Pécsi Közlöny, 1902. július (10. évfolyam, 86-112. szám)

1902-07-01 / 86. szám

1902. Julius 1. Kedd X. évfolyam 86. szám PÉCSI KÖZLÖNY Pártonkivüli politikai napilap. — Megjelenik minden hétköznap este. Szerkesztőség Szepesy­ utca 3. (Püspöki könyvtár-épü­let.) Kéziratot nem adunk vissza Szerkesztőségi telefon :sz. d. e. 173. h.u.ill_ I f­elelős s­zerkeszto : Dr. HAI­ JUY FERENCZ. PennOffi­­atárs: DOMISL­anzelm. Kiadóhivatal: Lyceum utca 4 Telefon szám 111. Előfizetési árak: Egész évre 24 K Félévre 12 K Negyed évre 6 egy hónapra 2 K. Egyes szám ára 12 fill. Vasárnapi távirataink: Az amerikai cragyarok gyűjtése egy Kossuth szo­­báira.­­ ^ VilovelSkid, 1902. junius 29-én. . közlöny eredeti távirata). Az ame­­lagyarság ezen legnagyobb telepen, ma már általánosan kis Magyaror­­'t neveznek, szobrot emelnek Kos­ Lajosnak, melyet ez évi szeptember­én szándékoznak leleplezni. A szobor .és idején az amerikai magyarság­ot által megünneplő Kossuth Lajos szüle­tésének századik évfordulóját, valamint Kos­­suth amerikai útjának ötvenedik évfordu­lóját. A Clevelandban székelő Koitec Magyar Societies Kossuth-szoborbizottsága felhívást intézett Magyarország vármegyéinek alis­pánjaihoz, hogy vármegyéikből, lehetőleg annak valamely történeti nevezetességű helyéről — leginkább az 1848—49-iki vo­natkozással — egy kis zsák földet küldje­nek Tóth András szobrásznak Debre­cenbe, akinek Nagy­szalonnai Kossuth szob­rát készítteti el a szoborbizottság. Tóth András az így összegyűjtött földet Ameri­kába közdi, hogy így a szobor Amerikában is magyar földön álljon. Magyarország alispánjai és törvényha­tóságok fejei előreláthatólag szívesen tesz­nek eleget az amerikai magyarok kegyele­­tes kívánságának. J­k.V-fifirre vitték át, ami anélkül, hogy a ki­rálynak fájdalmat okozott volna, tör­tént meg. London, 1902. jun. 29. (A Pécsi Közlöny eredeti távirata.) Alexandra király­né és leánya, a velszi herceg és neje, va­lamint a királyi család más tagjai is részt­­vettek a Marlborough-kápolnában tartott istentiszteleten. A királynét, a­ki a király betegsége óta ma mutatkozott nyil­vánosan, a tömeg tiszteletteljesen üdvözölte. London, 1902. jun. 29. (A Pécsi Közlöny eredeti tár.) A király javulásának örömére és felgyógyulásáért való könyör­gésképen ma a Szent-Pál székesegyházban könyörgő és hála istentiszteletet tartottak, melyen a királyi család tagjai, a miniszte­rek, a peetek s az ország legmagasabb elő­kelősége, valamint nagyszámú közönség vett részt. (Henry 2 óra 17 p. 50 mp. 3) Renault Mar­cel 2 óra 18 mp. 4) Zborovsky gróf 2 óra 25 p. 25 mp. A versenyben mintegy szá­zan vettek részt Francia­, Angol-, Német­országból, Hollandia, Belgium, Ausztria és Amerikából. Díjat a magyar király is adott nem osztrák versenyzők részére Az angol király állapota. London, 1992. június 29-én. (A Pécsi Közlöny eredeti távirata). A dél­előtt 9 órakor kiadott orvosi jelentés azt mondja: „A király jól töltötte az éjt és erősebbnek érzi magát. A seb által okozott némi kellemetlenség dacára semmi sem mutatkozott, ami a kielégítő javulást aka­dályozhatná.. A király igen jókedvű, olvas és cseveg a királynéval, a walesi herceggel is a királyi család más tagjával. A walesi herceg és a connaughti herceg megparan­csolták, hogy palotáikról az illuminációra­­ szolgáló berendezéseket ne vegyék le. Min­denütt visszatartják ezeket arra a napra, amikorra kir­ály egészsége teljesen helyre állt. Azok között a táviratok közt, a­me­lyek a királyhoz érkeztek, van­­egy távirat, a­melyet egy Balmoralban (Transvál) tar­tott búr gyűlésről küldöttek és a­melyben azzal a kéréssel fohászkodnak Istenhez, hogy tartsa meg soká a király és a király­né életét. A királyt délután az ágyról egy Ko­era járvány. Peking, 1901. június 29-én. (A Pécsi Közlöny eredeti távirata ) A Chinában fellépett kolera járvány mind nagyobb mértékben terjed,­ s különösen a szegényebb néposztályból s a bevándorolt európaiak közül szedi áldoza­tait, kiknek szervezete a betegséggel szem­ben kevesebb ellenállást tud kifejteni. A A cholera járvány már annyira terjed, hogy magában Pekingben is több cholera eset fordult elő . Port-Arthur, 1902. jun. 29 (A Pécsi Közlöny eredeti távirata). Port-Art­­húrból jelentik, hogy Németország chinai kikötőjében a legutóbbi cholera járvány ki­törése óta e hó 22 ig 430 ember, köztük 278 európai halt meg kolerában. A páris-bécsi automobil verseny. Bécs, 1902. jun. 29. (A Pécsi Köz­löny eredeti távirata). A páris-bécsi automobil verseny részt­vevői ma megérkeztek Bécsbe. Elsőnek Marcel Renault érkezett meg 2 óra 18 perckor. Második volt gróf Zborovsky, har­madik Fermann Henry 2 óra 57 perckor. Ezután sűrűbben érkeztek trug a verseny­zők, úgy, hogy 4 óra 3 percig 25 verseny­ző volt már Bécsben. Újabb baleset nem történt. A verseny eredménye nem keltett nagy meglepetést, mert a győztesek az egész Után némi változással együtt voltak, így Salzburgba a következő sorrendben ér­keztek: 1. Forest 1 óra 34 p. 2) Fermann Nem okleveles gazdatisztek mozgalma. Mikor Darányi Ignác, a magyar földmivelésügy leglelkiismeretesebb és legügybuzgóbb minisztere megalakí­totta a gazdatiszti törvényt, két fontos tételt tartott szem előtt a törvény megalakulását illetőleg, a­melynek figyelembe­vétele után lett az akko­ron még csak javaslatból­ törvény. Ezen a két fontos tétel pedig ab­ban kulminált, hogy amíg mindazok­nak, a­kiknek nincs meg st gazda­­­­tiszti oklevelük, biztosítsa továbbra is a jövőbeni megélhetést, addig azok­nak, a­kik szorgalmuk és fáradságuk révén megszerezték a diplomát, egy nyugodtabb és biztosabb jövőt, illető­leg positiót biztosítson. Épen ezen okleveleknek a leté­­teménye a már régóta várt gazda­tiszti törvény, és én részemről csak­­ csodálkozni tudok azon, hogy a nem­­okleveles gazdatisztek mozgalmat in­dítottak a törvény megváltoztatása iránt, a­mely a legcsekélyebben sem érintheti az ő eddig is elfoglalt posi­­tiójukat. Tudjuk azt nagyon jól, hogy minden társadalmi osztály, épen úgy az ügyvédi, mint az orvosi, a tanári és a többi, még nem is olyan régen meglehetősen telítve volt a nem oda való elemekkel, illetőleg azokkal, a­kik diploma nélkül keresték az il­lető szakban mindennapi kenyerüket. És miután a tudomány műveltség előrehaladásával, de az igények növe­kedésével is egyúttal, a törvényhozás ma már csakis diplomás embereket enged ezeken a pályákon praxist folytatni, tehát joggal és méltányos­sággal várhatta a magyar okleveles gazdatiszti kar, hogy az ő jövőségeik­­ről is gondoskodjék a törvényhozás annál is inkább, mert a­ki a statisz­tikai adatokat figyelemmel kíséri, biz­­ton tudni fogja, hogy az öt gazdasági főiskolából évente kikerülő ,­­ ... 6 fül 500 okleveles gazdász k.. 05. el­ö ozul tal-

Next