Pécsi Közlöny, 1899. július (7. évfolyam, 71-83. szám)
1899-07-02 / 71. szám
2. készült püspöki rendtartás a magyarországi latin-, görögszertartású róm. kat. népiskolák bel- és külszervezetének szabályozására szolgálván, különös súlyt fektet arra, hogy a tanítói egyletek, mint a tanügy fejlődésének, és a tanítók önképzésének mindenkor hatalmas tényezői, fölkaroltassanak. A tanítói egyletek és körök horderejét és célszerűségét bizonyítani fölösleges, főleg ha meggondoljuk, hogy a társadalmi szervezkedés, az erők tömörítése az, ami a kát. elvek diadalát előkészíti; a kát. tanító-egyletek tevékenysége pedig lehetővé teszi, hogy visszaszerezzük a jövőben mindazt, amit a múltban elveszni engedünk. Én különös fontosságot tulajdonítok a tanítói egyleteknek azért is, mert a közszellemet ápolják, arra jótékonyan hatnak, és ezen jótékony befolyás az egylet tagjait nemes versenyre ösztönzi, a tanítónevelői tulajdonok fejlesztésére kitartást és kedvet nyújt, a tanítók valódi hivatásának kölcsönös ápolásában pedig hatalmas eszközül szolgál. A katolikus tanítók első egyetemes naggyűlése is az egész országban oly lelkes mozgalmat ébresztett, és oly lázas tevékenységet fejtett ki a kát. nevelés és oktatásügy terén, hogy még azon tanférfiak is, kik eddig bizalmatlansággal viseltettek az országos tanítói gyűlések iránt, ma már nyíltan bevallják azok szükségességét, és a kát. tan- és nevelésügy biztosítására magasztosan emelkedett szózatokban hirdetik ebbeli szilárd meggyőződésüket. Ugyanazért nem lehet nem kárhoztatni azt az egykedvűséget, mely által a tanítói egyletek iránti érdeklődés lanyhul, sőt olyannyira alászáll, hogy egyik-másik egylet az általános, és nem katolikus jellegű tanítói egyletekbe beleolvadt ahelyett, hogy kát. jellegét megőrizni, és magát érvényesíteni iparkodott volna ! Ha jól emlékszem 1882. elején adta ki a miniszter az I. orsz. képviseleti tanítógyűlés munkálataira vonatkozó határozatait. Úgy tudom, hogy 2 képviselőnél többet egyetlen, bármily nagy egyesület sem küldhetett, s a gyűlés működési köre korlátozott maradt, de az a körülmény, hogy az állam anyagilag is lehetővé tette a tanítók országos egybegyűlését, sokakat tett a képviseleti gyűlés barátjaivá. Az a határozat, hogy a püspökök kötelezzék tanítóikat, hogy amennyiben a létező tanítói egyesületeknek nem tagjai, egyesületekké tömörüljenek, hazaszerte több káz, tanító egyesület keletkezését mozdította elő. Ez az élénk mozgalom igen kedvezett az országos képviseleti tanítói gyűlésnek, mihez járult egyes püspököknek, mint pl. Haynald Lajos kalocsai bíboros érseknek, ez alkalomból megjelent hatalmas pásztorlevele, melyben megnyugtatta azokat, akik az összeülendő országos gyűlésektől a kát. érdekeket féltették, írván, hogy a r. kát. tanítói egyesületek „kiszállhatnak oda, hol a nemzeti művelődés előbbrevitelére hivatott férfiak, a százezernyi hát, gyermek oktatására és nevelésére beállított állami és közös iskolák tanítói s elöljárói tanácskoznak, kiszállnak oda, de csak azért, hogy elveinknek hirdetői, rendszerünknek megvédői, igazságos követelményeinknek, kívánságainknak tolmácsai, a Jézus szellemében való iskolaügynek, a gyermeknevelésnek bajnokai "legyenek.“ — Ekkor jött létre a pécsvidéki kát.tanítói egyesület is, mely azóta magáról életjelt sem adott, pedig elsőrendű hivatása lett volna az egyházmegyében vele egy és ugyanazon időkben keletkezett vagy újjászervezett többi egyletek között a kapcsolatot fentartani, rájuk a központból irányítólag hatni, szóval az egyletek magasztos céljait elmozdítani. (Vége köv.) Évfordulati ünnepély. A Pécs-biudai külvárosi Katolikus Kör június 29 én egy évi fennállását, vagyis megnyitásának első évfordulóját ünnepelte. A tagok 249 óra után az egyleti helyiségben összegyülekeztek, s innét testületileg az Ágoston-téri plébániatemplomba vonultak, ahol Antal György segédlelkész 9 órakor hálaadással egybekötött szentmisét mondott a Kör jóltevőiért és tagjaiért. Istentisztelet után díszközgyűlés volt a Kör nagytermében, mely egészen megtelt a megjelent tagokkal. Darányi Feenc dr. világi elnök nyitotta meg a gyűlést az alábbi szavakkal : „ Tisztelt Közgyűlés, tisztelt Urak ! Mint már a meghívóból méltóztattak értesülni, a mai összejövetelünk célja az, hogy ünnepet üljünk, és ennek megtartási módjaként tartsunk díszközgyűlést. És az önök szép számmal való megjelenése s lelkesült arckifejezése valóban ünneppé is varázsolja jelen összejövetelünket. Az oka pedig ezen ünneplésünknek az, hogy Isten segélyével ma értük el körünk életének első évi fordulóját. Egy év az emberek életében általában rövid időköz, de annál hosszabb ez a csecsemőnél, mert ekkor válik el életképessége s ezért eme zsenge korban a fejlődése rendkívüli és érdekes ; — ugyanígy érdekes és fontos körünk életének is ezen első éve, amelyben — bátran mondhatom — életképessége teljesen bevált. Mert mi célt van hivatva követni, Uraim, úgy a mi körünk, mint általában minden kulturális egylet ? Azt, hogy szolgálja az Istent, hazát, tudományt és emberszeretetet. Amely célok szoros láncszemként fűződnek egygyé, amelyek közül tehát ha csak egyet is kieresztenénk, a többinek szolgálata sem lehet teljes. És bátran föl merem tenni a kérdést, hogy híven szolgálta-e körünk ezen együvé tartozó nemes célokat ? A feleletet igenlőleg megadják rá a tények és körünk egyéves élettörténete. Ugyanis kellemesen emlékszünk vissza, hogy körünk helyiségében szívet és lelket edző eszmecserét folytattunk, több jó sikerült mulatságot rendeztünk, hogy itt tudományos fölolvasásokat tartottunk és mindannyian vállvetve azon munkálkodtunk,hogy az Isten és emberek iránti szeretetben versenyezzünk, egymást erősítsük. Kívánom, hogy a kör tagjainak eme buzgósága csak fokozódjék és hogy Önök mindnyájan arra is törekedjenek, hogy nem a bevétel, hanem az erkölcsi cél jobb elérése szempontjából a tagjaink száma mennél jobban szaporodjék. A zajos éljenzéssel fogadott megnyitó beszéd után kegyeletes szavakban emlékezett meg az elnök azon gyászról, mely a Kert egyik tiszteletbeli tagjának, Jankovich Hugónak halálával érte. Ezután Járányi József azt indítványozta, hogy a jelen díszközgyűlésről fölveendő jegyzőkönyvben örökíttessenek meg mindazoknak nevei, kik a Kör megalapításánál anyagi áldozatok hozásával, vagy személyes fáradozással és buzgolkodással érdemeket szereztek. Az indítványt nagy lelkesedéssel s egyhangúlag fogadta el a közgyűlés, megbízván lapunk szerkesztőjét, mint jegyzőkönyvvezetőt, hogy e határozatnak megfelelően készítse el a jegyzőkönyvet. Eszerint megörökíttetnek a következők nevei: A megyés püspöke méltóságáé, kinek fővédnöksége alatt a Kör megalakult és működik ; Károly Ignác apátplébános és Erdeh János ügyvédi kamarai elnök, mint a kör díszelnökeinek, nevei. Továbbá : Heckenberger Konrádé, aki a Kör megalakítására irányult mozgalmat megindította és a létesítésnél legtöbbet fáradozott; dr. Darányi Ferencé, aki nem lankadó ügyszeretettel vezette világi elnöki minőségében a kör tanácskozásait, valamint a többi tisztviselők és az összes választmányi tagok nevet. A taggyűjtés terén kifejtett buzgóságukért Fesszer Károly, Ozorai István, Art Ádám és Keil Károly nevei foglaltatnak jegyzőkönyvbe. Végül jegyzőkönyvbe vétetik azok névsora, kik anyagilag járultak hozzá a megalapításhoz. Ezek: Heyey Sámuel megyés püspök, fővédnök 100 forinttal, Pozsgay József kanonok és dr. Késmárky István jogtanár 25—25 írttal, Heckenberger Konrád 10 frttal és Virág Ferenc 5 frttal. A diszgyülés mindvégig emelkedett, ünnepi hangulatban folyt le. PÉCSI KÖZLÖNY 1899. julius 2. Középiskolai uj tantervek. A hivatalos lap csütörtöki száma nyilvánosságra hozta a középiskolai uj tanterveket és az életbeléptetésekre vonatkozó i. é. 32.818 számú miniszteri rendeletet, mely utóbbiból közöljük a következő lényegesebb pontokat. Mellőzve a tanterveknek minden részletében észlelhető kisebb jelentőségű módosításokat, a túlterhelés szempontjából történt az az intézkedés, hogy a latin nyelvi tanítás végső céljából a magyar-latin fordítás elhagyatott, ami természetesen nem azt jelenti, hogy magának a nyelvnek tanítása a tanfolyam bármely fokán az ilynemű gyakorlatok nélkül ellehetne. A latin nyelvi írásbeli dolgozatok száma kevesbedett. A matematika anyagából a kevésbbé lényeges részletek elmaradtak, vagy összevonattak, s