Pécsi Közlöny, 1894. november (2. évfolyam, 124-136. szám)

1894-11-01 / 124. szám

1694. november 1. „Pécsi Közlöny“ melita atyák német nyelvű »Kármel­heg­yi Boldogasszony« naptára. Tömeges megrendelésnél a főtiszt, atyák 22 kr.-ért adják. Mondhatom, a kik már egy évben megvették, más években is ezt keresik. Terjedjen erre is ki gon­dunk — főleg azért, mert sok házban ez az egyedüli olvasmány egész éven át, a melyet tiz-húszszor is megolvas a csa­lád »felolvasója«. Küzdjünk minden más kalendárium ellen, mert a legtöbb »édes méregéként él a nélkül, hogy észreven­­nék. Eleget rontottak már népünkön, ideje, hogy tegyünk valamit s javítsunk ott, a­hol még lehet! Oltártárs.* Mi részünkről ajáljuk a lapunk utolsó­­előtti számában hirdetett »Der Freimü­tige« Temesvárott megjelenő német nyelvű lapot. Népies nyelven kitünően szerkesztett lap. Tessék a mutatványszámot megrendelni. Szerk. Lapunk szerkesztősége és kiadó­­hivatala a líceumi nyomda épületébe költöz­ködött át.­ ­ Hírek. Mindenszentek. Ma van Minden­szentek ünnepe, a tettyei út mellett fekvő régi Mindenszentek­ templomának búcsú­­napja. Ez alkalommal a Mindenszentek templomában reggel 7 órakor szent­mise és horvát szent beszéd lesz; 9 órakor csendes szent mise, és 10 órakor magyar szent beszéd és énekes szent mise, d. u. 3 órakor letenye. E nap estéjén 12 6-kor a temetőkápolnában magyar szent beszéd és letenye tartatik, a temető sírjai pedig estétől a késő éjig a mécsek, gyertyák, fáklyák és lámpák ezreitől fényárban úsz­nak, melyeknek lángja midőn az örök életnek és a kedves elhunytakért égbe szálló hő imáknak oly hű szimbólumai, egyúttal látható jelei annak, hogy az em­berek szivében a kedves elhunytaik iránti hála, szeretet és kegyelet érzelmei még ki nem aludtak. A belvárosi plébánia­tem­plomban ma 5 órakor tartják a gyász­istentiszteletet a halottakért. —« Holnap, halottak napján, a temetői kápolnában reggel 7, 9 és 10 órakor gyás­­szt. misék és délután 3 órakor letenye, a székes­­egyházban reggeli 9 órakor tartatik meg a gyász­isteni­ tisztelet fényes segédlet mellett. Ugyancsak gyász isteni­ tisztelet tartatik­­ november 3-án is 9 órakor a székesegy­­i házban az elhunyt pécsi püspökökért. Személyi hír. A megyés püs­­­­p­ö­k­­ Excellenciája kedden este 7­­2­­ órakor utazott el Arcoba P­o­z­s­g­a­y Jó­­­­zsef oldalkanonok, irodaigazgató és nővére­­ Dulánszky Mária urhölgy társaságá­­­­ban. Arcoba tegnap este 8 órakor érke­­­­zett, hol előreláthatólag husvétig fog tar- s tózkodni. Főúri hangverseny. A pécsi ta­­■­aitóképző-intézet szegény tanulóit segítő­­ alap és a pécsi jótékony nőegylet javára ! nov. 10-én a »Hattyú«-teremben tartandó­­ jótékonycélú hangverseny műsora : 1. a)­­ »Éji dal« Fache .­.-tól. b) »Normanndal« ' Kückentől. Férfikar. Előadja Eckhardt­­ Antal képezdei zenetanár vezetése alatt a­­ tanitóképző intézeti dalárda. — 2. a) , »Ein Schwan« tím­eg. b) »Erstes Begegnen« Grieg, cj »Pastorale« Georges Bizet. Énekli : Zichy Lujza grófnő, zongorán kiséri­­ F r­e­u s­s Adolfur. 3. a) »Adagio religioso« : D-moll concertből H. Vieuxtemps. Előad­­­­ják Mandl Guszti k. a. (hegedű) és nő­vére Mandl Emilia k. a. (zongora).­­ 4. a) »Vieni che poi sereno« Gluck. by »Tre giorni son che Nina« Fergolese. c) »Bal­lade« Hartmann. Énekli Pallavicini- M­a­j­l­á­t­h Etelka őrgrófné, zongorán ki­séri F­r­e­u­s­s Adolf úr. — 5. a) Valse espagnole Moszkowski. b) Nocturne Liszt. Zongorán előadja Széchenyi Alice Alexandrine grófnő. — 6. a) L’amour captif. Chaminade. b) Damon Max Stange, c) Printemps nouveau, Paul Vidal. Énekli Zichy Lujza grófnő, zongorán kiséri P­r­e­u­s­s Adolf ur. 1 7. »Zigeunerweisen« F. de Sarasaié. Előadják Mandl Guszti k. a. (hegedű) és nővére Mandl Emilia k. a. (zongora). 8. a) Der Müller und der Bach, Schubert, b) »Wer nie sein Brod mit Thränen ass.« Schubert, c) L’anneau d’argent Chaminade. Énekli F­a 1l­a­v­i­­­c­i­n­i­ M­a­j­l­á­t­h Etelka őrgrófné, zongo­rán kiséri P­r­e­u­s­s Adolf ur. —• 9. Ma­gyar királyinduló Huber K.-tól. Férfikar zongrakisérettel. Eckhardt Antal ze­netanár vezetése alatt előadják a ké­pezdei növendékek. Jegyek válthatók: Valentin Károly fia zeneműke­reskedésében és a hangverseny nap­ján este 7 órától a pénztárnál. Hely­árak : I., II. sor 6 frt. III. sor 4 frt. IV., V., VI sor 3 frt. VII., VIII., IX., X. sor 2 frt. XI.-XV. sor 1 frt 50 kr Állóhely 1 frt. Ke­gyes adományok és felülfizetések nagy hálával fogadtatnak és a hirlapokban köz­hírré tétetnek. A jótékony cél iránti te­kintetből Schönherr Mihály úr volt szives Bösendorfer-féle koncertzongoráját ez alkalomra átengedni. A t. c. közönség tisztelettel kéretik, hogy idejében szíves­kedjék megjelenni, mert az egyes számok előadása alatt az ajtók zárva lesznek. A jótékony cél a műpártoló közönség becses figyelmébe ajánltatik. A hangverseny esti 8 órakor kezdődik. Katonai előléptetések. A közös hadseregben kineveztettek: Murbrücki Weber Károly, őrnagy a br. Mollináry 38. sz. gy. e.-ben, alezredessé a Frigyes fhg. 52. sz. gyalogezredhez ; Dec- J­e­v­a Károly és­ K­aj­n Miklós II. 6. szá­zadosok az Albrecht fhg. 44. sz. gy. ez­rednél, továbbá L­i­p­p­e­r Bernát és Schilcher Károly az 52. sz. gy. ez­rednél Löszt századosokká; A­m­a­n­n Ferenc­ főhadnagy a 44. sz. gy. e.-nél és Dobraiszky Henrik az 52. sz. gy. e.-nél II. o. századosokká. Fodor Tivadar őrnagy az utászoktól a 44. sz. gy. e.-hez lett áthelyezve. Jegyzői vizsgálat: A megyeházán hétfőn és kedden volt a községi és kör­jegyzői állásra készülők vizsgálata Szily László alispán elnöklete alatt. Öten léptek a vizsgáló bizottság elé, kik valamennyien kivétel nélkül szerencsésen el is buktak. A készületlen dilettánsokat egy évre ve­tették vissza, melynek elmúltával újra megpróbálhatják szerencséjüket. A bánásmód katonáéknál. Azon tanítók, kik az idei szünidő alatt teljesí­tették katonaszolgálati kötelezettségüket Pécsett, a tapasztalt durva, sértő és kí­méletlen bánásmód miatt, melyben része­sültek, panaszt emeltek Lobkovic hg. bu­dapesti hadtestparancsnoknál. Ezen érde­kes ügyben f. hó 5. és 6. napjain lesz a kihallgatás a pécsi hadbíróság előtt. Be­idézve lettek a panaszos tanítók, valamint mások is, kik ugyanabban az időben ka­tonáskodtak Pécsett. S kitépik kegyetlenül szívéből azt a kevés jót, amit szülei s tanítói belécsepegtettek; kétkedővé, vallástalanná lesz s mint ilyen Istent nem ismerve, ha vágyait kielégíteni nem tudja, más mentőeszközt nem ismer, mint a revolvert. E botrányosan káros irányú irodalom megfosztja illúzióitól, me­lyek a fiatalság kizárólagos sajátját képe­zik ; ápolják a szív melegét, a lélek üde­­ségét, s a jóra való fogékonyságát. Az újságok telítve sikamlós novellákkal, hir­detéseivel megismertetik a bűnös alkalom­mal s célzatosan bűnre csábítják. Ugyebár sivár, elszomorító kép ? De hogyan segítsünk a bajon, ha kíméletlenül le nem rántjuk az azt előidéző tényezők­ről a leplet, ha rá nem mutatunk az okokra s el nem tiporjuk a férget­, mely a nemzet életfáján rágódik. Neveljük a fiatalságot úgy, hogy örö­mük legyen az élethez, szeressék az éle­tet, tekintsék azt a legfőbb jónak, melyet a Mindenhatótól kaptak. Az életkedv ér­tékében össze nem hasonlítható sem pénz­zel, sem vagyonnal, mert számtalan erény vígan csörgedező forrása; boldoggá teszi azt, aki bírja s jótékony hatást gyakorol a környezetre. Megaranyozza az életet, fényt s derűt kölcsönöz neki nem pilla­natnyira, hanem állandóan. Pedig hiába keressük ezt a nagy adományt modern fiatalságunknál. Alig hogy felcseperedik, már unja az életét. Nap nap után hallat­szik ez a panasz, oly korban, melyben rendes körülmények között élvezetekről még tudnia sem szabadna, már ráunt az élvezetekre, sőt néha már a pohár fene­kéig ürített belőlük. Mi természetesebb, hogy ráun az életére, mely újabb érzék­­i idegcsiklandó élvezeteket nyújtani már nem tud. Az élvezetek pedig életörömet szerezni nem tudnak, mert az élvezetek erőszakos hajhászása nem egyéb, mint a benső üresség s sivárság, sokszor öröm­­telenség mesterséges takargatása. Az élet­kedv nem táplálkozhatik az élvezetek ten­geréből, mely megfullasztaná. Az önmeg­tagadás, kitartás s engedelmesség : ez az a hármas erény, mely biztosítéka az ál­landó életkedvnek. A fékvesztett élveze­tekben való elmerülés, az erkölcsi gyen­geség, a hölyi s önimádás jelen korában hol keressük az említett erényeket ? Az a szegény napszámos, ki súlyos napi mun­kája után hazasiet s önkezűleg, feledve fáradságot, öntözi s ápolja kis kezecs­kéjét, nagyobb örömmel élvezi a hűs lom­bok árnyékát, mint sok fejedelem márvány palotájának kényelmét. S a mai egoiszti­­kus világban ki gondolna más bajával, más fájdalmával, mikor a jelszó ki van adva, élvezni, élvezni. . . . . . Busan kongnak a harangok. Viszik a temetőbe a halottat. Küld­e a Mindenható Messiást, ki halottas menetet megállítsa s azt mondja : Kelj fel fiam ! s visszaadja életerősen zo­kogó édes­anyjának, drága hazánknak, Magyarországnak ?

Next