Pécsi Közlöny, 1901. március (9. évfolyam, 18-26. szám)

1901-03-03 / 18. szám

1901 március 3 .PÉCSI KÖZLÖNY“ A Pécsi Dalárda a kassai dalos­­versenyen. A Pécsi Dalárda pár évi pi­henő után ismét belép a versenyzők közé s részt vesz a kassai dalosversenyen. A szükséges pénzt a Pécsi Dalárda böjtben rendezendő nagy hangversenynyel, húsvét után előadandó szinielőadással és egy nyári mulatsággal óhajtja megszerezni. A Pécsi Dalárda méltán számít a közönség pár­tolására. Gyilkos közlegény. Guzman Antal 52. gyalogezredbeli közlegény hús­hagyó kedd éjjelén összeveszett polgári tár­sasággal, de ekkor a rövidebbet húzta. Ezért bosszút óhajtván állni, múlt kedden este a társaság egyik tagját, Dornbach Zsigmond henteslegényt atyja háza előtt bán­talmazta, majd dulakodás közben fején és mellén oly súlyosan megsebesítette, hogy most halálán van. A vérengző közlegényt a helyszínen letartóztatták. Méhészek és atéhkedvelők figyelmébe. Az Országos Méhészeti Egye­sület (Budapest, IX.,Köztelek) újabb idő óta a következő kedvezményekben részesíti tag­jait minden külön díjazás vagy provízió nélkül. Igen jutányos áron faéhképüket, különféle méhészeti eszközöket, műlép pré­seket, mézszállitó-edényeket és mézes üve­geket, stb. közvetít — sőt kívánatra méz­­szállitóedényeket ingyen ad kölcsön. — A tagok méhtermelvényeit a lehető legjobb naptárban díjtalanul közvetíti, az eladási ár teljes biztosítása mellett. Méz-és méhszállí­­tási ügyekben tanácsot és útbaigazítást ad, esetleg kívánatra a felszólaló érdekében a vasutaknál eljár. Kellő biztosíték mellett könyvtárából szakkönyveket kölcsönöz. A Méhészeti Kátét, melynek bolti ára 2 koro­na 34 fillér, 1 korona 34 fillérért adja bér­mentve. Mindenféle méhészeti ügyekben Út­mutatással szolgál. Méhészeti vándor szak­tanár kiküldése érdekében kívánatra illetékes helyen eljár. Mézelő fák és növények mag­­vaiból ingyen küld, végül az egyesület szak­közlönyét a tagok ingyen kapják, még pedig havonta egy füzetet. A tagsági­ díj évi 4 korona. A marosvásárhelyi vizsgálat. Marosvásárhelyről írják nekünk, hogy az ottani emlékezetes véres választás ügyében folytatott erélyes és terjedelmes bírói vizs­gálat adatai alapján a kir. ügyészség nevé­ben Lázár Miklós gróf kir. ügyész e hó 23-án részletes indítványt nyújtott be K­ö­tt­ő Ignác vizsgálóbíróhoz, amelyben C­s­i­k­i F. Károly választási elnök és Bernády György rendőrkapitány ellen hivatalos hata­lommal való visszaélés büntette (472.§.), négy rendbeli emberölés vétsége és 10 rendbeli gondatlanságból okozott súlyos testi sérté­sért vádat emelt. Lázár Miklós grófnak ez indítványára Köllő Ignácz vizsgálóbíró meg is hozta már végzését, mely szerint a gon­datlanságból okozott emberölés és testi sér­tésekre nézve a vizsgálatot elrendelte, a hiva­­tali hatalommal való visszaélésre nézve azonban mellőzte. Ezen utóbbinak mellőzése miatt Lázár gróf a vádtanácshoz felebbezett. A S­é­d­­­e­y Sándor miniszteri tanácsos elnöklésével működő bizottság már befejez­te vizsgálatát. Ezen utóbbi vizsgálat alap­ján fog a biróság a jogos vagy jogtalan fegyverhasználat kérdésében dönteni. Sédey hétfő óta folytatja külön felhatalmazás alapján azt a vizsgálatot, melylyel a belügy­miniszter a hatósági és a választási köze­gek netaláni mulasztásainak kiderítésére megbízta. Ez a vizsgálat még egy-két na­pig elhúzódik. Drágul a hús. Az új vágóhídi sza­bályrendelet a henteseket tudvalevőleg kö­telezi, hogy sertéseiket a közvágóhídon vá­gassák. Ez természetesen a henteseknek a szállításban nagyobb költséget okoz, mit még természetesebben a fogyasztó közönsé­gen fognak megvenni. De ez ismét visszaha­tással lesz a megapadt fogyasztásban a hen­tesiparra. Ezen hátrány megelőzésére most a pécsi hentesek G­ő­t­z Gyula sertés­hizlaldas igazgató vezetése mellett küldöttsé­get menesztettek a főispánhoz, hogy serté­seiket otthonn vágathassák. A főispán bizo­nyára tekintettel lesz a kölcsönös érdekre. Az új közvágóhidat március 1-én adták át a forgalomnak. A közvágóhídi szabályrendelet a tegnapi nap folyamán érkezett meg a belügyminisztériumból jóváhagyottan, s így minden mészárosra kötelezővé lett az új vágóhídon való vágatás. Mozgó hegy. Nagy veszedelem fenyegeti Svájcban, Neuchâtel kantonban N­o­i­r­a­­­g­u­e község lakóit s az egész környéket : a község közelében bányamun­kákkal aláaknáztak egy nagy hegyet, a­mely most minden pillanatban beomolhat, elzárva az Areuse folyót, a­mely viszont elárasztja föltartóztatott vizével a környé­ket. A teljesen aláaknázott hegy beomlása már teljesen elkerülhetetlennek látszik.. A veszedelem napról-napra növekedik, a­mivel az idő változása alkalmával valami formá­ban okvetlenül bekövetkezik a katasztrófa A kormány, a községi hatóság és a Jura- Simplon vasúti társaság együttesen megtettek minden lehető óvóintézkedést. A napokban beszüntették a környéken levő cement és aszfalt­gyárak összes bányamunkáit. A Clu­­sette hegyszoros mentén a hegyoldalon három állandó őrséget állítottak föl. Noi­­raigue község és a Traversz-völgy lakos­ságát mozsárdurrogással fogják figyelmez­tetni a veszedelemre. A veszedelmesebb helyeken sok házból kiköltöztették a lako­sokat. Azt a tervet, hogy az Areuse vizét más irányban vezessék, geológiai nehézsé­gek miatt abba kellett hagyni. A vasúttár­saság már szintén megkezdte a munkát, hogy a Pontarlier és Páris felé vezető va­súti vonalat biztosítsa. Mindezek az óvó­intézkedések azonban szinte hiábavalóknak látszanak az óriási katasztrófával szem­ben. Ha az Areuse kiönt, az az egész Tra­versz-völgyre nézve nagy csapás lesz. Pályázat segédjegyzői állásra Székely Ferencz vémendi körjegyző Baranyavármegye h.­lapjában közhírré teszi : A véméndi körjegyző irodában egy segéd­jegyző esetleg gyakornok azonnal alkalmazást nyerhet. A német nyelvben jártasak előnyben részesülnek. Feltételek levélbelileg állapíttat­nak meg. Ajánlatok okmányolandók vagy legalább okmányok másolataival szerelen­­dők föl. A Kaposvizet levezető társulat 1901. évi márczius hó 15 napján délután­ 3 órakor Dombóvárott (a nagyvendéglőben) rendes közgyűlést tart Dőry József elnök­lete alatt. Tárgysorozat: 1. Az 1900. évi számadások megvizsgálása. 2. Az 1901. évi költségelőirányzat elkészítése. 3. A társulat vagyonmérlegének megvizsgálása és intéz­kedés a társulati pénzek elhelyezése iránt. 4. Az 1900. évi jelentés tárgyalása és intéz­kedés a folyó évben foganatosítandó mun­kálatok iránt. 5. Három tagú számvizsgáló­­bizottság és egy póttag választása az 1901. évi számadások megvizsgálására. 6. A jegy­zőkönyv hitelesítésére két tag választása. 7. Elnök, alelnök és 10 választmányi tagnak 1902—1904. évekre választása. 8 Hatósági rendeletek, okiratok, kérvények tárgyalása. Tanitók tanácsadója. Ily című 246 oldalra terjedő, sűrűn nyomott kis-nyol­­cadrét nagyságú munka fekszik előttünk G­ö­t­z József dr. tollából. A mű tájékoz­tató akar lenni a tanítók jogviszonyai felől és e célnak különösen meg is felel. Nem­csak a tanügyi országos törvények és ér­vényes rendeletek, joggyakorlatunknak az ál­lami, a katolikus és a felekezeti iskolákra nézve, rövid kivonatát találja meg a tanító e műben, hanem minden őt érdeklő jogi dologban , mint pl. az állampolgárság, a községi illetőség megszerzése, adó, bélyeg és illeték ügyek, felvilágosítást ad. Előso­rolja az ország összes tanítóképző-intéze­teit és kimerítő történeti áttekintést nyújt a tanítóképzés fejlődéséről az utolsó száz év óta. Behatóan ismerteti, mily polgári tisztek betöltésére jogosítja fel a tanítói oklevél a tanítót. Szól és pedig érdekes részletezéssel, milyen fokozatos előléptetésekre tarthat szá­mot a tehetséges és törekvő tanító (tanító­­képezdei, polgári, felsőiskolai, felsőbb iskolai tornatanári képesítő, rajztanár-képző, tan­­felügyelői tollnoki, segédtanfelügyelői, tan­­felügyelői hivatal stb.) Beszél a tanítói állás büntetőjogi védelméről az országos törvé­nyek részéről. Elősorolja azután, mik a fia­tal tanítónak legsürgősebb teendői pályája kezdetén (folyamodás, választás, kinevezés, eskü). Külön fejezetet szentel a tanítói pá­lya járandóságai biztosítékainak, minek a véglegesítés, elmozdíthatatlanság. Érdekes fejezet az, melyben szerző szól a tanító kötelezettségeiről családjával, kartársaival, a társadalommal és egyházzal és az állammal szemben ; e helyütt a tanítóknak szép sza­vakkal ajánlja a vallásosságot. Igen alapos és az iskolák összes tagjait (állami, községi, különféle felekezeti, magán és társulati, ha­tár­vidéki, fiumei) külön tekintetbe vevő fejezet a népiskolai hatóságokról, mely maga 65 oldalra terjed és részletes adataival a tárgyat teljesen kimeríti, hivatkozva min­denütt az országos törvényekre és a külön­féle felekezetek külön szabályaira. Hasznos tudnivalókat tartalmaznak a tanítók fegyelmi ügyeiről, katonaügyeiről (igen alaposan, 24­ oldalon át, a törvény szövegét és folyamod­ványmintákat is közölve). „A tanítók anyagi ügyei“ cím alatt 22 oldalon át a tanítói alapfizetés, korpótlékok, államsegélyre és a hátralékos fizetés behajtására vonatkozólag, ad a vonatkozó jogforrások alapján bő tájé­kozást. Igen érdekes még a laikusra és a nyugdíj­ügyről szóló fejezet főleg az annak elején 6 oldalon át nyújtott történeti átte­kintés, melyben még a „Ratio educationis“ vonatkozó helye is szó szerint közölve van. A mű végén közli az 1868: 38. t. cikknek érvényben levő szakaszait szóról-szóra, va­lamint a tanítókat érdeklő fejezeteket a köz­egészségügyi törvényekből és a közig. bíró­ságról szóló törvényből. — Jó lélekkel ajánl­hatjuk a hangyaszorgalommal egybeállított, óriási anyagot felölelő művet tanítóiknak, de mindenkinek, aki a tanügy jogi része iránt érdeklődik, figyelmébe és pártolásába. Kapható a „Néptanítók Lapja“ szerkesztő­ségében Budapest II. ker. Ostrom utca 17. sz. Ára 2 K 60 f. kötve : 3 K. Müselyem. A Chardonet gróf által feltalált müselyem gyártása már any­­nyira tökélyesbbült, hogy a lyoni selyem­piacot a gyártmányok állandóan, gazdagít­ják. A müselyem gyapottal és valódi se­lyemmel szövetik össze s különösen díszí­tésekre csudás fényénél fogva annyira ke­resett cikk, hogy a nedvesség elleni rendkí­vül érzékenysége dacára magasabb árakon kel, mint a valódi selyem. Chardonet sikere által felbátorítva Cross és Bevan újabb kísérleteket tettek a cellulózé vegyi feldolgozása terén, melyek a viscora, vis­­coid, pequoid, lőroid néven forgalomba ho­zott müselyem előállítására vezettek. A Vis­cose sindicate company már igen szép fé­nyű müselymet állít elő, melynek gyártása végett Németországban, Glauchauban, Mühl­­hausenben és Oberbruchban új gyárak ál­líttattak fel. Felvétel a fiumei m. kir. tenge­részeti akadémiába s az ezzel kap­csolatos internátusba. A m. kir. tenge­részeti hatóság az olasz nyelvű 3 évre ter­jedő tanfolyamra a fennebb megnevezett intézetben üresedésbe jövő 4 ingyenes, 1 félingyenes és 1 fizető helyre pályázatot írt ki. A félingyenes helyre felvettek évi 400 koronát, a fizetéses helyre felvettek évi 800 koronát fizetnek. Az ingyenes vagy félingyenes helyre felvett növendék köteles a m. kir. Tengerészeti Akadémia elvégzése után öt éven át kereskedelmi hajón alkal­mazást vállalni. A felvétel feltételei : 14—16 életév, 4 gymnáziumi vagy reál osztály si­keres elvégzése, a felvételi vizsga sikeres letétele, testi alkalmasság, magyar honosság, 3

Next