Pécsi Közlöny, 1894. május (2. évfolyam, 52-60. szám)

1894-05-08 / 52. szám

U. évfolyam. Pécs, 1894. május 8. 52. szám. PÉCSI KÖZLÖM POLITIKAI ÉS YEGYESTARTALMU LAP. Megjelenik minden vasárnap, kedden és csütörtökön. Előfizetési ár: Egész évre . . . 6 frt. II Negyedévre. . 1 frt 50 kr. Félévre............3 frt. || Egyes szám ára 4 kr. Hirdetések elfogadtatnak: Előfizetések, A szerkesztői és kiadóhivatalban. — Ifj. Rézbányay reklamációk, kéziratok a szerkesztőséghez küldendők János kereskedésében. — A Taizs-féle nyomdában. Deák-utcza 15-ik szám. A felekezetnélküliség. Az országgyűlés igazságügyi bizott­sága elfogadta azon §-t is, mely a kilé­pést megengedi a nélkül, hogy a kilépő valamely törvényesen elismert vallásfele­kezet kötelékébe belépni köteleztetnék. Van tehát kilátásunk arra, hogy törvé- nyesitve lesz nálunk — ha ugyan meg­szavazza ezt a törvényjavaslatot az or­szággyűlés, a mit hinni nem akarunk — a felekezetlenség. A tárgy fontossága megérdemli, hogy ismételve foglalkozzunk annak kö­vetkezményeivel. A vallási oldalát mel­lőzve, tekintsük csak a társadalmi és politikai következményeket. Nekünk úgy tetszik, hogy teljesen számítás nélkül dolgoztak ezen a tör­vényjavaslaton, mert különben magyar politikus ilyesmivel elő nem állhatna. Hányszor halljuk emlegetni, hogy nekünk minden megengedett eszközt fel kell használnunk a magyar államiság konszo­lidálására? És hát mi az tulajdonképen, ami a mi állami egységünket leginkább veszélyezteti, mi az, ami összeforrasztás helyett szétválaszt? Igaz ugyan, hogy Ausztriával való kapcsolatunk is sok tekintetben kedve­zőtlenné teszi helyzetünket, hiszen em- kezhetünk reá, hogy gr. Széchenyi István vegyes házasságnak nevezte a monárkia két fele közt létező viszonyt, pedig a ve­gyes házasság tudvalevőleg sok bajnak és viszálykodásnak képezi gazdag forrá­sát, — de hát főképp védelmi szempont­ból bőven vagyunk kárpótolva az árny­oldalakért. Ez a szövetség nem is veszé­lyezteti nemzeti fejlődésünket. A mi a politikust leginkább gondolkodóba ejtheti, az a sokféle nemzetiség és val- 1 á s. Hogy mily szétválasztó elem az a valláskülönbözőség, annak bebizonyítá­sára elég rámutatnunk arra a több százados antagonizmusra, mely a hazai katolikusok és protes­tánsok közt létezik. Nem szüksé­ges emlékezetünkbe visszaidézni azon vallási harcokat, melyekkel kockára volt téve nemzeti és állami létünk: a jelen század azon vallási vitáit is mellőzhetjük, melyek egész 1848-ig vivattak a rendi gyűléseken nem csekély szenvedélyesség­gel, — maradjunk meg a jelennél, mely elég bő tárgygyal szolgál az elmélkedésre. Tekintsük a protestánsok magatar­tását a köt. polgári házassággal szemben, : mi indította őket arra, hogy hivatalosan | állást foglaljanak ezen törvényjavaslat mellett? Talán vallási indokok voltak ezen állásfoglalásnak rugói? Hiszen tisz­tában lehetnek a felől — ezt közülök többen, pl. Kaas Ivor is, kimutatták a legmeggyőzőbben — hogy nekik töb­bet árt, vallási tekintetben a polgári házasság, mint nekünk ka­tolikusoknak. Volt ebben része az önér­deknek, mert viszontszolgálatot várnak a jelenlegi kormánytól a támogatásért, de hogy a val­lási antagonizmusnak, az ellen- mondási viszketegnek, a protes­tánsnak nagy része volt ezen eljárásban, ki tagadhatná? Jóllehet azonban, hogy a vallási súrlódások temérdek ' oaji okoznak az országnak egész mai napig: ezen állapot mégis hasonlithatlanul kedvezőbb volt annál, amit a felekezetnélküliség hozna a nyakunkra a közel jövőben. Az egyháznál vagy felekezeteknél részint az összetartozás érzete, részint a lelkipásztori befolyás ellensúlyozó ha­tással volt és van a vallástalanság elle­nében, de hát mi lesz ezután? Már a nazarénusoknál mutatkozik a képe annak, hogy mire képes a pász­tor nélküli nyáj, s Horváth Gyula az országgyűlésen is jelezte azt a körülményt, hogy a nazarénusok szolgáltatják a leg­jelentékenyebb kontingenst az alföldi, szocialisták számára. Hátha még meg­tudják: hogy az uj törvény értelmében — már t. i. ha törvénynyé válnék — szabad a vásár, mindenki szabadon me­het, amerre tetszik, szabadon kontárkod- hatik és gyárthat magának vallás-erkölcsi elveket, s ha ezek a felekezetnélküli száz­ezrek összeverődnek a társadalom fel­forgatására, vájjon mi lesz a most any- nyira hangoztatott állami konszolidálás­sal ? Mert hogy a felekezetnélküliség termékeny melegágyul szolgál a szociá- listák és anarkisták plántálására, azon senki sem kételkedik, a ki tisztában van az elvek természetével és azok követ­kezményeivel. Megengedjük: hogy ezen törvény javaslat gyártói és az igazságügyi bizott­ságban elfogadói tagadásba veszik annak veszélyes voltát; de valamint a gyujto- gatóra nézve nem szolgál mentségül, ha tagadja a tűznek gyújtó és emésztő ha­tását: úgy az ilyen törvényjavaslat ké­szítői és elfogadói puszta tagadással szintén nem menthetők fel a rájok há­romló borzasztó felelősségtől! A főrendiház tegnap kezdte meg a há­zassági javaslat tárgyalását. Ez idő szerint az egész ország figyelme a törvényhozás e háza felé irányul, melynek tagjai az 1885. évi 7. t. o. szerint azok, kik : a) örökös jogon ; b) az általuk viselt méltóság vagy hi­vatal ; c) királyi kinevezés ; d) Horvát-Slavonországok választása kö­vetkeztében birnak a főrendiházban üléssel és szavazati joggal. Számszerint helyet foglal a főrendiház­ban 21 főherceg, 84 rom. és gör. kát. s gör. kel. egyháznagy, 13 protestáns egyházfő, 12 zászlós ur, 3 felsőbirósági elnök, 7 herceg, 129 gróf, 33 báró, 33 választott, 44 kinevezett és 3 horvátországi tag. E szerint a főrendiháznak összesen 345 szavazattal biró tagja van. V a s z a r y Kolos hercegprímáson kívül a javaslat ellen beszélnek : Schlauch Lőrinc bíboros, Steiner Fülöp, Meszlenyi Gyula, Hor­nig Károly br. püspökök, Zichy Nándor gróf, Esterházy Miklós Móric gróf, Prónay Dezső br. Rudnyánszky József br., Zay Miklós gróf, Máriássy János. A javaslat mellett: Szász Károly, Zelenka Pál szuperintendensek, Ka- rap Ferenc, Gajzágó Salamon, Hollán Ernő és Daruvári Alajos fognak felszólalni. Való­színű azonban, hogy a szónokok száma még szaporodni fog. A főrendiház kér. pártja bizalmas ér­tekezletet tartott a vita taktikai vezetése tár­gyában. Az egyházpolitika ellenzőinek több­sége vasárnap estig húsz szavazatra volt szá­mítható, mely szám a ma érkező főurakkal remélhetőleg 28—30-ra fog emelkedni. Pontban 11 órakor S z 1 á v y elnök, ke­zében a csengetyüvel, megnyitja az ülést. A halálharang, mondották a polgári há- zásság barátai.

Next

/
Thumbnails
Contents