Pécsi Közlöny, 1899. július (7. évfolyam, 71-83. szám)

1899-07-02 / 71. szám

2. PÉCSI KÖZLÖNY 1899. julius 2. készült püspöki rendtartás a magyar- országi latin-, görögszertartásu róm. kát. népiskolák bel- és külszervezeté- nek szabályozására szolgálván, külö­nös súlyt fektet arra, hogy a tanítói egyletek, mint a tanügy fejlődésének, és a tanítók önképzésének minden­kor hatalmas tényezői, fölkaroltassa- nak. — A tanítói egyletek és körök horderejét és célszerűségét bizonyítani fölösleges, főieg ha meggondoljuk, hogy a társadalmi szervezkedés, az erők tömörítése az, ami a kát. elvek diadalát előkészíti; a kát. tanitó-egy- letek tevékenysége pedig lehetővé teszi, hogy visszaszerezzük a jövő­ben mindazt, amit a múltban elveszni engedőnk. Én különös fontosságot tu­lajdonitok a tanítói egyleteknek azért is, mert a közszellemet ápolják, arra jótékonyan hatnak, és ezen jótékony befolyás az egylet tagjait nemes versenyre ösztönzi, a tanitónevelői tulajdonok fejlesztésére kitartást és kedvet nyújt, a tanítók valódi hiva­tásának kölcsönös ápolásában pedig hatalmas eszközül szolgál. A katoli­kus tanitók első egyetemes naggyü- lése is az egész országban oly lel­kes mozgalmat ébresztett, és oly lázas tevékenységet fejtett ki a kát. nevelés és oktatásügy terén, hogy még azon tanférfiak is, kik eddig bizalmatlansággal viseltettek az orszá­gos tanítói gyűlések iránt, ma már nyíltan^ bevallják azok szükségessé­gét, és a kát. tan- és nevelésügy biztosítására magasztosan emelkedett szózatokban hirdetik ebbeli szilárd meggyőződésüket. Ugyanazért nem lehet nem kárhoztatni azt az egy­kedvűséget, mely által a tanítói egy­letek iránti érdeklődés lanyhul, sőt oly annyira alászáll, hogy egyik-má­sik egylet az általános, és nem kato­likus jellegű tanítói egyletekbe bele­olvadt ahelyett, hogy kát. jellegét megőrizni, és magát érvényesíteni iparkodott volna ! Ha jól emlékszem 1882. elején adta ki a miniszter az I. orsz. kép­viseleti tanitógyülés munkálataira vonatkozó határozatait. Úgy tudom, hogy 2 képviselőnél többet egyetlen, bármily nagy egyesület sem küldhe­tett, s a gyűlés működési köre kor­látozott maradt, de az a körülmény, hogy az állam anyagilag is lehetővé tette a tanitók országos egybegyülé- sét, sokakat tett a képviseleti gyűlés barátjaivá. Az a határozat, hogy a püspökök kötelezzék tanítóikat, hogy a mennyiben a létező tanítói egye­sületeknek nem tagjai, egyesületekké tömörüljenek: hazaszerte több kát. tanító egyesület keletkezését mozdí­totta elő. Ez az élénk mozgalom igen kedvezett az országos képvise­leti tanítói gyűlésnek, mihez járult egyes püspököknek, mint pl. Haynald Lajos kalocsai bíboros érseknek, ez alkalomból megjelent hatalmas pász­torlevele, melyben megnyugtatta azo­kat, akik az összeülendő országos gyűlésektől a kát. érdekeket féltették, írván, hogy a r. kát. tanítói egyesü­letek „kiszállhatnak oda, hol a nem­zeti művelődés előbbrevitelére hivatott férfiak, a százezernyi kát. gyermek oktatására és nevelésére beállított állami és közös iskolák tanítói s elöljárói tanácskoznak; kiszállnak oda, de csak azért, hogy elveinknek hir­detői, rendszerünknek megvédői, igaz­ságos követelményeinknek, kívánsá­gainknak tolmácsai, a Jézus szelle­mében való iskolaügynek, a gyer­meknevelésnek bajnokai "legyenek.“ — Ekkor jött létre a pécsvidéki kát. tanítói egyesület is, mely azóta ma­gáról életjelt sem adott, pedig első j rendű hivatása lett volna az egyház­megyében vele egy és ugyanazon idő- jben keletkezett vagy újjá szervezett többi egyletek között a kapcsolatot fentartani, rájuk a központból irányi- tólag hatni, szóval az egyletek ma­gasztos céljait elmozdítani. (Vége köv.) Évfordulati ünnepély. A Pécs-fiudaikülvárosi Katolikus Kör junius 29 én egy évi fönnállását, vagyis megnyitásának első évfordulóját ünnepelte. A tagok 2/49 óra után az egyleti he­lyiségben összegyülekeztek, s innét testü­letileg az Ágoston-téri plébániatemplomba vonultak, ahol Antal György segédlelkész 9 órakor hálaadással egybekötött szentmisét | mondott a Kör jóltevőiért és tagjaiért. Istentisztelet után díszközgyűlés volt i a Kör nagytermében, mely egészen meg- ; telt a megjelent tagokkal. Darányi Fe- j renc dr. világi elnök nyitotta meg a gyűlést 1 az alábbi szavakkal : I Tisztelt Közgyűlés, tiszteit Urak ! Mint már a meghívóból méltóztattak értesülni, a mai összejövetelünk célja az, hogy ünnepet üljünk, és ennek megtartási módjaként tartsunk díszközgyűlést. És az önök szép számmal való meg­jelenése s lelkesült arckifejezése valóban ünneppé is varázsolja jelenösszejövetelünket. Az oka pedig ezen ünneplésünknek az, hogy Isten segélyével ma értük el körünk életének első évi fordulóját. Egy év az emberek életében általában rövid időköz, de annál hosszabb ez a cse­csemőnél, mert ekkor válik el életképessége s ezért eme zsenge korban a fejlődése rend­kívüli és érdekes ; — ugyanígy étdekes és fontos körünk életének is ezen első éve, a melyben — bátran mondhatom — életké­pessége teljesen bevált. Mert mi célt van hivatva követni, Uraim, úgy a mi körünk, mint általában minden kulturális egylet ? Azt, hogy szol­gálja az Istent, hazát, tudományt és ember- szeretetet. A mely célok szoros láncszem­ként fűződnek egygyé, a melyek közül tehát ha csak egyet is kieresztenénk, a többinek szolgálata sem lehet teljes. És bátran fölmerem tenni a kérdést, hogy híven szolgálta-e körünk ezen együvé tartozó nemes célokat ? A feleletet igenlőleg megadják rá a tények és körünk egyéves élettörténete. Ugyanis kellemesen emlékszünk vissza, hogy körünk helyiségében szivet és lelket edző eszmecserét folytattunk, több jó sikerült mulatságot rendeztünk, hogy itt tu­dományos fölolvasásokat tartottunk és mind­annyian vállvetve azon munkálkodtunk,hogy az Isten es emberek iránti szeretetben ver­senyezzünk, egymást erősítsük. Kívánom, hogy a kör tagjainak eme buzgósága csak fokozódjék és hogy Önök mindnyájan arra is törekedjenek, hogy nem a bevétel, hanem az erkölcsi cél jobb elérése szempontjából — tagjaink száma mennél jobban szaporodjék. A zajos éljenzéssel fogadott megnyitó beszéd után kegyeletes szavakban emléke­zett meg az elnök azon gyászról, mely a Kört egyik tiszteletbeli tagjának, Jankovich Hugónak halálával érte. Ezután J á r á n y i József azt indít­ványozta, hogy a jelen díszközgyűlésről fölveendő jegyzőkönyvben örökittessenek meg mindazoknak nevei, kik a Kör meg­alapításánál anyagi áldozatok hozásával, vagy személyes fáradozással és buzgolkódás- sal érdemeket szereztek. Az indítványt nagy lelkesedéssel s egyhangúlag fogadta el a közgyűlés, meg­bízván lapunk szerkesztőjét, mint jegy­zőkönyvvezetőt, hogy e határozatnak meg­felelően készítse el a jegyzőkönyvet. Eszeiint megörökittetnek a következők nevei: A megyés püspökő méltósá­gáé, kinek fővédnöksége alatt a Kör meg­alakult és működik ; Karoly Ignác apát­plébános és E r re t h János ügyvédi kamarai elnök, mint a kör diszelnökeinek, nevei. Továbbá : Heckenberger Kon- rád-é, aki a Kór megalakítására irányult mozgalmat megindította és a létesítésnél legtöbbet fáradozott; dr. Darányi Fe­renc é, aki nem lankadó ügyszeretettel ve­zette világi elnöki minőségében a kör tanácskozásait, valamint a többi tisztvise­lők és az összes választmányi tagok nevei. A taggyüjtés terén kifejtett buzgóságukért F e s s z e 1 Károly, Ozorai István, A 1 t Ádám és Keil Károly nevei foglaltatnak jegyzőkönyvbe. Végül jegyzőkönyvbe vétetik azok név­sora, kik anyagilag járultak hozzá a megala­pításhoz. Ezek: H e t y e y Sámuel megyés püspök, fővédnök 100 forinttal, P o z s g a y József kanonok és dr. Késmárky Ist­ván joglanár 25—25 írttal, H e c kén­be r g e r Konrád 10 frttal és Virág Ferenc 5 frttal. A diszgyülés mindvégig emelkedett, ünnepi hangulatban folyt le. Középiskolai uj tantervek. A hivatalos lap csütörtöki száma nyil­vánosságra hozta a középiskolai uj tanterve­ket és az életbeléptetésökre vonatkozó f. é. 32.818 számú miniszteri rendeletet, mely utóbbiból közöljük a következő lényegesebb pontokat. Mellőzve a tanterveknek minden rész­letében észlelhető kisebb jelentőségű módo­sításokat, a túlterhelés szempont­jából történt az az intézkedés, hogy a latin nyelvi tanítás végső céljából a magyar-latin fordítás elhagyatott, a mi természetesen nem azt jelenti, hogy magának a nyelvnek taní­tása a tanfolyam bármely fokán az ilynemű gyakorlatok nélkül ellehetne. A latin nyelvi írásbeli dolgozatok száma kevesbedett. A matematika anyagából a kevésbbé lényeges részletek elmaradtak, vagy összevonattak, s

Next

/
Thumbnails
Contents