Pécsi Közlöny, 1898. július (6. évfolyam, 72-84. szám)

1898-07-03 / 72. szám

a tantervét megváltoztatni kellene, mert jóllehet a népiskolai tanterv, ideértve a tanítóképezdeit is, nem mindenben tökéletes mű, lényegében mégis a gyakorlati életnek megfelel, s azért egészben elvetni vagy megcsonkítani sem célszerűnek, sem megengedhe­tőnek nem tartom, nem pedig azért, mert a mutatkozó hiányok okai szerin­tem nem a tantervben, hanem az 1868. XXXVIII. t. cikknek már jel­zett tökéletlenségeiben gyökeredznek. Különben is a tanterv csak keret lévén, a tananyag minősége, és meny­­nyisége a helyi körülmények szerint lenne megállapítandó maguk a városi és falusi iskolákra képesített tanítók által. Nagyon természetes, hogy ezen módosításokkal együtt járna a tan­könyvek szerkesztésére és jóváhagyá­sára is ezentúl több gondot fordítani. Inkább kevesebb könyvet, de jót és megfelelőt adjunk a gyermekek ke­zébe és ne változtassuk lépten nyo­mon azokat. A szegény falusi gyer­mek olcsó és jól szerkesztett olva­sókönyvből is megtanulhatja azt, a­mire neki szüksége lesz ; a városi és talán legtehetségesebb szülők gyerme­keinek pedig bőven, és talán több segédeszköz felhasználásával lehet is, kell is ismereteket gyűjteni, melyek magasabb műveltségüknek alapjául­­ fognak szolgálni; — mert amazok minden valószínűség szerint szerény földmivelő polgárok lesznek és marad­nak, míg emezek vagy mint iparosok fognak szolgálatot tenni a hazának, vagy mint képzettebb emberek az ország magasabbra hivatott intel­ligenciájában foglalnak majd helyet. Városi közgyűlés. Fejérváry Imre báró főispán elnöklete alatt csütörtökön 1­ 9. kor rendkívüli köz­gyűlés volt a­­városházán. Az árvaszéki szabályren­delet jóváhagyva érkezett vissza a bel­ügyminisztériumtól ; a pécsi színház állami dotációja tárgyában a bel­ügyminiszterhez intézett fölterjesztésre az a válasz jött, hogy a vidéki színészet folya­matban levő általános rendezése alkalmával, ha a törvényhozás a kellő pénzt rendelkezés­re bocsájtja, lehetőleg teljesíttetni fog Pécs város kérelme. A Pécs-báttaszéki és pécs­ m­i­h­o­­­j a­c i vasutak létesítése ügyé­ben a Tanács előterjesztette a minapi érte­kezlet határozatát, hogy a város kérje a kereskedelmi kormánytól az előmunkálati engedélyt. Krasznay Miklós tudni akarja, várjon a város mit szándékozik tenni a koncesszió elnyerése után. A város saját költségén készítteti-e a trászt avagy pedig kiadja a munkálatot valakinek? A polgármester hozzászólása után a közgyűlés módosítás nélkül elfogadta a tanácsi előterjesztést, figyelmen kívül hagyva Krasznay felszólalását. A kövezetvám és hely­pénz házi kezelése július 1-ével megkez­dődött Erre nézve a tanács kezelési sza­bályzatot mutatott be a közgyűlésnek, me­lyet ez ideiglenesen, f. évi december végéig terjedő hatálylyal el is fogadott, azután majd ki fogják nyomatni és az időközben szer­zett tapasztalatok értékesítésével tárgyalják érdemlegesen. Philippovics Józsefet főellen­­­őrző közegnek alkalmazza a város 1000 forint fizetéssel, a felügyeletet pedig a fogyasz­tási jövedelmeket kezelő tanácsnok gya­­korolja. A s z á m l­a t­a r t o z á s o k. A város tekintélyével még nem egyeztethető az az állapot, hogy a munkát szállító ipa­­­­rosok számláit a városi pénztár nem tudja kiegyenlíteni. 1897 év végével esedékes ily fizetetlen számlák összege 20.900 frtot tesz ki.­ A fölhangzott panaszok folytán a pol­gármester most kimutatást közölt a köz­gyűléssel, mely szerint a városnak 32.830 forinttal több a kinn levő követelése, mint a számla­ tartozása s mert e követeléseket nem sikerült behajtani, azért állott be kala­­mitás a kifizetéseknél. Mindenek előtt a kórház követelése elégítendő ki a város részéről, mely abból származott, hogy a kórházi konyha nem 70 embernek adott élelmet a városi szegényházban, hanem 108-nak. A különbözet 6671 forint, ennyi­vel tartozik a város a kórháznak. Ennek födözésére a Rudolfinum alapjának terhére hatezer frtos kölcsönt fognak fölvenni. A város egyéb tartozásai a követelések több­letéből találnak fedezetet. Teleki Zsigmond a koldulás vég­leges megszüntetését sürgeti a város terü­letén, mire nézve a polgármester kijelentette, hogy éppen most készül egy szabályrendelet, a­mely az egész szegényügyet van hivatva új alapon rendezni. Az i­z r. hitközség kérelme. A zsidó hitközség kérelemmel fordult a közgyűléshez, hogy a közerkölcs érdekében a zsidó imaház, iskola, a kir. törvényszék, ügyvédi kamara tőszomszédságában levő Kigyó-utcából a bűntanyák kit­elepittessére valahová a város végére. Perls rabbi nagyobb szabású be­széddel indokolta a kérelmet. Záray a nevezett utcát Höfleré­k házánál fallal kívánná elzárni. V­a­s­z­a­r­y arra hivatkozik, hogy ő mindig a teljes ki­telepítés mellett volt. A fallal való elkülöní­tést nem ajánlja. P­a­p­p a kitelepítés mellett szólal föl. T e­l­e­k­i szerint iiynemű tanyák csakis a város lakott területétől számítandó fél kilométernyi távolságban volnának rendőrileg tűrhetők. M­utt­­nyánszky szintén a kitelepítést követeli, valamint Bolgár is, ki konkrét­ indítványt is tett, hogy másfél év alatt az az utca egészen megtisztittassék a büntanyáktól. A közgyűlés Bolgár indítványát magáévá tette. A baja-báttaszéki dunai hiú érdekében megindult mozgalomhoz a város csatlakozik és kormánynál közben­­járó deputációban is részt vesz. A .Pécsi Közlöny* tárcája. Te D­e u­m . . . Irta: Kaufman Mátyás Ismét bezáródtak az iskola kapui. Egy iskolai év múlott el, s ez év elmúlása különösen nagy jelentőségű azokra az ifjakra, a­kik az idén végezték be közép­iskolai tanulmányaikat. Boldog idők, kedves emlékek! Lesz-e valaha az életben boldo­gabb korszak, mint az iskolában töltött idő!? Soha! A ciszterci rend helybeli gimnáziumában is szép számmal tették le az érettségi vizs­gálatot. Egy csomó ifjú került ki az isko­­ából, búcsút mondva az ott eltöltött hosszú időnek. Sokat tanultak — s mint az eredmény mutatja szépen megfeleltek kötelességüknek! Eddig az iskola volt a hely, hol együtt ör­vendeztek, szomorkodtak.Ezután? Az élet! Ott a szűk falak között ezernyi boldogság fért meg; itt , az élet nagy iskolájában, a világ­­ ezernyi rejtett zugában olyan kevés terem­­ az örömköny és mosolyból. Az élet, az élet! Alost jön az ifjú az iskolába, melyben kidomborul teljesen az egyén; szilárd, megkülönböztetett vonása lesz a jellem. Egyén és jellem! Mindkettő összeforr, egyet alkot, melyből megszületik az élet teremtménye, az önálló független embere a jövőnek ! Önálló, független emberei a jövőnek, akiknél a lelkiismeret, a szívben megedzett vallás, erkölcsszeretet a moz­gató erő. De kiknél lesz ez föltalálható ? Nagy kérdés, a választ a tapasztalat adja -—­s adta meg mindig! Kilép az ifjú az iskolából. Tekintsünk az arcra, s meg­látjuk a jövő emberét. Ott áll a kisded csapat! Most végzett mindnyája. Mindegyik­nek arcán örömmosoly fakadt! De­­m a kis csapat, egy részének köny ül szemében. Át akarják lépni azt a küszöböt, mely az iskola és az élet között képezi a válaszfalat, de olyan nehezen megy! Nincs elég lelki­erő. A válaszfal mögött állnak a szeretett tanárok, ez ifjak legjobb, leghívebb barátai. Ennyi ismerős arc; egy szív mindannyi, mely csak szeretni s önfeláldozni tud ! Bú­csút venni e jó mesterektől kel nehéz ! — Aggódó tekintetük kiséri a távozni készülő ifjakat. Mint az édes anyának, midőn szár­nyai alól kiröppen a gyermek, a jövőbe réved ez tekintetük, egy nagy kérdés merül föl lelkükben : mi lesz velük a jövőben ? Imára kulcsolódik áldó kezük, s ez igazi mesterek lelke ez utolsó pillanatban is tanítványaiért rebeg imát, mint tette azt a Mesterek Mestere, midőn bucsuzáskor sze­retett tanítványaiért imádkozó. Mégegyszer visszafordulnak, mintha csak azt mondanák búcsúzóul : „Köszönöm nektek tanítóim, hogy élni tudok — szellemi s erkölcsi igazi életet. Hálás szivem van, tud eléggé köszönni, hisz ti mindnyájan odaadtátok lelketeket! A jövőbe nézvén — a ti munkátok ered­ménye a jövő egészséges gyümölcse lesz ! Istent igazán szeretni, ő benne élni, mozogni és létezni! Ez lesz jelszavunk, erre tanítot­tatok, a legszebbre ! Isten áldjon! Ég veletek !“ „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1898 julius 3. Egy iskolai vizsgálatról. A felekezeti iskolák ellen általánosságban igen gyakran hallhatók különféle vádak. — De valljon indokolt-e a vád, mellyel bennünk

Next