Pécsi Közlöny, 1903. május (11. évfolyam, 99-123. szám)

1903-05-01 / 99. szám

é­ nyük. Három km. távolságra előfogatot vehet igénybe az összeíró s kérheti maga mellé az elöljáróság egy tagját. Az iskolai taniás az összeírásra szükséges napok alatt szünetelhet. Rendezett tanácsú vagy törvényhatósági joggal felruházott városok tanítói az összeírásra nem kötelezhetők miért is csak a községekben kötendő eljá­rásról szólok az alábbiakban. A folyó évi összeírásba azok veendők föl, akik 1898 szept. 1 je és 1900 aug. 31-dike között születtek. Összeírandók az iparos és kereskedő tanoncok is, a­hol pe­dig ezek számára iskola van, ott az 1888. év szept. 1-je előtt született (vagyis 15 év­nél idősebb) tanoncok is összeirandók. Az összeírásba felveendők azon tan­köteleskor alatt levők is, kik testi fogyat­­kozásuk stb. miatt nem fognak iskolába járhatni, ép így az óvoda vagy ismétlő iskola nem létezése sem menti fel az ösz­­szeírás alól az óvó és ismétlő tanköteleseket. Az iparos- és kereskedő-tanoncok iskoláztatásáért munkaadójuk felelős, tehát azok mint a munkaadók család­tagjai veendők fel. A kettős felvétel elkerülése végett a közigazgatási bizottság határozza meg az összeírás idejét, úgy, hogy az egész vár­megye területén le­hetőleg egy időben le­gyen az foganatosítva. Ennek ideje március június. Az összeírás szeptember 1-én oly módon helyesbítendő, hogy az eddig eltá­vozottak törlendők, a beköltözöttek ellenben az összeírásba felveendők, melyről a köz­ségek elöljárósága köteles gondoskodni. Az összeirás foganatosítására szolgál az A (1. mintájú füzet (iv) melyből egy-egy példány 105 óvó- és tanköteles összeírására elegendő (ára 10 fill.) Az A (2. mintájú összeirású lapok ott használhatók, hol a­akosság általános műveltségénél fogva fel­tehető, hogy az érdekeitek vagy hozzátar­tozóik ki tudják tölteni. Az összeírás házról-házra járva, csa­­ládonkint hajtandó végre és az összeíró az egyes házban (családban) talált összes tan­kötelesekről a kimutatást azonnal,és szemé­lyesen tölti ki s ha esetleg valaki kimaradt volna, felveendő. Ha az összeírás alkalmával a családfő, vagy olyan helyettese, ki a szükséges fel­világosítást megadhatná, a lakásban nem található — ezek jegyzékbe veendők és az adatok bevallása végett az elöljáróság által a községházhoz idézendők. A hamis bevallásról vagy az adatok bevallásának megtagadásáról az összeíró jegyzőkönyvet vesz fel, melynek alapján a kihágás tárgyában — az összeíró elöljáró­ság, vagy a központi statisztikai hivatal panaszára — a kir. járásbíróságok jár­nak el. Az összeírási ívben minden tanköteles számára külön sort kell igénybe venni. A kerület, utca, házszám­ rovatba az iskoláztatásért törvény szerint felelős egyén lakása írandó be, kinek neve a 2. rovatba jegyzendő. A tanköteles neve (3. rov.) pontosan megállapítandó, és a tanoncoknál megne­vezendő az iparág is, melyben foglalatos­kodnak. Különös gond fordítandó a gyermek születési idejének megállapítására. (4. 5. rovat.) Az életkor kiszámítása. (6. rovat) kor­­kiszámitási tábla segélyével történhetik, pl. a f. évi összeírásnál, akik 1888. szept. 1-től 1889. aug. 31-ig születtek, 14 évesek , akik 1889. szept. 1-től 1890. aug. 31-ig születtek 13 évesek, stb. A vallás rovatba (7) csak a törvénye­sen bevett felekezetek jegyezhetők, ilyfor­­mán : rom. kath., gör. kath., örm. kath., ág. hitv. ev. ref., unitárius, izraelita. Anyanyelv gyanánt (8. rovat) a csa­ládfő nyelvét — esetleg, melyen a 10 éves­nél idősebb gyermek szívesebben beszél — kell bejegyezni. A „Megjegyzés“ (9) rovatba bejegy­zendő mindazon testi fogyatkozás és eset­leg egyéb okok, melyek a tankötelezettség teljesítésére befolyással lehetnek. A statisztikai csoportosítás (10—21) rovat az összeírással egyidejűleg töltendő ki, egy egy vonást húzva a megfelelő ro­vatba. A három-öt éves gyermekeknél csak akkor jegyezhető be a vonás, ha a gyer­mek egész évben, az év minden napján legalább a szülők egyikének, vagy 15 éves­nél idősebb családtagnak felügyelete alatt vannak. az összeirási iv alsó lapján, a vallás és anyanyelv szerint való csoportosításra szolgáló rovatok az összeirás alkalmával nem töltendők ki. Az összeirás foganatosítása után az ivek elismervény mellett átadatnak a köz­ség elöljáróságának. Az elöljáróság összehasonlítja az ive­ket a népszámlálás adataival és az anya­­könyvvezetők által évről-évre az újabb ada­tokkal kiegészíti, e célból rendelkezésére lesznek bocsátva az 1900. évi népszámlá­lási anyagból az 1888. szept. 1. — 1893. aug. 31-ike közt születtek számláló lapjai. A számláló lapok korosztály és betűsor szerint rendezve átadatnak az anyakönyv­vezetőknek, kik az 1903. aug. 31-éig elhal­tak lapjait kiszedik s az igy két osztályra osztott lapokat visszaadják az elöljáróság­nak, ki is az elhaltak lapjait kiselejtezi, a többi még életben levők lapjait pedig ösz­­szeírási ívvel, tételről tételre összehasonlítja és az esetleges tévedéseket kiigazítja. Ha pedig oly egyének számláló lapjai fordulnak elő, kik az összeírásban nincsek Schenna. Irta: Bausz Alajos. Meráni úti­ rajzaimat csonkának tarta­nám, ha e kies fürdő egyik-másik jelentő­sebb váráról szót nem ejtenék. Már forrón tűző áprilisi napok jártak, midőn harmad magammal régi vágyunkat valóra váltottuk. Föl Schennába­n ez volt a jelszó. A kora reggeli órák ott köszöntöttek már a Lazag meredek útján. Lenn a völgy­katlanban ég felé mere­­dező sziklakapuk közt hömpölyög a haragos Passer. A viruló fák lombsátora fürdött vad árjának megtört tükrében. Fenn a lakatlan Zeno-vár restelkedett a Gilf­ormán. A háttér szelidebb, kevésbbé regényes. A természet áldása, gondozott szőlőhegy vonta meg magát az érdes sziklatömbök mögött. Előkelően egyszerű villák mellett, kö­vecses, meredek út vezet a jó órányira fekvő Schennába, melynek képe mindinkább kialakult tekintetünk előtt. Fáradtak, kime­rültek voltunk már, szívünk is tehát csak egy vágyat ismert: vajha már mielőbb cé­lunkat elérnék ! Az idő elég gyorsan, kellemesen mál­lott. A­mint a hegy ormára értünk, előttünk állott az idylli falu. Békés, istenfélő népe a földjét művelte. Kezük kérges, de lelkük nemes, nagyon nemes ! Ha van közöttük, jég az ifjúságuk, nem éri őket a boldogság sugára és mégis áldólag kulcsolják kezöket imára. A kerengő napnak világa, mely csak rövid időre vendégek, elűzi lelkük borúját mindörökre! Hiába csak a falunak nincsen párja a világon ! Egyszerűség, szelíd élet andalító szép vidéke. Mily jól éreztük mi is magunkat kö­zöttük. Fel-felcsillant szívünk egy-egy ked­ves emléke. Megnyugodni ide térhet, kinek teste-lelke törve. Sajnos, nem késhettünk sokáig benne. Rövid pihenő után a vár felé tartottunk, mely a falutól még egy negyed órányira van. Torony nélküli, ormótlan vár. Mond­hatom, első tekintetre nem elégít ki. Óriási méreteivel, századokkal dacoló vastag falai­val lidércnyomásként nehezül a szabad szárnyalású képzeletre. Komor a hatása, mint a­milyen a regénye is. A XIV. században a Schenna család birtoka volt e falu és várkastélya. Innen nyerte mindkettő nevét. Petermann von Schenna volt a vár első ura. Daliás, germán gavallér. Megcson­tosodott világfi. Hízelgő modora meghódí­totta a szerencsétlen Maustasch Margit hercegnő szivét, ki reápazarolta vagyonát. Petermann, a bohém, mégis koldusként halt meg. Hajléktalan lett még két árvája is, Etelka és Borbála, mert a Starkenberg csa­lád lefoglalta a kastélyt. Háborús idők jellege borult a várra. Az ,üres zsebük Frigyes herceg meg akarta törni a telhetetlen, gőgös, öntelt nemest. Az első fészek, melyre lecsapott, az ős Schennák vára volt. Starkenberg, a vár bitorlója, Zsigmond király szolgálatában volt. Veje, a hős Or­solya védte maroknyi csapatával a bás­tyákat. Hősies, elszánt védelem után, a hat heti küzdelem kimerítette a kis sereg és védője erejét. Frigyes előtt letették a fegy­vert. A győző élhetetlen kegyenceire bízta a várat. A hálátlanok pedig ellene toboroz­tak sereget. Válságos küzdelem után 1490- ben Lichtenstein báró, Miksa császár hűsé­ges alattvalója kezére került a kastély. 1809-ben gazdag múzeumában fegy­verkeznek szabadságuk védelmére a török népfelkelők. 1845-ben pedig a népszerű János főherceg regénye fűződik e komor fa­lakhoz. „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1903. május 1.

Next