Pécsi Közlöny, 1903. november (11. évfolyam, 248-272. szám)
1903-11-01 / 248. szám
1903. november 1. PÉCSI KÖZLÖNY. NAPIHIREK. Pécs, 193. október 31. Azon t. előfizetőinket, a kiknek felszólítást küldtünk és még eddig nem küldték be előfizetésüket, továbbá azokat, a kiknek előfizetése lejárt szeptember végével, kérjük, tartozásukat küldjék be, hogy a lap további küldésében fennakadás ne legyen. Pécs 82. k. város Eszterologiai állomása jegyzetes. 1903. október 3. d. u. 2 órakor. Barometer (redukált) 762 7 mm. sülyedő. Hőmérséke 14-1 C. Hőmérsék maximuma 142 ° C. Hőmérsék minimuma 68 ° C. tegnapi. Páranyomás 7-8 mm. Relativ nedvesség 73o/o. Harmat pont 5’8 oC. Felhőzet 7° Cum. SE."Szélirány s erő E. 3. Csapadék: 24 órai.00 mm. Időjóslat , Változékony, hűvös, mérs. szél, száraz. Mindenszentek napja. Az egyház a szokott fenynyelés szertartásokkal üti meg a Mindenszentek napját. Mindenszentek napján van a Mindenszentek templomának búcsúja. Ez alkalommal a Mindenszentek templomában reggel 7 és 9 órakor kismise lesz, a 9 órai mise után lesz szt. beszéd is. Az ünnepélyes nag mise 10 órakor fényes segédlettel lesz,amelye szent beszéd előz meg. Délután 3 órakor lesz litánia, utána a cinctoriumban levő temető megszentelése. Ezen napon az anyaegyházban, az ágoston téri templomban 9 órakor nagy mise lesz, de sem szent beszéd, sem délután litánia nem lesz. A temető kápolnánál, este fél 6 órakor gyász szent beszéd lesz a kápolna előtt, utána a halottak litániája és libera. A belvárosi templomban délután 5 órakor Magenheim József, apátplébános prédikációt tart, mely után litánia lesz liberával. A szt. Ferenc rendi szerzeteseknél litánia lesz 4 órakor melyet prédikáció előz meg. A vártemplomban rögtön a 3 órai ünnepi vesperás után rendes gyász litánia lesz a meghalt hívekért. Este 6—7 óra között a város összes templomaiban harangoznak. A harangozás alatt a templomok mind nyitva lesznek és a tumbák, katafalkok fel lesznek állítva, de külön ájtatosságok nem tartatnak, csak a híveknek szabad bemenet lesz. Emlékezés a halottakról. November 2-án üli meg az egyház az elhunyt hívek gyásznapját, amelyen mindenhol gyászmiséket tartanak az elhunytak lelki üdvéért. A hívők a halottak birodalmát, a temetőt, már előző, Mindenszentek napján óriási számban keresik föl. Már ekkor megkezdődik a sírok díszítése, felékesítése és este, mikor kezd alkonyodni, valóságos fénytengerben úszik a halottak országa. A gazdag pompával, díszszel ékesíti szerettének sírját, a sírhely alig látszik, a szegény is ellátogat a már alig látható sírdombhoz, amelynek keresztjét az idő már rég tönkretette, letűz a sírhelyre egy kis gyertyát és imádkozik a halottjáért .... Szép szokás, nálunk túlzásba is viszik, akkora pompát fejtenek ki; de, hogy melyik meghatóbb, várjon az a jelenete, amikor a kifogástalan dísszel felékesített sír mellett libériás szolga áll, vagy amikor a körüli sötétséget a krajcáros gyertya fénye csak halaványon tudja megtörni és félelmesen világítja meg a csirnál görnyedő imádkozót, nem nehéz eldönteni. Annál az egy szál gyertyánál legtöbbször igazabb szívvel imádkoznak, mint a fényesnél; ott csak bámul, néz az ember, de nem is jut eszébe imádkozni. Halottak napján a Mindenszentek templomában 9 órakor nagy requiem lesz tumbával, utána a templom körül a temető megszentelése. A temető kápolnában 7 és 9 órakor kis gyászmise, 10 órakor nagy requiem. Délután 3 órakor lesz a litánia, s Utána libera. E napon az anyaegyházban, az ágoston téri templomban 8 órakor nagy gyászmise lesz, szent beszéd Litánia nem lesz. A belvárosi templomban 9 órakor nagy gyászmise liberával minden hallottért. A szt. Ferencrendű szerzeteseknél 3 pappal fényes gyászmise lesz. A vártemplomban 8 órakor „Officium defunctorum“ utána 9 órakor gyászmise lesz. A vártemplomban a következő napokon a káptalan áldott emlékű halottaiért lesznek 9 órakor gyászmisék bemutatva. Kedden, 3-án a meghalt püspökökért, szerdán, 4 én a meghalt nagyprépostokért, illetve kanonokokért, s pénteken 6-án a káptalan elhunyt jótevőiért fog a gyászszentmise áldozat a Mindenhatónak bemutattatni. Tiszti főszemle Pécs lett. Már megemlékeztünk a novemberi tiszti főszemléről. A védtörvények értelmében a tartalékos tisztek és tiszviselők részére előírt ellenőrzési szemle,tiszti bemutatás, illetve főjelentkezés városunkban is a törvényben meghatározott napon, movember hó 4-én folyik le az illetékes kiegészítő parancsnokság hivatalos helyiségében, tehát a honvédség állományába tartozó tartalékos havidíjasok részére a Fehérváry — a közös hadseregbeliek részére pedig a Frigyes laktanyában. E szemlén azon tartalékos tisztek és tisztviselők tartoznak megjelenni, kik a folyó évben fegyvergyakorlatot nem teljesítettek. A megjelenés a gyalogság részére téli dísz, a lovasságbelieknek nyári disz köpennyel, mely azonban mindkét résznél a felől való meggyőződésre, hogy az illetők az előirt díszruhával rendelkeznek-e, kigombolva viselendő. Az ellenőrzési szemlét a kiegészítő parancsnok vezeti. A Pécsi Kath. Ker. Rákócziünnepe. Még a tavasszal történt, hogy a kath. Kör. tombola-estélyt rendezett melyinek jövedelméből száz koronát Rákóczi hogy egy alkalommal — akkor már nagyon bizalmasak voltunk, — a fáskamrában elmondta, hogy én vagyok neki az első, második a Károly volt, de most nem ő — mert akkor az én legnagyobb ösönsömre Károly kollégámmal haragban volt valami csekélység miatt — hanem egy másik osztálytárs a szomszéd utcából. S aztán sorba nyitogatta fel előttem szive rekeszeit, megmutatván a őbenne rejtőző riválisokat. Mikor haragban volt a Károlylyal, akkor voltam én a legboldogabb. Istenem ! még soha se voltam még életemben olyan boldog, mint akkor. Folyton együtt játszottunk, amint hazaértünk az iskolából; folyton együtt voltunk, tegeztük egymást, — olyan szépen tudta mondani, te! sőt még — anélkül tán hogy a csók jelentőségét is tudtuk volna — csókolóztunk is, akárcsak a turbékoló galambok ! Mikor pedig én voltam haragba vele, istenem, milyen nehezen múlt el az a szüneti délután ! S milyen álmatlan éjszakáim voltak ! Ezer szerencse, hogy a gyermek harag hamar véget ér, s akkor hamarosan el is csattant a békecsók ! * * * S hogy vége szakadt ennek is ! Volt Jolánéknak egy iszonyú otromba, szemtelenül árulkodó, rettentő buta cselédjük. Ez — Kádinak hívták, soha sem feledem el ezt a nevet — meglátta egyszer, mikor Joli cseresznyét vett tőlem — persze az övét vette vissza — s csókkal fizetett. Elmondta ezt Joli anyjának, az én apámnak, s az lett a vége, hogy megtiltották az egymással való bizalmas együttlétet, játszadozást. Hogy gyűlöltem én ezt a Kádit ! Ehhez jött még a karácsonyi latin elégtelen, s végleg a tanulásra fogtak. Hogy gyűlöltem én akkor minden latin grammatikát ! Majd aztán Jolánék elmentek az emeletről lakni a harmadik utcába, mi meg a város másik végére s vége szakadt a jó barátságnak. Rá egy évre azután Joliék végleg elköltöztek az ország túlsó végére. A tér, a távolságról helyes fogalmam még nem volt, de ismeretlenül is rettenetesen gyűlöltem ezeket a fogalmakat. Lassankint aztán Joli alakját mind sűrűbb fátyol takarta el — a gyermek szív — hamar feledi a válás kínjait. Most, hogy uj élet küszöbén állok s számot vetek a múlttal, be kell vallanom, hogy életem legkedvesebb emlékei közé tartozik ez : az én első szerelmemnek emléke. Férjhez menő leány lehet már, ha él valahol az ország egyik előttem ismeretlen vidékén, tán őt is fölkeresik még a minddinkább elmosódó emlékek néha-néha, a midőn bús, borús az idő, a midőn minden különös ok nélkül olyan borongós hangulat ejti meg az embert. Talán én most reám gondol! Senkit soha úgy, oly tisztán — oly igazán teljes szívvel nem szerettem, mint őt; tudom, hiszem, hogy az ő szívét is úgy fogja el egy édes érzés a visszaemlékezésre mint engem, mert én is voltam valaki előtte. Minő terveink voltak! Már akkor szövögettük a jövő reménység tündérszálaiból azt a szép mesét, melyről erősen hittük, hogy valóra fog válni. Kár, hogy a sors másként határozta ! Igen másként, mert holnap én már más férje leszek, akit kimondhatatlanul szeretek, ha nem is úgy mint Jolikát szerettem. Mert oly tisztán, oly igazán, oly önzetlenül, mint szive első szerelmét, senkit sem szerethet az ember, mert annyi sorscsapás után úgy szeretni, mint ahogy én, mint ahogy mi akkor tudtunk . . . szeretni többé nem lehet — ahhoz hiányzik a sorstól össze nem vagdalt érintetlen ideális gyermek szív.* * * Lakodalmam előestéjén, most, hogy múltammal leszámolok, megragadt a szívem, a visszaemlékezés és megírtam életem legédesebb epizódját. 3