Pécsi Közlöny, 1898. október (6. évfolyam, 109-121. szám)

1898-10-02 / 109. szám

1898. október 2. PÉCSI KÖZLÖNY" 3 némely ipari és kereskedelmi ág törvényben biztosított nyugalmát igen kicsinyes okok­ból egészen megbolygatta, immár a kereske­dők körében mozgalmat idézett elő. A fő­városi kiskereskedők küldöttségileg tiszte­legtek S­c­h­m­i­d­t József kereskedelmi államtitkárnál s azt kérték, hogy vásárok és búcsúkkal összekötött vásárok alkalmá­val a kormány mellőzze a munkaszünet felfüggesztését. A kereskedelmi kormány már valahára fontolóra vehetné, hogy sehol a világon nem magyarázzák a vasárnapi munkaszünet szociálpolitikai jelentőségét oly tágan, mint nálunk, és sehol oly kicsinyes ok miatt ki nem zavarják nyugalmából a munkást, mint mi nálunk, ahol egy-egy érdekelt kapzsi spekuláns indokolatlan ké­relme elég arra, hogy pár ezer ember munkába kényszeríttessék vasárnap. Kép­telen állapot például az is, hogy az országos vásárokat megelőző vasárnapok délutánján egész öreg estig nyitva vannak a boltok s a személyzet teljesen meg van fosztva a vasárnapi szünettől. A dán királyné halála, Lujza dán krályné szept. 29-én 81 éves korában csöndesen kimúlt. Az elhunyt királynét Európa „anyósának“ nevezték, mert leányai világrészünk leghatalmasabb trónjait osztják meg férjeikkel. Leányai közül Alexandra a walesi hercegnek felesége, ki majdan Anglia trónját foglalja el. D­a­g­m­á­r her­cegné Mária Feodorovna néven néhai III. Sándor orosz cár özvegye , a cumberlandi hercegné szintén az ő leánya. Fiai­­.Keres­z­­t­é­l­y a dán trónörökös, I. G­y­ö­r­g­y gö­rög király és Valdemár dán herceg. Okos rendelet. A folytonos rende­let-eső közepette ez egyszer egy igen prak­tikus rendeletről adhatunk hírt. A keres­kedelmi miniszter körrendeletben fordult az összes kereskedelmi és iparkamarákhoz az apró-cseprő számtalan vásár ellen. A mi­niszter többi közt ezeket írja : Tudvalevőleg az ország számos he­lyén ma is még oly vásárok is fentartatnak, melyek fentartását közgazdasági és közfor­galmi szempontok egyáltalán nem teszik indokolttá, mert míg alárendelt jelentőségük által a helyi szükséglet kielégítésére is al­kalmatlanok, addig másrészről ezen aláren­delt jelentőségű vásárok, főleg ha egy bi­zonyos környéken sűrűen tartatnak, a ke­reskedelmi emporiumokra hivatott nagyobb vidéki városok fejlődését akadályozzák, sőt a tapasztalás azt is igazolja, hogy a vásároknak ilyen szétforgácsoló módon való tartása a vásározó iparos és kereskedő anyagi károsodásával jár, mert a nép meg­­szokottságával lépést tartani és a vásárokat fölkeresni kénytelen, míg a vásárlátogató közönség, csakhogy a vásárokat­­látogat­hassa, vételi szándékát egyik vásárról a másikra halasztja. A terjedelmes rendelet oda konkludál, hogy a kamarák a vásárengedélyezési mindennemű kérvények véleményezésénél szigorúan járjanak el és csakis a közérde­ket latolgassák, hogy a kért vásár közgaz­daságilag szükséges-e s nem-e rontja a már engedélyezett vásárok forgalmát, kü­lönösen pedig a forgalmi gócpontokban. A helyi szükséglet egymagában figyelembe nem vehető, hanem az általános szükség­let dönt. Városi virilisták.Csütörtökön dél­után a város igazoló választmánya a beér­kezett fölszólamlások figyelembe vételével megállapította Pécs sz. kir. város virilistáinak a jövő évre érvényes névjegyzékét, melyet most netán a felebbezések eszközölhetése v­égett 15 napra kifüggesztenek. A névsor ez: Hetyey Sámuel, Schönherr Mihály, Engel Mihály, Lőwy Lipót dr., Stern Károly, Zsolnay Vimos, Deutsch Ádám, Hirschfeld Samu, Teleky Zsigmond, Pincsek Gyula, Schapringer Gusztáv, Jankovics Hugó, Reinfeld Imre, Szuly János, Szautter Gusztáv, Engel Adolf, ifj. Scholtz Antal, Schwabach Zsigmond, Schwarc Frigyes, dr., Engel József, Erreth János, Erreth Lajos dr., Wertheimer Jakab, Oblat Adolf, ifj. Némethy József, Höfler János, Hölbling Miksa dr., Fekete Mihály, Neumann Ignác, Kindl Ferenc, Lipőtz István, Auber Gyula, Scholtz Gyula, Klein Jakab, Horváth Antal, Hoffmann Lajos, Krausz Béni, Mihálovics György, Taizs József, Pázsitzky Ede, Erreth Kálmán, Fodor Pál, Ulmann M. Károly, Eizer János, Kuchenich Henrik dr., Weidinger Ferenc, Mestrics Imre, ifj. Erreth János, Ratkovics Ferenc, Ludwig Ferenc dr., Egry József, Muttnyánszky Béla, Maletter Rezső, Johán Béla dr., Pápa József, Krausz Jenő, dr., Stein Lajos dr. — Póttagok: Spitzer Lajos, Kaufer Jenő dr., Spitzer Jakab, Vasváry György, Nagy Gadó József, Ori Gusztáv, Zelms György, Eizner Dóci, Trixler Alajos, Tichy Ödön. Kézimunka kiállítás A tavasz és nyár folyamán a pécsvidéki tanítónők egye­sülete fölhívást bocsátott közzé, melyben a hölgy­közönséget egy általa rendezendő kézimunka-kiállításon való résztvételre kérte föl. Mint értesülünk, a jelentkezés szép számmal történt és történik, s városunk legelőkelőbb hölgyeinek munkái is diszíten­­dik a kiállítást. Fölhívjuk a nagyérdemű hölgy­közönség figyelmét e kiállításra és kér­jük őket, küldjék el minél nagyobb szám­ban kézimunkáikat, annál is inkább, mert jótékony célt mozdítanak elő. A „Mi Asszo­nyunkéról nevezett nőzárda is részt vesz elismert szépségű kézimunkáival. Az egyesületet ama kitüntetés érte, hogy fölkeresésére Szikorszkyné Zsolnay Julia úrnő megígérte, miszerint több festmény­­nyel részt vesz a kiállításon. Kézimunkákon kívül ugyanis festmények is kiállíttatnak. Több műkedvelő hölgy is képviselve leend képei által. A kiállítás f. é. október 15 én, a közs. polg. leányiskola tornatermében nyí­lik meg. A tárgyak okt. 3-ikától 8-ig vétetnek át a bizottság elnökétől, Gombárovicsné Nick Józsa úrnőtől. (Föld-zirt) Minthogy a kiállítást tombolával kötik össze, azon ké­­­­reimet intézi a rendezőbizottság a nagyérdemű­­ közönséghez, kegyeskedjék csekélységek beküldése által a jótékony célt előmozdítani. Választás a jogliceumon Csü­törtökön délután zajos élet folyt a joglice­­umon. Ekkor választották meg a joghall-Nyáron, vagyis magasabb hőfoknál nagyobb légköri nyomás kifejtésére van szükség, míg kisebb hőfoknál például télen kisebb nyomás kifejtése is elégséges. A vashengerekbe már fölfogott folyé­kony szénsav hirtelen a szabad levegőre bocsátva, az előidézett hirtelen lehűlés, erős párolgás folytán egyszerre megszilárdul. Az így „megfagyasztott“ szénsav, mint finom, tűalakú hójegecek csoportja, csapódik le hirtelen a készen tartott kendőre. Az ilyen fagyasztott szénsav rendkívül hideg, (70° minus), puszta kézzel nem is érinthető, csak több rétegű ruhán keresztül voltunk képesek kezeinkben tartani. Később már vesztett „égető“ hidegségéből, s lassan kint eltűnt egészen, elpárolgott. Miután megnéztünk minden érdekeset a gyártelepen, visszatértünk Bálványos fürdőbe, hol éppen a table d’ hote-hoz terítettek. Ebéd után a torjai barlanghoz indultunk, mely a fürdőtől 3/3 órai távol­ságban van Jól gondozott szerpentin út vezet föl a hegyre az erdőn keresztül, egészen a barlang bejáratáig. Hogy megérkeztünk, a barlang ajta­ját zárva találtuk, az őr még nem volt fent, várakoznunk kellett kissé. Leültünk a barlang közelében épült kis menház pad­jaira, s gyönyörködtünk a szép kilátásban, mely a házikó terrasszáról nyílik . 1053 m. magasan vagyunk, s körülöttünk a magas, erdő borította hegyek sötétlenek, melyek­nek éltető friss levegője olyan nagy ellen­tétben áll a barlangból kiáradó, halált okoz­ó fojtó levegővel. Itt kint az élet, amott bent a halál. — A nép csak „pokol tornácának“ nevezi a barlangot, s az erdélyi kárpátegylet úti­kalauzában többek közt ezeket olvassuk róla: A barlang körül domboruló sírhalmok azoknak porait fedik, kik vagy szeren­csétlen eset folytán, vagy pedig öngyilkos­ság következtében a barlang belsejében lelték gyászos halálukat.“ Mily sok kétségbeesett, az életben csalódott szív keresett itt a halálban eny­hülést, nyugalmat, de megtalálta-e ? S míg ezekre a szerencsétlenekre gondolok, mély szánalom fog el irántok, s itt a halál küszöbén szivem önkénytelenül is elfogódik, megremeg. Mert bár nem fé­lem a halált, mégis annak ilyen közelsége elnémít, s nyomasztó súlyként nehezedik szivemre a halálnak, elmúlásnak gon­dolata. Hiszen mi sem kellene egyébb, mint végig feküdni itt a barlang padlatán, be­hunyni a szemeimet, s egy hosszú, mély lélekzettel átsóhajtani magamat a másvi­lágra. Mily könnyű volna — és mégis, mily nehéz. — Mert nekem szép az élet, szép nagyon! — Most már szerencsére sokkal nehezebben férhető hozzá a barlang, mint régebben, s így a szerencsétlen esetek is sokkal ritkábban fordulnak elő, mint azelőtt. S míg régebben az emberek életök kioltására használták fel a barlangból kiömlő szén­savas gázt, a mai kor praktikus embere igyekszik azt is hasznára fordítani : föld alatti csöveken vezetik a közeli gyárba, hol szénsav előállítására használják fel. S hogy mennél kevesebb menjen kárba Istennek ezen hasznos adományából.

Next