Pécsi Közlöny, 1900. április (8. évfolyam, 26-34. szám)
1900-04-01 / 26. szám
o gait megállapítják, kötelmeit szabályozzák, jólétét előmozdítják. Foglalatja e kapocs mindazon tudományos törekvéseknek és vívmányoknak, mindazon művészi alkotá- soknak, melyek a nemzet szellemét fejlesztik, jellemét erősitik, életét nemesitik. Foglalatja azon bátor harcosok táborának, kik a hazát védik; azon kimagasló szellemek gyülhelyének, kik a haza sorsát vezérlik, azon munkás népnek, melynek kezei a haza földjét művelik. Foglalatja azoknak az erényeknek, a melyeknek áldásai a terheket könnyítik, a szenvedéseket mérséklik, s a nyomort enyhítik. Foglalatja e kapocs végül annak a dicsőségnek, melyet nemzetünk múltjának büszkeségéül jelenének vigaszául, jövőjének reményéül féltékenyen őriz. Igaz! Múltunkban a fény mellett ott az árny, a dicsőség mellett a szenvedés is; de ez minden nemzetnek a sorsa! A világtörténelem egy háborgó tenger, melynek vérrel festett hullá-main felváltva emelkednek, sülyednek vagy elmerülnek a nemzetek. Minket is ellenségeink, hibáink, bűneink többször elnyomtak, de vallásos buzgóságunk, hazaszeretetünk, ősi erényeink újból felmagasztaltak. És jelen helyzetünk ? A jelen időkről nem szükséges, hogy szóljunk, hisz mindnyájan látjuk állapotainkat, észleljük, mennyire dúl közöttünk az ellenségeskedés és visszavonás. Szomorodott szívvel, elborult lélekkel ismételhetjük Szent Pál apostolnak viszálykodó Galataiakhoz intézette szavait: „Si invicem mordetis, videte ne ab invicem consumamini.“ „Ha egymást marjátok, vigyázzatok, hogy egymást fel ne emészszétek.“ Ily körülmények között mi a teendők? Tán gáncsoljuk, szidalmazzuk korunkat ? Nem! A mi feladatunk az, hogy türelemmel, szeretettel javítsuk. Mert bár a régi viszonyok megváltoztak, de egyházunk és hazánk iránti kötelességeink változatlanul ugyanazok maradtak, melyek azelőtt voltak. Mert a haza fogalmán kívül szerintünk Isten és hit nem elavult eszmék, nem túlhaladott álláspontok, s nem értéktelen maradványok és jelentéktelen romok a középkorból, hanem azon erős alapok, melyeken hazánk kilenc századon át biztosan nyugodott. Washington, az észak-amerikai államok alapítója és elnöke a kongresszushoz 1789-ik évben intézett üzenetében a következőket mondja: „A vallás és erkölcs az állam jólétének legnélkülözhetlenebb támaszai. Hiába kérkednék az hazafiságával, ki a társadalmi épület e két főpillérét megdönteni törekednék.“ Ha kettős, vallási és hazafii kötelességünknek Társulatunk üdvös működése által is megfelelni igyekszünk, ha továbbra is egyházunknak odaadó fiai, királyunknak engedelmes alattvalói, hazánknak hű polgárai leendünk, bizonyára a jó Isten nem vonandja meg szent áldását tőlünk. Úgy legyen ! Midőn Társulatunk nagymélt. elnökének és mélt. társelnökének a fáradhatatlan buzgó tevékenységért! a Társulat nevében legbensőbb hálát, az alelnök és a többi tisztviselő uraknak forró köszönetet szavazok — a közgyűlést megnyitom. délelőtt még részt vett a Szent István-Társulat nagygyűlésén, előtte való nap pedig a kabh. írók és hirlapirók kongresszusán. A pécsi helyi kársajtó férfiai igazán örömmel lehetnek eltelve, hogy épen megyés püspökünk volt azon egyházfejedelem, aki a püspöki karból a kongresszust jelenlétével kitüntette. A pécsi megyéből jelen voltak a kongresszuson . Méltóságán kivül Szivek Lajos dr., Rézbányay József dr., Schultz Károly németmároki plébános,Kirschanek Ödön,szt.-istváni plébános, akinek előadását nagyon rokonszenvesen fogadták a kongresszuson, Jorgits János dr. bonyhádi plébános, Greksa Kázmér dr. pécsi fog. tanár és Sipos István püsp. szertartó. A magyar nemzeti zarándoklat, mely a hercegprímás és a püspöki kar vezetésével április 24-én indul Rómába a déli vasút budai pályaudvaráról, mindenütt élénk érdeklődést kelt. Az 1900. szent esztendő, valamint a magyar katholicizmus 900 éves jubileuma egyformán vonzza az érdeklődőket. Mágnások, országos képviselők, kispapok, tudósok, ügyvédek, papok, orvosok, azonkívül egyszerű földmívesek is vesznek részt a zarándokmenetben, amelynek kimagasló pontja lesz a Lateranban tartandó magyar istentisztelet, ahol II. Szilveszter pápa van eltemetve, aki Szent István királynak küldötte 900 évvel ezelőtt a magyar szent koronát. Az istentiszteletet Vaszary bíboros prímás tartja a lateráni kanonokok segédletével, akik megint első kanonokjai a világnak, mert a legfőbb templomhoz vannak beosztva. Az ünnepi beszédet pedig Fehér Ipoly, panonhalmi főapát mondja, mint annak az Asztrik apátnak utódja, a ki Szent Istvánnak elhozta Rómából a koronát. Ezenkívül számos más egyházi ünnepség vár a zarándokokra, a kiket a 90 éves agg XIII. Leo pápa ünnepi kihallgatáson fogad. A zarándoklatot a püspöki kar megbízásából rendezi a magyar katolikusok római zarándoklatát rendező bizottság irodája, mely Budapesten az I. kerületben, a krisztinavárosi plébánia épületben van. Ide küldendők a jelentkezések, valamint a tudakozódások ; az iroda postafordultával felel s ad minden tekintetben fölvilágosítást. Kívánatos, hogy a jelentkezés április hónap 10-ig befejeződjék, hogy az egész előmunkálatot zavartalanul lehessen teljesíteni. A zarándoklat különben nápolyi kirán y 3 „Pécsi tárcája. A kereszténység és művészet. Irta és a pécsi kath. körben felolvasta : Szákovics Ottó. (Folytatás.) És miben nyilvánul ez óriásnak festett hatása ? Abban, amit a civilizáció egyéb irányaiban is megcsodálunk benne, hogy nemesebb, szellemibb eszményeket adott, azokat erkölcsi alapra helyezte és a kedély és képzelet legfinomabb, leggyengébb árnyalataival vette körül, abban a mit századunk egyik legnagyobb műbírálója John Ruskin keresett és munkáiban kifejezett. A görög művészet minden dicsősége nem ért tovább, mint a Milói Aphrodité csodás szépségű alakjáig, vagy az olympiai Zeus világrengető tekintetének kifejezéséig, a Parthenon mesés arányosságáig, Appeles realismusáig. Ő ugyanis — mint a rege mondja — Nagy Sándor képét olyan hűen festette, hogy a hódító lóvá, a híres a Bucephalus, nyerített, mikor ura képmását meglátta. A rómaiak többet másoltak, mint alkottak, építészetük is inkább technikájában bámulatos. A görög-római művészet igen sok alkotása az örök szép remekműve. És nagyon megtudom érteni, hogy a műértők leülnek a párisi Louvre külön szobájában elhelyezett milói Aphrodite ragyogó szobra előtt és könyeznek, de midőn ezt olvasom. Ugyanekkor rágondolok Fra Angelico jámbor ihletére, ki el-elsirdogált, midőn vallásos eszményeit vászonra veté, azzal az utánozhatatlan tulvilági gráciával, mely az ő sajátja. A szépnek gyönyöre fakaszt ezeknek szeméből könyeket és mégis mily óriási különbség a kétféle gyönyörben ! Ott az elérhető legtökéletesebb földi szépség bájol el, mely semmi mást nem akar kifejezni, minthogy ő a szépek királynője, az eszményi szép. Azért nyugodtan, arcán Charakter nélkül áll az istennő, csakis testének szabályos vonalai duzzadnak az élettől. A keresztény művészet azonban azt mondja Michelangelóval: „Szólalj meg Mózes!“ — midőn a nagy népvezér szobrának büszke, villámló arckifejezésére tekint. A kereszténység minden művészi alkotása mögött keresi a gondolatot s ehhez a maga rendszeréből is szolgáltat tömérdek anyagot. Már a katakombák homályos sikátoraiban saját típusaival népesíti be a szomorú falakat, melyekhez sokszor a mártírok piros vére fröcscsent. Ott látható a festészet és szobrászat két legszebb ideálja, melyeknek megközelítése századokon keresztül a legnagyobb művészek versengő törekvése volt t. i. a megtestesült Istenember fenséges alakja és a Madonna ártatlansága és anyasága ékességében. Ki tudná megmondani, hányan epedtek a Megváltó arcára azt a vonást odavarázsolni, mely istenségét jelezze ? — A ravennai mozaikok szigorú tekintetű világbirójától Lionardo da Vinci „utolsó vacsorájának“ szelíd lelki szenvedésében is nagy Krisztus fejéig, melyre nézve jellemző Lomazzo tudósítása, ki beszéli, hogy a művész keze remegett, valahányszor e fejen festett vagy javított. Dürer Albrecht keresztrefeszítettjétől Munkácsy Pilátus előtti jelenetéig hány művészlélek ábrándja volt ő ? Michelangelo bezárkózik a sixtini kápolnába úgy, hogy a pápának is nehezen lehet oda bejutni, midőn ezen eszménynek nagyszerű vonásain töprenkedik .• Munkácsy „PÉCSI KÖZLÖNY, 1900. ápriilis 1. HÍREK. Pécs, 1900. március 31. Megyés Püspökünk itthon. Tegnapelőtt este már Pécsre tért vissza Megyés Püspökünk Sipos István szertartó kíséretében Budapestről, ahol aznap