Pécsi Közlöny, 1902. december (10. évfolyam, 213-235. szám)

1902-12-02 / 213. szám

2 „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1902. december 2. mi miniszter ígérte meg a hid léte­sítését. .mertette azokat a nagy ne­hézségeket, melyek a hid létesítés­ere hárultak. Az államvasutak trafá­­lis politikája a forgalom Budapestre irányítását követelte sokáig. Most a helyzet változott és a baja-báttaszéki hídon keresztül vivő vasút közvetle­nül viszi majd Fiume felé a magyar terményeket. A technikai nehézségek leküzdése azonban évek munkája lesz. Kéri a küldöttséget, hogy erre a néhány évre még tartsák fenn tü­relmüket és bizalmukat. Mindhárom miniszter beszédét lelkes éljenzéssel fogadta a küldött­ség, mely ezután abban a tudatban távozott, hogy célját elérte. A baja-báttaszéki híd tehát né­hány év múlva meg lesz, csak meg a tárgyalásokat. Az önálló vám­terület alapján kell megkezdenünk a tár­gyalásokat azért, mert jogilag már ma is önálló vámterület vagyunk, s meg is ma­radunk addig, míg a kiegyezési javaslatok törvénynyé nem válnak. Erre pedig ma már gondolni sem lehet, s ily módon, ha nincs közös vámterület, nem is lehet a kö­zös vámterület alapján tárgyalást kezde­nünk. De még aztán a közös autonóm vámtarifa sem törvény még, s amíg az nem törvény, addig annak alapján nem kezdhe­tünk tárgyalásokat. A közös autonóm vám­tarifát pedig az országgyűlés nem tárgyal­hatja addig, míg a kiegyezési javaslatok törvénynyé nem váltak, mert egy nem lé­tező közös vámterületnek nem is lehet kö­zös autonóm tarifája, sőt ha ez utóbbit a kormány most hirtelen letárgyaltatná is és elfogadtatná is az országgyűléssel, ez a tarifa addig érvénybe nem helyezhető, míg a kiegyezési javaslatok is el nem fogadtat­nak,, azaz, míg Ausztria és Magyarország közt a vámegység ismét törvénynyel fel nem állittatik. Mert hisz a mai reciprocitás nem vámegység, s maga Széll Kálmán hangoztatta, de még aztán az 1899: XXX. t.-c. törvénybe is iktata, hogy ma jogilag önálló vámterület vagyunk. A német vámtarifa a az önálló magyar vámterület. A német birodalmi gyűlésben, mint ismeretes, Kardorf képvi­selő indítványt tett, hogy a vámtarifa javas­latot, a Ház en bloc fogadja el, s ma már körülbelül kétségtelen, hogy a többség ezt az indítványt az ellenzék minden jogos til­takozása dacára is meg fogja szavazni, s hogy ily módon a német vámtarifából még december hónapban törvény lesz. Ha ez az eset bekövetkezik, akkor Magyarország ha­talmas lépéssel jutott közelebb ahhoz, hogy az önnálló vámterületet megszerezhesse. A német kormány ugyanis aligha folyamodott volna az államcsínyhez, amelyet Kardorf indítványa magában foglal, ha minden áron azt nem akarná, hogy 1903. január 1-én felmondhassa a külföldi szerződéseket. Ha pedig a szerződéseket felmondja, akkor az 1899 : XXX. t.-cikkünk értelmében nem is kezdhetjük meg Németországgal a tárgyalá­sokat más alapon, mint az önálló vámterü­let alapján. De nemcsak az 1899: XXX. t.-c., tehát tételes törvény szól amellett, hogy Németországgal mint Ausztriától gaz­daságilag teljesen független állam kezdetjük Balassa Bálint élete és költészete. Irta s a Kath. Kör estélyén felolvasta Zalai Mihály. Balassa Bálint a XVI. sz. legnagyobb lyrikusa, oly korban látta meg a napvilágát, midőn édes hazánk száz sebből vérezett. A mohácsi vész után Magyarország három részre darabolódik, a magyar királyságra a Habsburgok alatt, magában foglalva a Dunán­túlt, és Felvidéket, az erdélyi fejedelemségre Szapolyai János király alatt, és a Tisza- Duna közötti török hódoltságra Buda köz­ponttal. Kelet és Nyugat, török és német hó­dító beáradása között, folytonos elboríttatás fenyegette a szigetekre osztott magyar földet. Ehhez járult a vallási élet terén a reformatiónak elterjedése, mely a mohácsi csatában elesett püspökök holttestén át biz­tosabb és gyorsabb bevonulást tarthatott a fejeket vesztett egyházmegyékbe. E gyászos korszakot általános fejetlen­ség jellemzi, a törvénynek alig engedelmes­kedik valaki, hatalmas oligarchák, főurak egész vidékek felett zsarnokoskodnak s lábbal tapossák a törvényt. Ily viszonyok között a XVI. sz. ma­gyarjának lába alatt inog a föld. Polgárok és nemesek válnak földönfutókká, egész nagy területek hevernek parlagon, elha­gyottan. Vagyon, élet örökös veszede­­mben forog. Senki sem tudja, mit hoz a holnap. Azért mindenki fegyverben virraszt, mint egy tábor tagja. A nemes ember, ha nem vált valamely város lakójává, félig vagy teljesen katonai életet él. Egyenként szolgáikkal, vagy egye­sülve oltalmazzák birtokaikat, kastélyaikat, hadat járnak, váraikba zárkóznak, végbeli életet élnek. Foglalkoznak irodalom­mal is, de csak mellékesen, kopja, kard m­egyére többet kell nézniök, mint bármi egyébre. A nemes ifjú, főkép a jobbmódú, mi­helyt fölserdül, daliának, l lovagnak áll és dicsőséget a harcmezőn keresi. Fény és pompaszeretők, mint őseik, kis nyersek, ed­zettek is, szeretik -e az erőkifejtéssel járó mulatságokat. Isznak, táncolnak, éneklik a vitézi dalokat és virágénekeket, örömest mennek a viadalba és hősiesen viselik ma­gukat benne a hazájukért és­­a keresztény­ségért. Sok ily lovag emléke m maradt reánk, de alig van egy is, kiben e jellemző­­.saját­ságok oly mértékben jelent­ek volna meg, mint költőnkben, Balassa ’Bálintban. A Balassák különben is hires nemzet­ség voltak. Okleveleink 1222-től kezdve említik nevöket. Vitézségek, erejök apáról fiúra szállott, ép úgy mint szenvedélyeik heve és az erőszakos, végletek közt mozgó természet, melylyel mindnyájan meg voltak áldva, verve. Vakmerő harcoknak, önző, szilaj lovagoknak születve, alattvalóik és szomszédaik ostorai lettek. Úgy látszik az őserő nagy eleven for­rását hordozták lelkekben, hogy jóban-rosz­­ban egyaránt kitűnjenek, s a század erényeit és bűneit fokozott mértékben mutassák fel. Határtalan haszonlesés, könyörtelenség, rideg számítás, lobogó szenvedély és tűz, sötét gaztettek szakadatlan láncolata életek. — Balassa Bálint (a költő,) örökölte atyái­nak vérmérsékletetét, erényeit, bűneit, vitéz­ségét, zsarnokságát, de mérsékelte hibáit a szívbe csepegtetett vallásosság és a költészet szeretete. Gyarmathy Balassa vagy, mint magát írta, Balassi Bálint 1551-ben született Szol­nokon. Édes­atyja Balassa János a Habs­burgok híve, Hont és Zólyom vármegyék főispánja, majd az éjszaki vármegyék főka­pitánya, hősies törökverő s nagy vagyon­szerző volt. Édes­anyja Sulyok Anna, nagyműveltségü nő, ki két megmaradt fiát és két lányát, mint buzgó református asszony szigorú vallásos nevelésben részesítette. Színház és művészet Felhő Klári. Ennek a gyengécske népszínműnek keretében Ruzsinszky I. olyan művészettől duzzadó, élvezetes estét nyúj­tott nekünk, a­mi még Fedák Sári után is megtette a maga hatását. És pedig a leg­intelligensebb publikumnál, mely megértette és megérezte azt, hogy manapság Blaha Lujzán kívül senki sem tud magyar nótát úgy énekelni, mint Ruzsinszky Ilona. A hangja teljes tisztaságában csengett, ereje fényesen érvényesült, érzelmessége minden­kit megejtett és szöveg kiejtése jóleső ha­tással volt Radványi eröltett, torokhangjai után. Azonkívül a játéka is kifogástalan volt. Az első felvonásban temperamentuma, a másodikban drámai ereje lepte meg a kö­zönséget. Valóban nagy szerencse úgy Nádassyra, mint a közönségre, hogy olyan­­ primadonnája van mint Ruzsinszky, a­kinél előkelőbb énekesnő ma nincs egyetlen vidéki színpadon sem, a fővárosiak előtt sincs mit szégyenkezni. Mellette a többiek is kedvvel és ambitióval játszott, kik közül különösen Nádassynak volt nagy hatása. Heti műsor. Kedden felemelt árakkal: „Hubay- Propper vonós­négyes“ nagy hangversenye. Szerdán itt másodszor: „A föld.“ Csütörtök: „A postás fiú“ nagy Ope­rette. Pénteken először : „Hunyady László“ Opera­ Szombaton másodszor: „Hunyady László“ opera. NAPI HÍREK. Pécs, 1902. december 1. ’ÜT Felkérjük azon előfi­zetőinket, kiknek levélbeli fel­szólítást küldtünk, hogy hátra­lékaik kiegyenlítését minél ha­marabb eszközölni méltóztassa­­nak, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. "Shl 1902. dec. 1. d. u. 2 órakor. Barometer (re­dukált) 758*6 mm. sülyedő. Hőmérsék 6­4 oC. Hő­­mérsék maximuma X 1.4 OC Hőm. minimuma — 1.0 oC tegnapi. Páranyomás 4­5 mm. Relativ nedvesség: 940/0. Harmat pont — 1.9 oC. Felhőzet 10 Str. 1. Szélirány s erő. NE. 1 Csapadék 24 órai — mm Időjóslat, műszerek jelzése nyomán. Borús, hűvös ködös mérs. csapadékra hajlam.

Next