Pécsi Közlöny, 1899. február (7. évfolyam, 15-25. szám)

1899-02-05 / 15. szám

VII. évfolyam Pécs, 1899. vasárnap február 5. 15. szám PÉCSI KÖZLÖNY POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. Megjelenik minden vasárnap kedden és csütörtökön. Előfizetési ár: Hirdetések elfogadtatnak: Előfizetések, Egész évre . . . . 6 frt. II Negyedévre 1 frt. 50 kr. A szerkesztői és kiadóhivatalban — ifj. Rézbányay ; reklamációk, a kiadóhivatalba ; kéziratok a szerkesz- Félévre .... 3 frt. Egyes szám ára 4 kr. János kereskedésében. tőséghez küldendők a lyc. nyomda épületébe. Mérlegek. A hitelintézetek és takarékpénz tárak ez időtájt teszik közzé az évi mérleget, vagyis az üzleti eredményt, a mely szerint aztán megkapják a részvényesek az osztalékot. Alkalom­szerű tehát, ha most hitelviszonya­inkra vetünk egy tekintetet s nézzük, hogy azok oly jók-e, a mily maga­sak az osztalékok. A hitelben a produkció egyik tényezője a tőke, egyesül a másik produkciós tényezővel, az emberi munkával, oly célból, hogy érték- többletet eredményezzen. Ha nem történik a dolog ily módon és ily célból, akkor az egész műveletnek jó vége nem lehet. A hitelmüveletb :n a kétrendbeli javak cseréjének mindig oly célból kell történnie, hogy vele értéktöbblet hozassák létre. Ha nem hozunk létrea kölcsönmüvelettel semmi gazdasági eredményt, semmi érték- többletet, akkor a kölcsönmiveletnek gazdasági indoka megszűnik, akkor a hitel káros, az emberi munkának szipolyozója, a gazdasági exisztencia megrontója. A hitelnek leggyakoribb formája a tárgyi hitel. De valójában ez nem is hitel, hanem csak zálogkölcsön. A tárgyi hitelben a kölcsönvevő által nyújtott fedezet jön mindenekelőtt tekintetbe. A civiljogban a hipotéka volt a tárgyi hitel közvetítő alakja. Most már nem szokás minduntalan a jelzálogolás nehézkes forgalmához folyamodni; szokás a váltókölcsön formájával meggyorsítani a menetet, de azért a tárgyi hitel lényegében ugyanaz maradt, t. i. oly hitel, mely­nek alapja a kölcsönvevő reális va­gyoni állapota. A tárgyi hitel legtöbbször szük­ség kölcsön, de a szükségkölcsön tulajdonképpen nem hitel, hanem csak az alakja hasonlít a hiteléhez. A szükségkölcsön azért nem hitel, mert a kölcsönmivelet motívuma sem az, a János kereskedésében. mi a tulajdonképpeni hitelé. A szük- jségkölcsön nem kombinál, nem vesz fel tőkét manipulációkra, nem az ér­téktöbblet a vezérlő motívum a mű­veletben, tehát tulajdonképpen nem is hitel. A szükségkölcsön, amennyi­ben a munkai a kölcsöntőkével ösz- szekotve rentabilissé tenni nem tudja, a kölcsönvevőt emészti föl, ezért a tárgyi hitelt, mint szükségkölcsönt okvetlenül más szempont szerint kell j elbírálni, mint a személyi hitelt. De hát soha sem képes a tárgyi hitel értéktöbbletet eredményezni? Sőt leg- többnyire és ezt szabály gyanánt keli ' venni, különben a tárgyhitel minden esetre abszurd volna. Csakhogy soha oly magas eredményeket, legalább szabály szerint, el nem érhet a tár­gyi hitel használója, mint példáui a | kereskedő és az iparos-vállalkozó, ki személyi hitellel dolgozik. Ez tehát igen fontos momentum, i A hitelben mindenekelőtt kiválasztandó 1 a tárgyi hitel. Ha ez nem történik, ha I egyforma elvekkel kezelünk minden hitelt, ha egyforma alakban például váltóüzlettel nyújtunk minden köl­csönt, ha ugyanazon kamatlábat statuáljuk minden kölcsön számára: akkor a mezőgazdaság, a realitások j gazdasága szenved, a tönk felé siet. A tőke több jövedelmet húz a mezőgazdaságból, mint az ipar és : kereskedelemből, igy könnyen érthető, hogy a mozgó tőke, bár minden perc­ben rátehetné kezét az egész mező- gazdaságra, ezt nem teszi, mert igy rizikó és fáradság nélkül élvezi gyü­mölcsét. Ha az állam ezeket a viszo­nyokat ismeri, akkor kötelessége arról gondoskodni, hogy a tárgyi hitel, vagy szükségkölcsön más szempontok szerint biráltassék, mint a személyi hitel. Az a törvény, mely minden kölcsönmiveletet egyforma bánásmód­ban részesít, igazságtalan. A szükség- kölcsönnek alacsonyabb percentü hitelt kell szerezni, nem szabad neki váltós hitelt nyújtani, hanem oly köl­I csont, melyben az annuitás és amor- i t.záció előnyei biztosítva vannak. A kereskedő tudja a piac kon­junktúráit, az iparos is tudja, mely időtájt kell üzletének mennie, de a mezőgazda a termés és a piac esé­lyeiről előre semmit se m tud. Azért a mezőgazdának fix napra ssóló ter­minussal váltós kölcsönt nyújtani természetellenes dolog. A váltós köl­csön, az ő gyors processzusával a mezőgazdán nem segit. A mezőgazdasággal mint pro­dukciós faktorral szemben áll a tőke, mint hasonló rangú produkciós fak­tor. Egyik a másikat cl nem kerül­heti, egymásra szorulnak. De micsoda organizációja van manap ennek a második produktiv faktornak, a tő­kének ? Mindenfelé részvénytársasá­gok, úgy szólván versenyhitelbankok alakulnak ama bevallott céllal, hogy részvényeseiknek lehető legnagyobb hasznot teremtsenek. Az állam nem engedi manap a szabad uzsorát, meghatározza a törvényes kamatlá- bot, de ez a törvényes kamatláb elviselhetetlen magas és még mindig lehet azt különféle álcimeken meg­kerülni. Oly magas kamatláb mint nálunk, alig lesz még valahol Euró­pában érvényben. Nálunk vannak a mezőgazdaság­ból élő pénzintézetek, melyeknek részvényei rémségesen felszöktek s még mindig óriási osztalékot nyúj­tanak részvényeseiknek. Ki sínyli meg ezt a virágzó pénzüzletet ? A mező- gazdaság. Minden városban van ma­gán pénzintézet, mely üzleteinek leg­nagyobb részét a mezőgazdasággal köti. Ezen üzletek az uzsorás köl- csöntől alig különböznek valamiben. Van Magyarországon 795 takarék- pénztár. Ezek közül 365 pénzintézet 9—14 százalékot ád részvényeseinek ; 256 pénzintézet azonban fizet rész­vényeseinek 15—133 százalékot. Ha majd elkészül ama statisztika, melyet egykor gróf Bethlen András D& GÁL JENŐ Univ. Med. rr f Mindennemű plombok a legmodernebb vívmá­nyok szerint. Foghúzás. Készít egyes és teljes fogspeciálista, fogműtő | hltlcMi- íl tUMH ti MnuKht. PÉCS, Uj takarékpénztári palotában. Igazit ferdén álló fogakat fájdalom nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents