. é. május 11-én követke-­­ zőképen osztassák el: 28 frtot kapjon azon nagyobb papneveldéi IV. éves theol. növendék és sz. Pál társ. önképzőköri tag, kit arra a sz. Pál társ. tagok titkos szavazás utján legérde­mesebbnek tartanak; 25 frtot kapjon azon IV. éves tanitó­képző int. tanuló, kit szorgalma­ és viseletéért erre a tanári kar kijelöl; 5—5 frtot kapjon egy Gregorianum intézeti bennlakó nö­vendék és egy gymn. clericus, kik nem hang­anyaguk vagy előképzettségük, hanem szor­galmuk folytán a gregor.­ének elsajátításában a székes­egyb­ énekkar igazgatójának ítélete szerint a legszebb előhaladást tanúsították. Ilyen tett nem szorul dicséretre. Isten fizesse meg ! A kereskedelmi kaszinó ügyében va­sárnapon értekezlet volt, mely Kindl József elnöklete alatt egy 12 tagú bizottságot válasz­tott az előmunkálatok megtételére. A sok felől nyilvánuló érdeklődés biztos kilátást nyújt a kaszinó mielőbbi létesülésére. Felfüggesztés: Dragonescu Döme pénz­ügyigazgató megvizsgálván a siklósi adóhiva­tal ügykezelését, a restanciák oly halmazát fedezte fel, hogy a sok mulasztás és nagy ha­nyagság miatt Gombos Pál ellenőrt nyom­ban felfüggesztette és ellene a fegyelmi vizs­gálatot elrendelte. Helyettesítésére Schnell­­ János küldetett ki Pécsről. A ma esti filharmóniai hangverseny alkalmával P­re­u­s­z Adolf úr Schönherr Mi­hály Bösendorfer-féle zongoráján, a zenekar kísérete mellett, Mendelssohn capriccióját fogja előadni. A hangverseny annál inkább érdemli meg a közönség pártolását, mert a ritka műélvezetért fizetendő összeg a Mecsek­­egyesületnek és az önkéntes tűzoltó testület­nek céljaira fordíttatik. Balesetek. Az uj szinház mellett levő Schwartz-féle telken egy pincefal lebontása közben a boltozat tegnap estefelé leszakadt és az ott dolgozó Horváth István nevű mun­kást maga alá temette. A szerencsétlen embert kórházba szállították.­­ Tóth honvédhadna­gyot vasárnap a sátortábornál paripája leve­tette. Az esés közben egyik lába a kengyelvas­ban megakadt s a vágtató lá­­gy vonszolta egy darabig a hadnagyot, ki súlyos sérüléseket szenvedett. Müller Melánia, városunknak pár évvel ezelőtt ismert kedves alakja, a színészetben kiképezte magát és most a berlini Rezidenz­­szinházhoz szerződött drámai szerepekre. Csőd. A pécsi kir. tszék közhírré teszi, hogy Krón Mihály és neje Letzter Zsófia pécsi lakosok ellen a csőd megnyittatott. Csődbiztos Angyal Pál t.-széki bíró, tömeggondnok dr. Leh Károly ügyvéd. A Duna szabályozása. Szegzárd és Baja között a duna-átvágási munkálatok szépen haladnak előre, melyeken két­ezer ember dol­gozik. A megnyitás, ha kedvező lesz a vízál­lás, két-három hó múlva megtörténhetik. Esküvő. P­u­s­k­ás Lajos kaposvári vasúti tiszt most szombaton vezette oltárhoz a szép R­a­z­g­h­a Margit kisasszonyt, R­a­z­g­h­a Lajos szegzárdi segéd­lelkész kedves nővérét. Az esketési szertartást R­a­z­g­h­a Lajos vé­gezte, ki az új házaspárhoz szép beszédet in­tézett. Kiállítások: P­á­r­i­s­b­a­n kiállították a szerencsétlen Marie Antoinette erek­lyéit. Ott látható a királyné rózsafából faragott kis íróasztala, melyért Eugenia császárné 600.000 frankot fizetett. Érdekes a kis cipő is, mely a vérpad lépcsőjén maradt le a királyné lábáról. Fekete szatinból van, magas a farka s összes díszítése egy csatból áll. Ki van állítva a királyné kanapéja is : fája aranyozott, selyme apró virágokkal van behintve. Roth­schild Adolfné Mária Antoinette legyezőjét, óráját és egy ékszerét állította ki, mely apró­ságokért 2 millió frankot adott. Legérdeke­sebb mégis a Temple-fogságban használt ima­könyv. Ennek első lapján, ceruzával írva, a fogolykirályné sajátkezű sorai olvashatók, me­lyek így hangzanak : „Október 16 án, ötödfél órakor reggel. Istenem ! légy irgalmas hozzám. Nincs több könyem, hogy elsírjam értetek, szegény gyermekeim! Isten veletek! Isten veletek !“ F­erenc József magyar király is igen sok ereklyét adott át a kiállítás inté­zőinek, ezek közt van Mária Antoinette arc­képe, a­mely mint 15 éves leányt ábrázolja. Tervben van, hogy a Párisban kiállított összes ereklyékkel Bécsben is rendeznek kiállítást, s ennek Metternich Paula hercegnő lenne a védnöke. — Bécsben ápr. 20-án nyitotta meg a király a nemzetközi élelmiszer és kato­naélelmezési kiállítást. A magyar osztályban Tormay mint tanácsos kalauzolta ő felségét, a ki meg volt lepetve a magyar csoportok szépsége és gazdagságától. A király, báró Podmaniczky Frigyesnek kezet nyújtva, e szavakkal indult a magyar osztályból a ki­járó felé . Nagyon örülök, hogy noha az idő oly rövid volt, a magyar kiállítás mégis ily pompásan sikerült. Ezen, a rotundában elhe­lyezett, kiállításon kívül van még egy másik­­ is: a Belvedere-ben, hol azon változatos tár-

Next