Pécsi Közlöny, 1900. április (8. évfolyam, 26-34. szám)
1900-04-01 / 26. szám
1900. április 1. »PÉCSI KÖZLÖNY a d uáss al van egybekötve, kapcsolatban vele más nevezetes olasz városok is megtekinthetők. Ott lesznek a hazai tanitórendek kiküldöttei is a zarándoklatban, a a melynél érdekesebbet keveset látott Róma, a mennyiben diszmagyar, modern szalonruha stb. mellett nagy számban lesz látható a magyar népviselet is Alapítótag. Hanny Gábor pápai prelátus március 25-én 100 koronát küldött a szegzárdi r. kat. olvasókör elnökségéhez és ezzel a kör alapító tagjai sorába lépett. Katolikus írók és hirlapírók országos értekezlete. Szerdán délelőtt közgyűlése volt a Pázmány-Egyesületnek, délután pedig a katolikus írók és hírlapírók jöttek össze Budapesten a központi szeminárium nagytermében értekezletre. A délelőtti közgyűlést dr. Kiss János nyitotta meg köszönetét mondva mindenkinek, kik a Pázmány-Egye-sület törekvéseit bármily módon támogatták. Azután megválasztották az egyesület elnökévé dr. Margalits Ede egye-temi tanárt. Az alapszabályok módosításának letárgyalása után következett a bíráló bizottság jelentése az egyesület által kitűzött 104 forintos pályázatról. A díjat a 88 beérkezett tárcaszerű elbeszélések közül Rovát Imre szabadkai tanár nyerte meg a „Hazatért“ című novelláért. Ezután Bónitz Ferenc, gróf Apponyi Albert fölszólítása értelmében indítványozta, hogy a béke ügyében alakuló nemzetközi sajtószövetségben a Pázmány-egyesület is képviseltesse magát. Ciklay Lajos jelenti, hogy ezt az illető végrehajtó bizottságnak már tudomására adta. A közgyűlés kiküldi dr. Margalits Edét, dr. Kiss Jánost és dr. Hortoványi Józsefet. Közgyűlés után a közgyűlés tagjai barátságos ebédre gyűltek össze a tiszti kaszinó épület vendéglőjében. Délután folyt le a kat. írók és hirlapírók orsz. értekezlete, melyre elnökül egyhangúlag dr. Margalits Ede egyetemi tanárt választották meg. Az értekezlet táviratilag üdvözölte Ramporta kardinális útján a pápát, a kabinetiroda útján a királyt, azután József Ágost főherceget, mint a Pázmány-Egyesület fővédőjét a hercegprímást s a Meránban üdülő Wassics Gyula kultuszminisztert. Azután fölolvasták a kongresszushoz érkezett üdvözlő táviratokat, minek befejezése után megkezdődtek az előadások. Dr. Kiss János egyetemi tanár hosszabb bevezető beszéd kapcsán határozati javaslatot terjesztett be, melyben a magyarországi katolikus írókat és hírlapírókat tömörülésre és a Pázmányegyesületbe való belépésre serkenti. A hat javaslat szerint 2 év alatt új értekezlet tartandó. Auer István a katolikus sajtó jelentőségéről és felkarolásáról szólt. Dr. Sziklai János a katolikus szépirodalomról értekezett. Kirschanek Ödön határozati javaslatot terjesztett be az iránt, hogy a lelkészkedő kat. papság a Kát. sajtópártolására és pártolására szerkentessék s hogy a püspöki kar körleveleiben a papságot a jó sajtó pártolására és terjesztésére buzdítsa. Cikay Lajos, a Pázmány Egyesület alelnöke, a katolikus művek terjesztésére vonatkozólag tett indítványt. Dr. Notter Antal pedig vidéki katolikus lapmunkatársak és tudósítók alkalmaztatását tartja szükségesnek s ez ügyben határozati javaslatot is terjesztett be. A kongresszus valamennyi javaslatot egyhangúlag elfogadott s hozzájárult végül Bónitz Ferenc szerkesztő javaslatához is a katolikus sajtó és hirdetési ügy dolgában. A napirend letárgyalása után az elnök újból megköszönte a megnyilatkozott nagy érdeklődést s a kongresszust éljenzés közben berekesztette. A jótékony nőegylet közgyűlése f. évi április hó 22-én d. u. 3 órakor saját helyiségében tartja közgyűlését. Az uj törvényszéki elnök Hardi Sándor tiszteletére, akit a napokban a legközelebbi összes tanácsülésben fognak ünnepélyesen beiktatni új állásába, ápril 7-én a Nemzeti Casinóban bankett lesz. A Szent István Társulat közgyűlése. Végre olyan palotában tarthatta meg fő kath. irodalmi társulatunk ülését, mely hozzá méltó. A reggeli 9 órakor a Jézus szent szive templomában tartott szt. mise után a gyülekezet a Szent István társulat házába a Szentkirályi utcába vonult, melyre a nemzeti zászló mellett ki volt tűzve a fehér-sárga pápai lobogó. Vaszary Kolos hercegprímás 10 órakor értkezett meg. Jelen voltak : Zichy Nándor gróf és Eszterházy Miklós Móric gróf társelnökök, Kisfaludy A. Béla alelnök, Kaposi József igazgató, Császka György kalocsai érsek, Hettyey Sámuel, Hornig Károly báró és Steiner Fülöp püspökök, sok főrend és prelátus. Pont tíz órakor Vaszary Kolos bíboros hercegprímás rövid szertartás kíséretében megáldotta a házat, illetőleg a dísztermet. A szertartás befejezése után megkezdődött a Szent István-társulat nagygyűlése. Vaszary Kolos bíboros hercegprímás nagyszabású megnyitóbeszédet mondott. A lelkes éljenzésekkel fogadott megnyitó beszéd után Zichy Nándor gróf megköszönte a prímásnak nemes eszmékben gazgazdag megnyitóját, s kikérte engedelmét, hogy a beszédet átadhassák a sajtónak s a hívek között szétoszthassák. Majd Kisfaludy A. Béla társulati alelnök vázolta röviden azt a nagy utat, mely egy szerény olcsó lapkiadó vállalattal a Szent István Társulat mai működéséig vezet. Beszámolt a társulat múlt évi tevékenységéről, az építés ügyéről, s végül a közgyűlés hozzájárulását kérte ahoz, hogy a mai örömnapon a társulat működésével a rokon egyesületeket is támogatásban részesíthesse, nevezetesen hozzájárulhasson az Örökimádás templomának költségeihez, gyarapíthassa a Pázmány-egyesület tőkéjét, s adományban részesíthesse a hirlapírok nyugdíjintézetét, valamint a nyomdászok betegsegélyző-egyesületét. A közgyűlés ezután a tudományos és irodalmi osztály új tagjaiul megválasztotta Andor Józsefet, dr. Barta Józsefet, Dívald Kornélt, Kundora Jánost és Várady Károlyt, továbbá Kaposi József igazgatót állásában véglegesítette. Az igazgatói jelentést, a mely a társulat kiadványairól ad kimerítő képet, a közgyűlés felolvasottnak tekintette, a számadásokat tudomásul vette, a felmentvényt megadta s a költségvetést jóváhagyta, végül pedig a régi igazgatóválasztmányt újból megválasztotta. Végül Esterházy Miklós Móric gróf elnök tett javaslatot, hogy a szokásos Péter-fillért az idén is küldjék el a Vatikánba. E javaslat elfogadása után az elnöklő hercegprímás a naggyűlést berekesztette. Áthelyezett alügyész Sárospataki József szegzárdi kir. alügyész a sátoraljaújhelyi ügyészséghez helyeztetett át. Alapítványi hely baranyai fiuk részére üresedett meg a m. kir. honvédfőreáliskolánál jövő tanévre. Csak baranyai fiuk pályázhatnak, de előnyben részesülnek a megyei tisztviselők és kezelő hivatalnokok fiai. Pályázati feltételek Tormay alispánnál tekinthetők meg. Magyarok Amerikában. Egy new-yorki lap e hírt közli: „A magyar kolóniában oly jól ismert néhai milliomos, (volt szredistyei földesur) impressario és pincér, Lazarovits Mihály meghalt a Bellevue-kórházban. Influenzás volt. Számos magyar kisérte ki utolsó útjára. Sírjánál megindító búcsúbeszédet mondott a Heintze budapesti osztálysorsjegy cég volt éseket tölt el lázas izgatottságban álmatlanul, aztán át és átfesti a fenséges arcot, melyen ott kell trónolnia az igazságnak,szentségnek,szeretetnek.Aztán a Madonnaképek ezrei. De ezekről nem is kell szólnom, hiszen semmiféle művészi eszmény úgy át nem nem ment a köztudatba, mint ez. Mindenki ismeri Rafael „Sixtini Madonnáját“, melyen kedves angyalfejek közt felhőn lebeg a Szűz karján a kisdeddel és alulról két bájos angyalka tekint fel hozzá olyan kedvesek, amilyeneket csak Rafael finom lelkülete tudott elképzelni ! A Madonna della Sedia is régi imerősünk kissé komoly Jézuskájával, vagy Murillo „Mennybemenetele“ mélyen egymásra öltött karokkal égre emelt tekintettel száll fel az ideális Istenanya. Vegyük még Michelangelo „Pietá“-ját, megható fájdalmában, valóságos költemény márványban. És hány tárlaton próbálkozik alakjával sok művész, jól-rosszul, amint többév, kevésbbé érti meg. Mindezek nemcsak a vonalak rithmikájával hatnak, hanem az embert mint igazán embert lelki világával tárják elénk, azért nem ártott e két eszménynek sem az idő, sem az ízlés és műirányok változása. Majd a kereszténység megszabadulva a katakombák világából, mindjárt szárnyai alá veszi a művészet összes ágait. Templomokat épít és ezzel sokat mondtam. Ma művészi ideálunk lakásunknak ízlésünket kielégítő választékos berendezése, régebben több monumentális érték lakozott a népek szivében. Középületeinek élt s abban gyönyörködött, ha városa közepén ott állt monumentuma műszeretetének, s ez a monumentum rendesen a templom volt. Azért adja ki a flórenci tanács utasítását, midőn építeni akar, hogy az olyan legyen a milyen még nem volt. Ez oka annak, hogy a templomok lettek a művészi ambíció valóságos Mekkái, új stíleknek és műirányoknak erőpróbái, melyek magukon hordják sajátos bélyegét. A keresztény templom nem egyszerűen csarnok, mint a görögök temploma, melyben egy kis szűk, sötét cella jut az istenség szobrának, hanem áldozat helye melyben a földreszálló Isten lakik, az imádság és oktatás háza. Mindezen vonások magyarázzák meg tágasabb szerkezetét, bővebb díszítését, belsejéhez simuló külső alakját. A benne fejlődődő liturgia tárgyai a művészi alkotás megannyi területei. A művészet díszíti itt a falakat festményekkel és mozaikokkal, az ablakokat üvegfestményekkel, melyen titokzatosan ömlik be a világosság, az oltárt remek faragásokkal, a ruhákat hímzésekkel, az edényeket vésetekkel, a könyveket initiálékkal. Egyesül itt a nagy művészet az iparművészettel. A sok művészi újdonság közül csak egyet említek. E templomokban látható a szegények bibliája, mely a művésznek alkotásra tág teret, a nép műszlésének táplálékot adott. Hosszú képsorozat ez, melyen egymásután vannak ábrázolva a szent könyvek jelenetei. Példája látható a pécsi székesegyház falfestményeiben. Szegények bibliájának pedig azért nevezték, mert a nép, melynek olvasásra és tanulásra nem igen van ideje, innen merítette vallási ismereteit a közvetlen szemléletből. Nagyon természetes, hogy ez legalább is hat úgy az általános műizlés fejlődésére, mintha mi fásultan haladunk el múzeumaink és képtáraink felhalmozott és felraktározott műkincsei mellett. Erre a bibliára mondta szt. Vazul, a nagy egyházatya, hogy tisztelettel csókolja a szentek képeit, mert a festők úgy hatnak képeikkel, mint a szónokok beszédeikkel.“ Bár ez manapság is sokszor igaz volna ! Igaz, eleinte a kereszténység szelleme kénytelen volt megalkudni a római művészet és különösen az építészet hagyomán y.