Pécsi Közlöny, 1894. április (2. évfolyam, 46. szám)

1894-04-24 / 46. szám

1894. április 24. gyak szemlélhetők, melyeket Ferenc Fer­­d­i­n­á­n­d főherceg világkörüli útjáról magá­val hozott. Az élelmiszer kiállítás bizottsága szombaton este lakomát rendezett a külföldi képviselők tiszteletére, melyen Eisler biz. tag „a rohamosan haladó és fejlődő Magyarorszá­got f éltette. A tósztra báró Rosner Ervin vá­laszolt. Halálozás. Szandtner Pál, duna­­földvári tanító folyó hó 13-án Duna-Szekcsőn, hová a húsvéti ünnepek előtt hosszú, kínos betegségében üdülést keresni ment, elhunyt. — L­é­t­h­a­y Rudolf, 44 - ik gyalogezred­beli kapitány neje, szül. P­e­c­e 11 Mari e hó 21-én életének 33 ik. házasságának 6 ik évé­ben elhunyt. Temetésén az egész tisztikar vett részt. Nyilvános köszönet. Egyházmegyénk kifogyhatatlan jótékonyságu jótevőjének, mélt. Troll Ferenc cim. püspök és káptalani nagyprépost urnak, ki beiktatási ünnepélye alkalmával több rendbeli adományok közt a szakadáthi Jézus sz. Szive templomára 100 frtot legkegyesebben ajándékozni szives volt, mely köszönetét nyilvánítja a Szent Csa­lád naptára szerkesztősége. Az Albrecht-ezred jubileuma. A 44 ik számú Albrecht főherceg-gyalogezred nagyban készül az ezred fennállásának százötvenedik évfordulójára, amelyet valószínűleg június 24-én, a custozzai csata napján ünnepelnek meg az ezred kiegészítő kerületének székhe­lyén, Kaposvárott. Az ezred törzse és három zászlóalja, amely most Pécsett állomásozik, ebből az alkalomból szintén Kaposvárra megy, ahol az egész ezred Albrecht főherceg vendége lesz. A kaszárnya udvarán felállítják azt a sátort, amelyben Albrecht főherceg a custozzai csata idején lakott. Az ezredtulajdonos a nyolc­vanas évek elején járt utoljára Somogy megyé­­ben, ahol a nép nagyon barátságtalanul fo­gadta. Azóta keveset törődött ezredével, amely javarészt somogyi fiukból áll. Az ezrednek különben szép múltja van. 1744-ben alakította a híres Clerici francia eredetű táborszernagy. Hetven évig állomásozott Milanóban, részt vett azóta a monarkia minden hadjáratában s külö­nösen kitüntette magát 1869-ben a dalmáciai felkelés alkalmával, amikor Krisevac várát vitéz rohammal vette be. A boszniai okkupáció idején a dolna-tuzlai ütközetben jeleskedett. Az ezred magyar nyelven megírt történetét a jubileum napján kiosztják a legénység között. Ismét egygyel kevesebb azok száma, kik nemzeti függetlenségünk kivívása végett hadba szálltak, kik vérüket ontották a hazáért. Turcsánkai Turchányi Soma, 1848-49-iki honvédhuszár főhadnagy és nyugalmazott ál.­­ itbizt. ápr. 19 én Mohácson elhunyt. A megbol­dogult összesen 22 csatának volt hősi résztve­vője, jelen volt Kápolnánál, Isaszeghnél, ő állított saját költségen, mint szerény javadal­­mazású állami tisztviselő, a gyászos mohácsi ütközetben elesett hazafiak emlékének egy téglából készült obeliszket. Nyugodjék bé­kében. Hurokra került betörök. Már jó ideje folyton garázdálkodott egy betörő banda Sze­derkény, Pécsvárad és Németbóly környékén. Már többször volt nyomukban a csendőrség, azonban mindig sikerült nekik elillanni, míg végre e hó 19-én a jó madarakat elcsipték. A járásbiró vallatóra fogta őket és eddig D­á­­z­s­i­c­s József, ki úgy látszik a fejük volt, társaival 12 betörést és lopást vallott be. Pénzhamísitó banda. Tudósítónk ezen általános szenzációt keltett jelenségre vonat­kozólag ezeket irja : Tolnamegye, dombóvári járásban a hatóságnak évről évre ad dolgot a pénzcsináló banda, melynek melegágya Felső- I­­regh, hol a jobb módú gazdák közül is máé­g nem egynek gyűlt meg a baja a szimatoló csendőrséggel. Újabban ismét Felső-Ireghen történtek elfogatások, de bűnrészesek a kör­nyék több községéből kerültek a börtönbe. Egy f.-ireghi gépész az ércpénz hamisítványok, és egy regölyi siheder a papírpénz hamisítvá­nyokkal versenyeztek az állami pénzverő- és bankó nyomdával. Annyira óvatos a vidék pórnépe ma már, hogy feljegyzi a nevét, kitől nagyobb értékű bankót kapott. Ezen óvatoság­nak köszönhető, hogy i. hó 12-én tartott kónyii vásáron, egy zsemlye áruló, hamis ban­kókkal üzérkedő zsidó került nagy népcsődü­­letben a csendőrök kezébe. Ez az élelmes ágens, a vásárban többszörösen ruhát cserélt, hogy a hamisítványok felismerése után, őt fel ne ismerhessék. De lépre került. Vakmerő vállalat, mikor a közvetlen közelben levő Ta­másiban szép számmal vizsgálati fogságban ülnek a cinkostársak ! Századvégi haladás, épen úgy mint az egyházpolitikai törvényja­vaslatok. Hercegből báró. Br. Thur­n-T­axis Rudolf herceg, ki nemrég Prágában telepedett meg, lemondott hercegi rangjáról és Tro­s­­k­o­v nevet vett föl, melyhez az uralkodó a bárói címet adományozta. Br. Troskov sarja annak a híres hercegi családnak, mely már 1595-ben viselte a főpostamesteri méltóságot Németországban. Rudolf herceg fiatal korában egy alacsony sorsú leány és a fényes herceg­ség közti választás elé állitva, Eris almáját az előbbinek ítélte oda s meg is esküdött vele. A házaspár Rumelia fővárosában, Filippopo­­lisban ütötte föl tanyáját, hol a férj Taxis Ru­dolf név alatt ügyvédi irodát nyitott, később pedig Rumelia főállamügyésze lett. Házassá­gukból 2 gyermek született : a fiú katonatiszt az orosz hadseregben, a leányt pedig egy Ru­meliában megfordult ausztriai főúr, régi her- i­cegi család tagja, kérte feleségül. A hercegi vőlegény rá is bírta Taxis Rudolfot, hogy hazájába visszatérjen és közbevetette magát, hogy Albert herceggel, a regensburgi ház fe­jével, létrejöjjön a kibékülés. A kibékítési kísérlet csütörtököt mondván, Taxis Rudolf végkép kivált a Taxis hercegek családjából. Felhívás az orsz. Kossuth - szobor Ügyében. „A Kossuth Lajos emlékének meg­örökítésére alakult országos bizottság“ elnök­sége tisztelettel felkéri az összes vidéki gyűjtő-iv tartókat, hogy a­mennyiben a gyűj­tött összegeket a pesti hazai első takarékpénz­tár egyesülethez még be nem szolgáltatták volna, az íveikben jegyzett és még jegyzendő összes adományokat a nyilvános nyugtázás megkönnyítése érdekében valamely ottani helybeli, esetleg vidékbeli lapban díjtalanul közzétételül törekedjenek, ennek megtörténte után pedig a gyűjtött összegeket a vonatkozó gyűjtő ívek és lappéldányok kapcsán a pesti hazai első takarékpénztár egyesülethez bekül­deni szíveskedjenek. Budapest, 1894. április hó 18-án. Hazafias üdvözlettel „Az országos bizottság elnöksége.“ Gróf Batthányi. Tolnay Lajos: Hercegszőlősi vásár. A kereskedelmi miniszter engedélyével a hercegszőlősi orszá­gos vásár ápr. 30-ika helyett május 21-én fog megtartatni. Adakozások a pécsi Kossuth­-szoborra. (Folytatás és vége.) Makray Flóris 2 frt. Dr. Miltényi Miklós 5 frt. Dr. Müller János 5 frt. Muttnyánszky Béla 5 frt. Máté Ödön 2 frt. Molnár Kálmán 2 frt. Mikes József 1 frt. Nagy Jenő 5 frt. Dr. Nemes Vilmos 5 frt. Németh József ügyv. 5 frt ifj. Némethy Jó­zsef 5 frt. Dr. Nick Alajos 2 frt. N. N. 2 frt. N. N. 50 dr. Ott Béla 3 frt. Pintér József 5 frt. Péter János 3 frt. Dr. Perls főrabbi 3 frt. Dr. Porges Miksa 2 frt. Podvinecz Károly 3 * frt. Dr. Pintér József 1 frt. Puskás Andor 1­­ frt. Dr. Rásky Béla 1 frt. Dr. Ráski József 1 frt. Dr. Reed Dezső 1 frt. Dr. Rónaky Kálmán 2 frt. Reinfeld Imre 10 frt. Rozgonyi Bertalan 50 fr. Schapringer Gyula 50 frt. Szauter Gusztáv 10 frt. Szuly János 15 frt. Stern Károly 5 frt. Spitzer Béni 5 frt. Spitzer La­jos 5 frt. Schlauch Imre 5 frt. Szakváry Emil 5 frt. Dr. Leeb Károly 3 frt. Schönwald Imre 3 frt. Szuszits Károly 3 frt. Dr. Szekrényesy Ferenc 2 frt. Dr. Székely Ede 2 frt Schab­­hatl Hugó 50 kr. Dr. Toldy Béla 10 frt Taus­sig Zsigmond 10 frt. Dr. Tróber Aladár 2 frt. Till István 2 frt. Dr. Tolnai Géza 1 frt Va­lentin Ottó 2 frt. Dr. Zöld Sándor 1 frt. Az összeg 438 frt. 50 frt. tesz ki mely egy helybeli pénzintézetnél van kamatozás végett letéve. „PÉCSI KÖZLÖNY“ 3 Színház. Nagy érdeklődéssel vártuk dr. Váradi Antal „Rafael“-jének premier­jét. Ismerve az író jeles tehetségeit, ideális és nemes hangját, költői dikciójának eleven lüktetését, a kornak érdekességét és nagyszerű méreteit, melyből tárgyát merítette és a főhős világra szóló jelen­tőségét, klasszikus drámát vártunk. A klasz­­szikus dráma, különösen a modern klasszikus, az emberben, az egyénben az örök emberit tünteti föl. A jellemfestés élethűsége mellett, a valóságos hús- és véremberekben az emberiség küzdelmeit és szenvedéseit látjuk. És csalód­tunk. A szép versek, költői leírások és szenti­mentális megható érzelemfestések között sok ürességet, a misztikus lírai hangulat borongó homályában sok érthetetlenséget láttunk és hallottunk. Csak egyetlen momentum van, mely magasan kiemelkedik a drámai pusztasá­gok között, mint a fehér márványoszlop a Fo­rum romjai között, és ez az a mozzanat, mikor Antonio megnyeri boszutervének Stella anyját és az anya a Madonna-képhez rohan. A lepel félrevonása után a képnek művészi bája elné­mítja és áhítattal borul le a Szűz­anya előtt.­­ Majd meg az anyai hiúságtól elkapatva kérdi:­­ „Ugy­e szép, ugy­e szép?“ Ez mesteri össze­olvasztása a naiv áhitatnak és az anya hiúsá­gának. Rafael, a kor szellemóriása, tehetlen alak, ki nem lép ki passzivitásából, őrülten szeret és Stellát még­sem veszi el. A nagy embert, a világ csodálta művészt, a pápa és udvarok kegyencét, megöli a Borgiák mérge. Harc nélkül pathologikus sorvadásban múl ki, hogy kikerüljön a negyedik felvonás. Stella akkor lesz öngyilkossá, mikor Rafael beteg és legnagyobb szüksége volna látására. Csak ak­kor volna dramaturgiai szempontból megindo­kolva öngyilkossága, ha Rafael eltaszította volna magától. Az előadás iparkodott érvényre emelni a költő szép verseit. Peterdy Sán­dor Rafaelben valóságos harcot vívott, hogy élvezhetővé tegye. Nem rajta múlt, hogy a sze­rep közönyét megolvasztani nem sikerült. Balog Etel Stellája mindenütt megütötte a kritika mértékét, a­hol alkalma nyílt tehetsé­geit érvényesíteni. A szerep fölfogása sikerült. A kis leány naiv egyszerűsége, imádattal ha­táros tisztelete a mester iránt, ébredező sze­relme, csüngése a szeretett mesteren, mint repkényé a tölgyön, a szerelem és a szülői szeretet konfliktusa, tragikus fájdalma, imája a Szűz Anyához hű igaz interpretáció volt. A lélektani fokozáshoz volna csak szavunk. Az első fölvonásban nem kevesebb volt a meleg­ség, mint a délponton. Szilágyi Berta Antonioja sok intelligenciát, drámai alakító tehetséget árult el. Azonban azt hiszszük, hogy a színfalhasogató pathoszból és a haldoklási je­lenet szörnyűségeiből kevesebb is elég lett volna. Mi nem ismerjük a Borgiák mérgének hatását, de ha ilyen volt, mint mi a színen lát­tuk, akkor ez a túlságos realizmus megborz­zasztó és egyéb fájdalmakhoz hasonlít. Az élvsóvár asszony bosszúállása mind mimikára.

Next