Pécsi Közlöny, 1902. december (10. évfolyam, 213-235. szám)
1902-12-02 / 213. szám
2 „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1902. december 2. mi miniszter ígérte meg a hid létesítését. .mertette azokat a nagy nehézségeket, melyek a hid létesítésere hárultak. Az államvasutak trafális politikája a forgalom Budapestre irányítását követelte sokáig. Most a helyzet változott és a baja-báttaszéki hídon keresztül vivő vasút közvetlenül viszi majd Fiume felé a magyar terményeket. A technikai nehézségek leküzdése azonban évek munkája lesz. Kéri a küldöttséget, hogy erre a néhány évre még tartsák fenn türelmüket és bizalmukat. Mindhárom miniszter beszédét lelkes éljenzéssel fogadta a küldöttség, mely ezután abban a tudatban távozott, hogy célját elérte. A baja-báttaszéki híd tehát néhány év múlva meg lesz, csak meg a tárgyalásokat. Az önálló vámterület alapján kell megkezdenünk a tárgyalásokat azért, mert jogilag már ma is önálló vámterület vagyunk, s meg is maradunk addig, míg a kiegyezési javaslatok törvénynyé nem válnak. Erre pedig ma már gondolni sem lehet, s ily módon, ha nincs közös vámterület, nem is lehet a közös vámterület alapján tárgyalást kezdenünk. De még aztán a közös autonóm vámtarifa sem törvény még, s amíg az nem törvény, addig annak alapján nem kezdhetünk tárgyalásokat. A közös autonóm vámtarifát pedig az országgyűlés nem tárgyalhatja addig, míg a kiegyezési javaslatok törvénynyé nem váltak, mert egy nem létező közös vámterületnek nem is lehet közös autonóm tarifája, sőt ha ez utóbbit a kormány most hirtelen letárgyaltatná is és elfogadtatná is az országgyűléssel, ez a tarifa addig érvénybe nem helyezhető, míg a kiegyezési javaslatok is el nem fogadtatnak,, azaz, míg Ausztria és Magyarország közt a vámegység ismét törvénynyel fel nem állittatik. Mert hisz a mai reciprocitás nem vámegység, s maga Széll Kálmán hangoztatta, de még aztán az 1899: XXX. t.-c. törvénybe is iktata, hogy ma jogilag önálló vámterület vagyunk. A német vámtarifa a az önálló magyar vámterület. A német birodalmi gyűlésben, mint ismeretes, Kardorf képviselő indítványt tett, hogy a vámtarifa javaslatot, a Ház en bloc fogadja el, s ma már körülbelül kétségtelen, hogy a többség ezt az indítványt az ellenzék minden jogos tiltakozása dacára is meg fogja szavazni, s hogy ily módon a német vámtarifából még december hónapban törvény lesz. Ha ez az eset bekövetkezik, akkor Magyarország hatalmas lépéssel jutott közelebb ahhoz, hogy az önnálló vámterületet megszerezhesse. A német kormány ugyanis aligha folyamodott volna az államcsínyhez, amelyet Kardorf indítványa magában foglal, ha minden áron azt nem akarná, hogy 1903. január 1-én felmondhassa a külföldi szerződéseket. Ha pedig a szerződéseket felmondja, akkor az 1899 : XXX. t.-cikkünk értelmében nem is kezdhetjük meg Németországgal a tárgyalásokat más alapon, mint az önálló vámterület alapján. De nemcsak az 1899: XXX. t.-c., tehát tételes törvény szól amellett, hogy Németországgal mint Ausztriától gazdaságilag teljesen független állam kezdetjük Balassa Bálint élete és költészete. Irta s a Kath. Kör estélyén felolvasta Zalai Mihály. Balassa Bálint a XVI. sz. legnagyobb lyrikusa, oly korban látta meg a napvilágát, midőn édes hazánk száz sebből vérezett. A mohácsi vész után Magyarország három részre darabolódik, a magyar királyságra a Habsburgok alatt, magában foglalva a Dunántúlt, és Felvidéket, az erdélyi fejedelemségre Szapolyai János király alatt, és a Tisza- Duna közötti török hódoltságra Buda központtal. Kelet és Nyugat, török és német hódító beáradása között, folytonos elboríttatás fenyegette a szigetekre osztott magyar földet. Ehhez járult a vallási élet terén a reformatiónak elterjedése, mely a mohácsi csatában elesett püspökök holttestén át biztosabb és gyorsabb bevonulást tarthatott a fejeket vesztett egyházmegyékbe. E gyászos korszakot általános fejetlenség jellemzi, a törvénynek alig engedelmeskedik valaki, hatalmas oligarchák, főurak egész vidékek felett zsarnokoskodnak s lábbal tapossák a törvényt. Ily viszonyok között a XVI. sz. magyarjának lába alatt inog a föld. Polgárok és nemesek válnak földönfutókká, egész nagy területek hevernek parlagon, elhagyottan. Vagyon, élet örökös veszedemben forog. Senki sem tudja, mit hoz a holnap. Azért mindenki fegyverben virraszt, mint egy tábor tagja. A nemes ember, ha nem vált valamely város lakójává, félig vagy teljesen katonai életet él. Egyenként szolgáikkal, vagy egyesülve oltalmazzák birtokaikat, kastélyaikat, hadat járnak, váraikba zárkóznak, végbeli életet élnek. Foglalkoznak irodalommal is, de csak mellékesen, kopja, kard megyére többet kell nézniök, mint bármi egyébre. A nemes ifjú, főkép a jobbmódú, mihelyt fölserdül, daliának, l lovagnak áll és dicsőséget a harcmezőn keresi. Fény és pompaszeretők, mint őseik, kis nyersek, edzettek is, szeretik -e az erőkifejtéssel járó mulatságokat. Isznak, táncolnak, éneklik a vitézi dalokat és virágénekeket, örömest mennek a viadalba és hősiesen viselik magukat benne a hazájukért ésa kereszténységért. Sok ily lovag emléke m maradt reánk, de alig van egy is, kiben e jellemző.sajátságok oly mértékben jelentek volna meg, mint költőnkben, Balassa ’Bálintban. A Balassák különben is hires nemzetség voltak. Okleveleink 1222-től kezdve említik nevöket. Vitézségek, erejök apáról fiúra szállott, ép úgy mint szenvedélyeik heve és az erőszakos, végletek közt mozgó természet, melylyel mindnyájan meg voltak áldva, verve. Vakmerő harcoknak, önző, szilaj lovagoknak születve, alattvalóik és szomszédaik ostorai lettek. Úgy látszik az őserő nagy eleven forrását hordozták lelkekben, hogy jóban-roszban egyaránt kitűnjenek, s a század erényeit és bűneit fokozott mértékben mutassák fel. Határtalan haszonlesés, könyörtelenség, rideg számítás, lobogó szenvedély és tűz, sötét gaztettek szakadatlan láncolata életek. — Balassa Bálint (a költő,) örökölte atyáinak vérmérsékletetét, erényeit, bűneit, vitézségét, zsarnokságát, de mérsékelte hibáit a szívbe csepegtetett vallásosság és a költészet szeretete. Gyarmathy Balassa vagy, mint magát írta, Balassi Bálint 1551-ben született Szolnokon. Édesatyja Balassa János a Habsburgok híve, Hont és Zólyom vármegyék főispánja, majd az éjszaki vármegyék főkapitánya, hősies törökverő s nagy vagyonszerző volt. Édesanyja Sulyok Anna, nagyműveltségü nő, ki két megmaradt fiát és két lányát, mint buzgó református asszony szigorú vallásos nevelésben részesítette. Színház és művészet Felhő Klári. Ennek a gyengécske népszínműnek keretében Ruzsinszky I. olyan művészettől duzzadó, élvezetes estét nyújtott nekünk, ami még Fedák Sári után is megtette a maga hatását. És pedig a legintelligensebb publikumnál, mely megértette és megérezte azt, hogy manapság Blaha Lujzán kívül senki sem tud magyar nótát úgy énekelni, mint Ruzsinszky Ilona. A hangja teljes tisztaságában csengett, ereje fényesen érvényesült, érzelmessége mindenkit megejtett és szöveg kiejtése jóleső hatással volt Radványi eröltett, torokhangjai után. Azonkívül a játéka is kifogástalan volt. Az első felvonásban temperamentuma, a másodikban drámai ereje lepte meg a közönséget. Valóban nagy szerencse úgy Nádassyra, mint a közönségre, hogy olyan primadonnája van mint Ruzsinszky, akinél előkelőbb énekesnő ma nincs egyetlen vidéki színpadon sem, a fővárosiak előtt sincs mit szégyenkezni. Mellette a többiek is kedvvel és ambitióval játszott, kik közül különösen Nádassynak volt nagy hatása. Heti műsor. Kedden felemelt árakkal: „Hubay- Propper vonósnégyes“ nagy hangversenye. Szerdán itt másodszor: „A föld.“ Csütörtök: „A postás fiú“ nagy Operette. Pénteken először : „Hunyady László“ Opera Szombaton másodszor: „Hunyady László“ opera. NAPI HÍREK. Pécs, 1902. december 1. ’ÜT Felkérjük azon előfizetőinket, kiknek levélbeli felszólítást küldtünk, hogy hátralékaik kiegyenlítését minél hamarabb eszközölni méltóztassanak, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. "Shl 1902. dec. 1. d. u. 2 órakor. Barometer (redukált) 758*6 mm. sülyedő. Hőmérsék 64 oC. Hőmérsék maximuma X 1.4 OC Hőm. minimuma — 1.0 oC tegnapi. Páranyomás 45 mm. Relativ nedvesség: 940/0. Harmat pont — 1.9 oC. Felhőzet 10 Str. 1. Szélirány s erő. NE. 1 Csapadék 24 órai — mm Időjóslat, műszerek jelzése nyomán. Borús, hűvös ködös mérs. csapadékra hajlam.