Pécsi Közlöny, 1903. május (11. évfolyam, 99-123. szám)
1903-05-01 / 99. szám
é nyük. Három km. távolságra előfogatot vehet igénybe az összeíró s kérheti maga mellé az elöljáróság egy tagját. Az iskolai taniás az összeírásra szükséges napok alatt szünetelhet. Rendezett tanácsú vagy törvényhatósági joggal felruházott városok tanítói az összeírásra nem kötelezhetők miért is csak a községekben kötendő eljárásról szólok az alábbiakban. A folyó évi összeírásba azok veendők föl, akik 1898 szept. 1 je és 1900 aug. 31-dike között születtek. Összeírandók az iparos és kereskedő tanoncok is, ahol pedig ezek számára iskola van, ott az 1888. év szept. 1-je előtt született (vagyis 15 évnél idősebb) tanoncok is összeirandók. Az összeírásba felveendők azon tanköteleskor alatt levők is, kik testi fogyatkozásuk stb. miatt nem fognak iskolába járhatni, ép így az óvoda vagy ismétlő iskola nem létezése sem menti fel az öszszeírás alól az óvó és ismétlő tanköteleseket. Az iparos- és kereskedő-tanoncok iskoláztatásáért munkaadójuk felelős, tehát azok mint a munkaadók családtagjai veendők fel. A kettős felvétel elkerülése végett a közigazgatási bizottság határozza meg az összeírás idejét, úgy, hogy az egész vármegye területén lehetőleg egy időben legyen az foganatosítva. Ennek ideje március június. Az összeírás szeptember 1-én oly módon helyesbítendő, hogy az eddig eltávozottak törlendők, a beköltözöttek ellenben az összeírásba felveendők, melyről a községek elöljárósága köteles gondoskodni. Az összeirás foganatosítására szolgál az A (1. mintájú füzet (iv) melyből egy-egy példány 105 óvó- és tanköteles összeírására elegendő (ára 10 fill.) Az A (2. mintájú összeirású lapok ott használhatók, hol aakosság általános műveltségénél fogva feltehető, hogy az érdekeitek vagy hozzátartozóik ki tudják tölteni. Az összeírás házról-házra járva, családonkint hajtandó végre és az összeíró az egyes házban (családban) talált összes tankötelesekről a kimutatást azonnal,és személyesen tölti ki s ha esetleg valaki kimaradt volna, felveendő. Ha az összeírás alkalmával a családfő, vagy olyan helyettese, ki a szükséges felvilágosítást megadhatná, a lakásban nem található — ezek jegyzékbe veendők és az adatok bevallása végett az elöljáróság által a községházhoz idézendők. A hamis bevallásról vagy az adatok bevallásának megtagadásáról az összeíró jegyzőkönyvet vesz fel, melynek alapján a kihágás tárgyában — az összeíró elöljáróság, vagy a központi statisztikai hivatal panaszára — a kir. járásbíróságok járnak el. Az összeírási ívben minden tanköteles számára külön sort kell igénybe venni. A kerület, utca, házszám rovatba az iskoláztatásért törvény szerint felelős egyén lakása írandó be, kinek neve a 2. rovatba jegyzendő. A tanköteles neve (3. rov.) pontosan megállapítandó, és a tanoncoknál megnevezendő az iparág is, melyben foglalatoskodnak. Különös gond fordítandó a gyermek születési idejének megállapítására. (4. 5. rovat.) Az életkor kiszámítása. (6. rovat) korkiszámitási tábla segélyével történhetik, pl. a f. évi összeírásnál, akik 1888. szept. 1-től 1889. aug. 31-ig születtek, 14 évesek , akik 1889. szept. 1-től 1890. aug. 31-ig születtek 13 évesek, stb. A vallás rovatba (7) csak a törvényesen bevett felekezetek jegyezhetők, ilyformán : rom. kath., gör. kath., örm. kath., ág. hitv. ev. ref., unitárius, izraelita. Anyanyelv gyanánt (8. rovat) a családfő nyelvét — esetleg, melyen a 10 évesnél idősebb gyermek szívesebben beszél — kell bejegyezni. A „Megjegyzés“ (9) rovatba bejegyzendő mindazon testi fogyatkozás és esetleg egyéb okok, melyek a tankötelezettség teljesítésére befolyással lehetnek. A statisztikai csoportosítás (10—21) rovat az összeírással egyidejűleg töltendő ki, egy egy vonást húzva a megfelelő rovatba. A három-öt éves gyermekeknél csak akkor jegyezhető be a vonás, ha a gyermek egész évben, az év minden napján legalább a szülők egyikének, vagy 15 évesnél idősebb családtagnak felügyelete alatt vannak. az összeirási iv alsó lapján, a vallás és anyanyelv szerint való csoportosításra szolgáló rovatok az összeirás alkalmával nem töltendők ki. Az összeirás foganatosítása után az ivek elismervény mellett átadatnak a község elöljáróságának. Az elöljáróság összehasonlítja az iveket a népszámlálás adataival és az anyakönyvvezetők által évről-évre az újabb adatokkal kiegészíti, e célból rendelkezésére lesznek bocsátva az 1900. évi népszámlálási anyagból az 1888. szept. 1. — 1893. aug. 31-ike közt születtek számláló lapjai. A számláló lapok korosztály és betűsor szerint rendezve átadatnak az anyakönyvvezetőknek, kik az 1903. aug. 31-éig elhaltak lapjait kiszedik s az igy két osztályra osztott lapokat visszaadják az elöljáróságnak, ki is az elhaltak lapjait kiselejtezi, a többi még életben levők lapjait pedig öszszeírási ívvel, tételről tételre összehasonlítja és az esetleges tévedéseket kiigazítja. Ha pedig oly egyének számláló lapjai fordulnak elő, kik az összeírásban nincsek Schenna. Irta: Bausz Alajos. Meráni úti rajzaimat csonkának tartanám, ha e kies fürdő egyik-másik jelentősebb váráról szót nem ejtenék. Már forrón tűző áprilisi napok jártak, midőn harmad magammal régi vágyunkat valóra váltottuk. Föl Schennában ez volt a jelszó. A kora reggeli órák ott köszöntöttek már a Lazag meredek útján. Lenn a völgykatlanban ég felé meredező sziklakapuk közt hömpölyög a haragos Passer. A viruló fák lombsátora fürdött vad árjának megtört tükrében. Fenn a lakatlan Zeno-vár restelkedett a Gilformán. A háttér szelidebb, kevésbbé regényes. A természet áldása, gondozott szőlőhegy vonta meg magát az érdes sziklatömbök mögött. Előkelően egyszerű villák mellett, kövecses, meredek út vezet a jó órányira fekvő Schennába, melynek képe mindinkább kialakult tekintetünk előtt. Fáradtak, kimerültek voltunk már, szívünk is tehát csak egy vágyat ismert: vajha már mielőbb célunkat elérnék ! Az idő elég gyorsan, kellemesen mállott. Amint a hegy ormára értünk, előttünk állott az idylli falu. Békés, istenfélő népe a földjét művelte. Kezük kérges, de lelkük nemes, nagyon nemes ! Ha van közöttük, jég az ifjúságuk, nem éri őket a boldogság sugára és mégis áldólag kulcsolják kezöket imára. A kerengő napnak világa, mely csak rövid időre vendégek, elűzi lelkük borúját mindörökre! Hiába csak a falunak nincsen párja a világon ! Egyszerűség, szelíd élet andalító szép vidéke. Mily jól éreztük mi is magunkat közöttük. Fel-felcsillant szívünk egy-egy kedves emléke. Megnyugodni ide térhet, kinek teste-lelke törve. Sajnos, nem késhettünk sokáig benne. Rövid pihenő után a vár felé tartottunk, mely a falutól még egy negyed órányira van. Torony nélküli, ormótlan vár. Mondhatom, első tekintetre nem elégít ki. Óriási méreteivel, századokkal dacoló vastag falaival lidércnyomásként nehezül a szabad szárnyalású képzeletre. Komor a hatása, mint amilyen a regénye is. A XIV. században a Schenna család birtoka volt e falu és várkastélya. Innen nyerte mindkettő nevét. Petermann von Schenna volt a vár első ura. Daliás, germán gavallér. Megcsontosodott világfi. Hízelgő modora meghódította a szerencsétlen Maustasch Margit hercegnő szivét, ki reápazarolta vagyonát. Petermann, a bohém, mégis koldusként halt meg. Hajléktalan lett még két árvája is, Etelka és Borbála, mert a Starkenberg család lefoglalta a kastélyt. Háborús idők jellege borult a várra. Az ,üres zsebük Frigyes herceg meg akarta törni a telhetetlen, gőgös, öntelt nemest. Az első fészek, melyre lecsapott, az ős Schennák vára volt. Starkenberg, a vár bitorlója, Zsigmond király szolgálatában volt. Veje, a hős Orsolya védte maroknyi csapatával a bástyákat. Hősies, elszánt védelem után, a hat heti küzdelem kimerítette a kis sereg és védője erejét. Frigyes előtt letették a fegyvert. A győző élhetetlen kegyenceire bízta a várat. A hálátlanok pedig ellene toboroztak sereget. Válságos küzdelem után 1490- ben Lichtenstein báró, Miksa császár hűséges alattvalója kezére került a kastély. 1809-ben gazdag múzeumában fegyverkeznek szabadságuk védelmére a török népfelkelők. 1845-ben pedig a népszerű János főherceg regénye fűződik e komor falakhoz. „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1903. május 1.