Pécsi Közlöny, 1895. július (3. évfolyam, 75-87. szám)
1895-07-04 / 76. szám
III. évfolyam. 76. szám. Pécs, 1895. julius 4. PÉCSI KÖZLÖNY POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMÚ LAP. Megjelenik minden vasárnap, kedden és csütörtökön. Előfizetési ár : Egész évre . . . . 6 frt. Negyedévre 1 írt 50 kr. Félévre ...............3 frt. Ij Egyes szám ára 4 kr. Hirdetések elfogadtatnak. A szerkesztői és kiadóhivatalban. — Ifj. Rézbányai János kereskedésében. Előfizetések, reklamációk, kéziratok a szerkesztőséghez küldendők a he. nyomda épületébe. Az aranyborjú kultusza. Midőn Istennek ó szövetségi választott népe, a zsidó nép, szellemi és anyagi jólétének legmagasabb fokára jutott, elbizakodottságában annyira határt tévesztett, hogy megfeledkezett Jehováról s az aranyborjú kultuszát hozta be az egy igaz Jehova imádása helyett. Szakasztott igy cselekedett a modern liberális rendszer is, midőn az általa tisztelt aranyborjú szolgálatába szegődött. Tagadhatatlan tény, hogy mai romlott korunk, a mindent inficiáló liberalizmus nem ismer más célt, mint az érzéki javak korlátlan hajhászását; nem akar párton felöl emelkedni, hogy mindenki jogos kívánalmaival szemben kellő méltányosságot és igazságos eljárást gyakoroljon, hanem mindent, úgy a politikát, közgazdaságot, közigazgatást, mint magát a vallást is pártpolitikának veti alá, hogy ezáltal hatalmi érdekét láthassa kielégítve. A mai liberális rendszer már évek óta semmit sem törődik az ország, az „óh nép“ vitális érdekeivel, hanem csak a saját és klikkje érdekeit tartja szem előtt, amelyeknek magasabb etikai alapjuk nincsen, csupán csak az aranyborjú hizlalására irányítvák. Amint már előbb — különösen a Tisza-éra alatt — gyakorolta hatalmi érdekei fentartása körül folytatott taktikáit, úgy még ma is látjuk a régit, látjuk az ő leplezetlen valójában, látjuk a párturalmi abszolutizmussá változott kormányrendszert! Elszomorító, ha meggondoljuk, hogy a kormány az országgyűlésnek már három évi folyama alatt semmi, de éppenséggel semmi üdvösét, a közügyre nézve hasznosat nem tudott produkálni, sőt még csak egészséges, praktikus tervei sem voltak, amelyeket ha nem is realizálni, de azokkal legalább előállni tudott volna. Felekezeti és nemzetiségi antagonizmus felkeltése azon eredmény, amelyet a kormány ezideig nyilvánosságra hozott, s amely nem a nemzet boldogítását — mint a kormány elhitetni szeretné — hanem annak csak kárát mozdította elő, neki pedig a hatalmat ásszekurálni van hivatva. Pénz, haszon, nyereség azon manapság domináló tényezők, amelyek az ezeknek ellenkezőjét hirdető katolicizmus ellen bujtogatnak, az Istenről és az örök életről szóló tanokat támadják, mi több : kiküszöbölni akarják. Önzetlenül, egyedül a közjóért munkálkodni, lelkesedni a magasabb érdekekért, ez mindig jobban kimegy a divatból, annál inkább együgyűnek merészkednek cimezni s azon jobbérzelmü honpolgárt — külö- I nösen, ha katolikus, ki magasabb, esz- Iményi célokért áldozza fel életét, s ha nem is illetik mind egy szálig az együgyüség epitetonjával, legalább mint olyant szeretnék országgá kürtölni, a ki nem tudja megérteni a korszellem szavát. Az elzsidósodott szabadelvűség aranyborjú-tiszteletének markírozásához nagyban hozzájárul azon körülmény is, hogy nemcsak a magáéhoz tapad görcsösen, hanem a másét is megkívánja. Erre mutat az egyházi vagyon elkobzásával való gyakori fenyegetőzés. Fájdalom tölti el minden nemesen érző honpolgár szívét, ha látja, mennyi hatalmi erőszak történik a liberális szekta részéről. Az ország kisgazdáit megkárosító értéktőzsde a kormány égisze alatt zavartalanul és adómentesen űzheti veszedelmes gazdálkodását. A kormány megengedi, hogy hivatalos és félhivatalos szócsövei megbecstelenítsék a katolicizmust, hogy azt erkölcsi fölényétől megfoszthassák. Önérdek képezi rugóját a szabadelvű rendszer összes intencióinak, összes tetteinek. És ha kérdezzük : hon- A „Pécsi Közlöny“ tárcája. A pécsi főgimnázium története.*) Hazánk kulturális életében Pécs városát első hely illette meg a múltban és diszes helyet foglal el a jelenben. Szent István első királyunk 1000-ben alapította a pécsi püspökséget és hihetőleg vele egyidejűleg iskola is keletkezett, mert Bonipert, az első pécsi püspök, 1008-ban Fulbert carnoti püspököt kéri, hogy küldje meg neki Priscian nyelvtudományi munkáját, mi Pécsett létező vagy létesítendő iskolára mutat. Idővel szerzetesrendeink közül is telepedtek le többen városunkban, mint a benedekrendüek, dömések, ferenciek, pálosok, a karmeliták ; a női szerzetesek közül a domonkosiak az egyik külvárosban és erzsébetiek (Hospitale S. Elisabeth.) Ahol pedig ennyi szerzetes volt, iskoláknak is kellett lenniök, mert a szerzetesházak akkor is a tudományosság és műveltség mindmegannyi tűzhelyei voltak. Az Árpádok korában Pécsnek főiskolája is volt, melyben különösen a jogtudos) Az idei »értesitő«-ből. |mányt hallgatta nagyszámú tanuló ; de e | főiskola már a XIII. század végén meg- | szűnt. Nagy Lajos királyunk a III. Endre I halála után beállott zavargások alatt elenyészett veszprémi egyetem helyett városunkban alapíto új egyetemét 1367-ben, mivel a városok közt »kitűnőbb és ezen célra alkalmasabb«. Az egyetem a siklósi kaputól nem messze, ettől nyugatra fekvő bencés apátsághoz volt kapcsolva, a jelenlegi nőegyleti ház közelében, a régi püspöki kert helyén. V. Orbán pápa megerősítő bullája értelmében a pécsi egyetemen a hittudomány kivételével, a szabad művészetek, a világi s egyházi jog és minden egyéb tantárgyak tanítása megengedtetett. Az egyetem fődirektora és kancellárja mindig a pécsi püspök, széküresedés esetén a káptalani helynek. Jogában állott a püspöknek felügyelni az előadott tanokra és az érdemes egyéneknek, az előírt vizsgálatok után, doktori címet is adományozni. E virágzó egyetem életrevalóságát mutatja azon körülmény, hogy a mohácsi nap után bekövetkezett szomorú időben is fenn tudta magát tartani 1543-ig, aminek némileg, tanárainak adott dús fizetés és a jogtudományra fektetett kiváló gond is lehetett oka. A mohácsi ütközet után beállott pártviszályok a török uralom alá hajtják hazánk legnagyobb részét. A hódoltság átkát csakhamar érezte Pécs városa is; már a mohácsi csata után felégettetett. 1541-ben Athinei Simon még megvédelmezte, de 1553-ban az őrség által elhagyatva, török kézre kerül, magyar lakosai jórészt kipusztultak, rácok és bosnyákok települnek a régiek helyére. Szulejmán idejében szandzsáksági székhely lesz Pécs, a budai beglerbég hatósága alatt. Megkedvelték a szép fekvésű várost a törökök is. Otthonosan berendezkedtek, mecseteket és dervis-kolostorokat építettek. Uralmuk alatt a régi tudományos élet halvány folytatását találja a dervis iskolákban. A régi székesegyház is iskolává alakíttatott, amint a régi templomajtók kőpárkányzatának török, arab és perzsa feliratai bizonyítják. A város és környékének katolikus lakossága nyomasztó viszonyok közt élt a török uralom idején. A városnak 1581-ben egyetlen István nevű kat. lelkésze említtetik, ki egyúttal a teológia tanítója is volt.