Pécsi Közlöny, 1899. március (7. évfolyam, 26-37. szám)

1899-03-02 / 26. szám

1899. március 2. „PÉCSI KÖZLÖNY“ anyag beszerzésére, gabona és más termé­nyek értékesítésére, valamint nyersanyagok és készítmények értékesítésére, s végül fogyasztási cikkek közös beszerzésére stb. létesítendő szövetkezetekre is kiterjesztendő. Az országos központi hitelszövetkezet azonban csak oly szövetkezeteket vehetvén föl rendes tagoknak, a­melyek már a meg­alakulástól kezdve az Országos központi hitelszövetkezet által az 1898.­ XXIII t. c. értelmében gyakorlandó felügyeletnek és ellenőrzésnek alávetik magukat: szövetkeze­tek és magánosok, a­kik ezen ügyben el­járni kívánnak, esetleg hiábavaló munka és fáradság kímélése céljából helyesen fognak cselekedni, ha az alakulás és fölvétel felté­telei iránt első­sorban mindig az Országos központi hitelszövetkezethez (Budapest, IV. ker. Káplány u. 9. sz.) fordulnak. Az orszá­gos központi hitelszövetkezet „Országos központi hitelszövetkezeti értesítő“ címen külön hivatalos lapot fog kiadni. Szövőipari­­tanfolyam. A pécsi kereskedelmi és iparkamara a legutóbb le­folyt téli időszakokon át egy-egy tanfolya­mot tartott fönn az ipari munkások tudá­sának kibővítésére. A szép siker most újabb vállalkozásra serkenti a kamarát. Baranya és Tolna vármegye számos községében fog­lalkozik a nép­szövéssel, az alap tehát megvan a szövő­ipar meghonosítására, jól­lehet a falusi szövők csak kézzel dolgoz­nak s nem igen ismerik a szövőszéket. A kamara úgy óhajt most lendíteni ezen ipar­ágon, hogy Késmárkról az őszkor tanerőt hoz Pécsre és körülbelül 40 falusi szövőt a tanfolyam tartamára elhelyez városunk­ban, gondoskodva étkezésükről is, esetleg a népkonyhában. Ez a praktikus intézkedés jelentékeny következménynyel lehet ipari életünkre, amennyiben Pécs városát idővel szövőipari központtá is fejlesztheti, ha az első kurzus eredménye megadja az impul­zust ezen iparágnak hathatósabb fölka­rolására. Tanítók korpótléka. A baranya­­megyei tanítók az V-öd éves korpótlék ki­utalványozása iránt összesen 350 kérvényt nyújtottak be a m. kir. vallás- és közokta­tásügyi minisztériumhoz a pécsi kir. tanfel­ügyelőség útján. A tanfelügyelőság hibás fölszerelés miatt ezekből pótlás végett vissza­adott 123 kérvényt, a 237 fölterjesztett kérvény közül 94-nek helyt adott a minisz­ter s ezek fedezésére összesen 6118 frt 32 krt utalványozott ki. Hatvanegy kérvény elutasittatott, nyolcvankettő pedig még el­intézetlen. A „fatenyosztás“ harmadik ki­adásban Nincs még egy éve, midőn a földmivelésügyi miniszter egy igen hézag­pótló munkának a Fatenyészté­s­nek kiadását elhatározta és egyúttal megengedte, hogy a mű szerzőjéhez egyszerű levélben forduló lelkészeknek, tanítóknak a hasznos és szépen illusztrált mű ingyen küldessék meg Bár a mű első kiadása 5000 példány­ban jelent meg, a mi szakmunkáknál szo­katlan szám, mégis már júliusban a máso­dik kiadás vált szükségessé, most pedig miután a második 5000 példány is fogya­tékán van, a harmadik kiadás kerül sajtó alá. Közönségünknek ily nagy érdeklődése a fák iránt csakis elismerésre méltó és megcáfolja azon általánosan elterjedt hitet, mintha népünk a fáknak ellensége lenne. Tűzkár. Febr. 28-án éjjeli 2 órakor kigyuladt Vásáros-Dombon az uradalmi te­rületen levő u. n. csőszház. Az épületben lakó két béres család álmukból fölrezzenve, pőrén voltak kénytelenek a szabadba mene­külni. Egész évi keresményük : eleség, búza, kukorica odaégett, a fehérnemű nagy ré­­­­sze is. A hidegben vacogó hajléktalanoknak Ihrig Vilmosné, a körjegyző neje jó forró teával szolgált. A tűz oka az, hogy a sza­bad tűzhely fölött a gerendázat a sokszori tüzeléstől lassan kint kigyuladt. Tehát a célszerűtlen építkezés okozta a bajt. Közoktatásügyünk a párisi vi­lágkiállításon. A kultuszminiszter meg­­iratta közoktatásügyünk monográfiáját a párisi kiállítás számára. A közoktatásügy egyes ágait a következők ismertetik: a népoktatásügyet Mosdóssy Imre berendelt tanfelügyelő; az emberbaráti ügyeket Szabó Sándor m­iniszteti titkár; a művészetieket Lipich Elek titkár; a felső­oktatást legifjabb Szász Károly titkár; a középiskolaiakat Finácy Ernő berendelt igazgató ; a keres­kedelmi iskolákat Kirchner Béla igazgató és a közoktatási tanács szervezetét dr. Se­bestyén Gyula. Tanítónők előléptetése. A városi közgyűlés a pécsi községi iskoláknál egy 400 forinttal javadalmazott új segédtanító­­női állást szervezett és az öt éven túl al­kalmazásban levő hat segédtanítónőt ren­des tanítónőkké léptette elő 450 frt fizetés­­sel, 50 frt lakpénzzel és 5-öd éves kor­pótlékkal. Lichtenstein hercegség jubileuma. A napokban ünnepelte a Lichtenstein herceg­ség kétszázéves fennállásának jubileumát. A hercegek nevével a XII. században talál­kozunk először, mikor is a családnak két ága szerepelt, u. m. a Lichtestein-Muran és a Lichtenstein-Nikolsburg-ág, azonban az előbbi 1619 ben megszűnt. Ugyanazon évben a nikolsburgi ág hercegi rangra emel­tetett. János Ádám András herceg 1­6­9­9- b­e­n megvette Vaduz és Schellenberg­­uradalmakat, melyek azóta a Lichtenstein hercegség címen a család tulajdonát képezik. A mostani uralkodó herceg, II. János 1858 óta ül a trónon. A kis herceg­ség abban külömbözik a többi európai államtól, hogy egy szál katonája sincsen. A nyilvános rendre csendőrség ügyel. A­mi pedig az államadósságot illeti, összesen 7500 forintra rúg a tartozása. Ezt pedig az ural­kodó herceg nagylelkűségének köszönheti, a­ki, ha országa pénzügyi zavarokkal küzd, rendelkezésére bocsátja magánpénztárát. A hercegség terjedelme 179 négyszög kilomé­ter, és 16 helység van rajta. Fővárosa Vaduz, 1200 lakossal. A­mi a terjedelmét illeti, csak két állam van Európában, mely nála kisebb; az egyik San Marino köztársaság, melynek területe 59 négyszög kilométer és Monaco, melynek területe 22 négyszög kilométer. A kis ország Ausztria nyugati sarkába van beékelve s az osztrák-magyar vámvonalba be van véve, amiért kárpótlá­sul 20.000 frt évi összeget kap monarchi­ánktól vámjövedelem címén. Fölebbviteli bíróságai nincsenek, hanem az osztrák fel­sőbíróságok intézik el a lichtensteiniak föleb­­bezéseit. Elitélt borhamisító. Legjövedel­mezőbb mesterség manap a borhamisítás és innét van, hogy Arrauth Lajos szé­­kesfehérvári „borkereskedő“, habár már el volt ítélve borhamisítás miatt, csak nem tud róla leszokni. Most ismét elítélték a derék hamisítót egy havi elzárásra, 200 frt pénzbüntetésre és a gyártott, de már eladott borok ára fejében 1314 frt 60 kunak a szegény­ alap javára való lefizeté­sére, valamint 156 írt költség viselésére. A katonaság köréből Március elsejével Müller Alfréd hadnagyot az egészségügyi csapattól a 44. sz. Albrecht­­gyalogezredhez áthelyezték. — Knauszl Arnold II. oszt századost a 44. sz. gy. ez­rednél, mint csapatszolgálatra alkalmatlant, szolgálaton kívüli viszonyba helyezték. Színház. A­u­d­r­a a francia operette — zene­szerző „Celesztin apja­ja semmi érdekeset nem nyújt sem a szövegben, sem a zené­ben. Ha K­­­e m­e n t­i­n (Szekula Sárika) nem oly kedves, ügyes és rutinírozott, a nagyon csekély számú közönség is megszö­kött volna az üres zenéjű, megkurtított operette elől. Szerdán Jókai: „Milton“ c. 4 felvo­­násos drámája került e színpadon először szinre. Mint rendesen, úgy most sem volt nagy közönsége a drámának, melynek vannak ugyan hatásos részletei, de ten­denciózus iránya nem egy ízben sértővé válik. Jókai soha sem irt jó színdarabokat, ez sem üti meg a dramaturgia helyes mér­tékét. P­e­t­er di Miltonja művészi színvo­nalon álló alakítás volt, ép úgy Kovács Mariska Bórája. Angyal Ilka hálátlan szerephez jutott s csak ismert tehetségével tudta élvezetessé tenni Lady Milton szere­pét. Bihari sablonszerű játékot nyújtott. Ma premier lesz, Varney: „Diák kisasszonyok“ c. francia operettéje. Hol­nap ugyanezt megismétlik Legújabb. Kanonoki beiktatás. Ma reggel 8 órakor volt a székesegyházban a kanonoki beiktatás. Az ünnepi ténykedést Troll Ferenc c. püspök, káptalani helynök „Veni Sancte“-val nyitotta meg. Utána ugyancsak ő lendületes szavakkal ecsetelte azt az örö­met, mely a királyi kegy­i főpásztori elis­merés által a káptalant érte azzal, hogy a káptalan ismét teljes számúvá lett. A királyi adománylevelek fölolvasása után bevezette és beigtatta első­sorban dr. Dobszay Antal éneklő kanonokot az olvasó kanonoki és kispréposti stallumba, majd S­z­e­­­f­r­i­t­z István őrkanonokot a neki előléptetés folytán adományozott éneklő kanonoki székbe. Ezután S­z­e­i­f­r­i­t­z István kanonok vette át a szót s meleg hangú beszéd kíséretében igtatta be W­a­lt­e­r Antal székesegyházi főesperest az őrkano­­noki, Dr. Lechner János tolnai fő­­­esperest a székesegyházi főesperest, Dr. S­z­e­r­e­d­y József mesterkanonokot a tolnai főesperesi székbe, majd H­a­n­n­y Gábor, S­p­i­e­s­z János és Pozs­­g­a­y József mesterkanonokokat az elő­léptetés folytán őket megillető stallumokba, végül az újonnan kinevezett dr. Wurster József t. kanonokot a legifjabb mesterka­­nonoki székbe vezette be. A kanonoki szé­kek betöltése után a tiszteletbeli kanonokok adománylevelet olvastattak föl. A királyi kegy első­sorban Hegyessy László hosszúhetényi esperes plébánost tüntette ki a lelkipásztorkodás terén szerzett 69 évi buzgó működésének elismeréséül; másod­sorban Hangyály Mihály pincehelyi esp. plébánost, ugyancsak a lelkipásztorko­­dás terén 50 éven át tanúsított buzgalmáért s harmadsorban Döbrössy Alajos taní­­tóképezdei igazgatót, ki a tanügy terén 30 éven keresztül működött önzetlen, fárad­hatatlan szorgalommal. A beigtatás után Troll Ferenc c. püspök „Te Deum“-ot mondott, majd Dr. Wurster József ünnepélyes szt. misét szolgáltatott. Mise után írták alá az előléptetett és újonnan kinevezett káptalani tagok a hitvallási- és hűségi esküformát. Az ünnepélyes aktuson a helybeli és vidéki papság képvi­selői, a hívők és a helybeli tanítóképző in­tézet növendékei zászlójuk alatt szintén részt vettek. Tanítói pályázat: Ladomány községben a r. k. kántortanítói állomásra i. é. március 30-ig pályázat áll nyitva. Jövedelme 10 mező búza, 15 m. rozs, egy szekér széna, m*­hold 3

Next