Pécsi Közlöny, 1905. szeptember (13. évfolyam, 179-202. szám)

1905-09-01 / 179. szám

Péntek 1905. szeptember 1. XIII. évfolyam 179. ecsán. —- _ 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal Lyetsa nto« 4. Városi és interurbán telefon Him 111 Főszerkesztő : Dr. EGRY BÉLA, ügyvéd, országgyülési képviselő. Demel Anzelm Madarász Bála felelős szerkesztő, kiadó laptulajdonos. Kéziratot nant adnak vissza Előfizetési árak : Egész évre 34 K félévre 12 K, negyedévre 6 K, egy hónapra 2 ff. Egyes szám ára 10 fillér. »■«■MBÍiaamrn»WMwr»Mii nm un iii iTa—^aMlsl—s Radical és angol fűzök 1Szülök az iskolaév beálltával saját érdekük i • ben cselekesznek, ha férfi és fiú ing, T• Mgallér és kézelő, fegyházban kötött w ~~harisnya, zsebkendő, női fehérneműeka flú 3eseernyő, szappan, haj- és ruha-O :o kefe szükségletüket nálam szerzik be ►—* ,©fl 91- Nyakkendők tp.Np-►—Otiszta selyemből 1 koronáriO T a © • tói óriási választékban /\ YJ /TITO 1 's O m 11 p*»oa • 1Angyal parnu PÉCS, Király utcza 3.♦ Kézimunka dús választékban. A vármegyék ellenállása. Irta: Sembery István. A magyar nemzetnél a decentralizált állam eszméje, de a magyar birodalomnak egy közös, választott államfő által való kormányzása, mint tudjuk, a Pusztaszeren vérszerződésileg létrehozott ősi alkotmányban alapult. Az akkori vezérek nagyobb területeket, mint most a kerületek, foglalván el, amit kormányoztak is, szövetkeztek és közösen választották Árpádot fejedelmükké és így államfőnek. Ezen szövetkezésben rejlett már csírája a birodalom részei önkormányzatának. Tuhutum elfoglalta Erdélyt és kormányozta, később Gyula és a vajdák. Közép-Magyarországban fentebb Huba, azután Bors, lejebb Lehet a Jászságban és úgy tovább. Azt is tudjuk, hogy I., vagyis Szent István korábban osztattak fel, részint jutalmazás, részint könnyebb kormányzás végett a fentebb említett kerületek megyékre, amint a kormányzók várat építettek annak a kormányzati mesgyére, határa lett a megye. Kupa vagy Kubán akkor — mint tudjuk — somogyi ispán volt az első, aki a magyar birodalom eszméjéért fogott fegyvert a német bevándorlás és a német civilizáció behozatala ellen, mintha előrelátta volna, mily veszélyekben fogja sodorni a nemzetet ezen politika a későjövőben. Éppen őt is, akit már I. István királyt Esztergom, az akkori főváros felé űzte, a német bevándoroltak győzték le. Ezeket megjutalmazták, igy lett Hont Pázmán Hont vármegye első főispánja. Az alkotmány a korszellem szerint fejlődött és vele a megyei önkormányzat kidomborodott, mire II. Rákóczi Ferenc a nemzeti harc élére állott, ő a megyék szövetségének fővezére lett, a mellett erdélyi fejedelem, mert ott a vajdaság Zápolya óta fejedelemséggé vált. A megyéknek bizonyos szuverenitása is képződött, amelynek egyik legfőbb fegyvere volt, hogy a megyének azon joga mellett, hogy azországgyűlésre két követet küldött,az a joga is megvolt, hogy ezeknek instructiót adhatott, amely instructióadás előtt a közügyeket gyüléseiken megvitatta és ha a követek nem tettek eleget ezen instructional őket ,visszahívhatta. Ha az egyik követ lekenyerezve a másik ellen szavazott, megszegve megbízatását és igy elidálva a megye szavazatát, mert ez a visszaélés itt is megtörtént néha, egyszerűen visszahívták. Így lettek a megyék oly erős bástyáivá az alkotmánynak. Az instructionális és visszahívási jog nagy kincse volt a megyei önkormányzatnak és szuverenitásnak Mikor képviselő koromban a főrendiházat reformálták, én indítványoztam és terveztem, hogy a megyék a főrendiházba küldjenek két követet, mint ezelőtt az alsóházba tették. Ez Svájcban is megvan, a kantonok szinte küldenek követeket a szövetség Tanácsba, de én azt tettem hozzá, hogy ezt instrukcióval és visszahívási jog mellett tehessék, hogy az akkori pangó szellem korában, a részvételt a publico politikus kérdésekben a megyékbe visszahozzuk és az alkotmányt jobban megőrizhessük. Az 1848-iki alkotmány behozta a Nyugat-Európában divatozó parlamentarizmust, ez absorbeálta a megyéknek az érdekeltségét a publico politikus tárgyak iránt. 1848-ban az önvédelem végett centralisztikusabban kellett működni, mert a háború nem engedett időt a 48-iki alkotmány kifejlesztésére. A megyék önkormányzatának és szuverenitásának, még az ellenállási joga is megvolt. A rendi alkotmány szerint, mint tudjuk, a nemesség volt tulajdonkép a nemzet és mert a nemesség adta a bandériumot és felkelést, tehát a katonát, kivívta magának az ellenállási jogot a törvénytelenségekkel szemben, oly királyok alatt és végett, akiknek nem igen volt nagy hajlandóságuk az alkotmány megtartására. Ez az ellenállási jog átszármazott a megyékre is, amely oly jogot adott a megyének, hogy „Ugocsa,“ ez a kis megye „non koronát,“ ha követték volna példáját nem lett volna koronázás. A parlamenti systema miatt a megyéknek a felirati joguk van meg az előbbiek helyett, ezáltal irányítani az országgyűlést; igaz, hogy küldenek koronként a megyék hazafias feliratokat, mint most is a válságban, de az a baj, hogy előbb nem igen gondoltak a feliratokkal. Az is hiba, hogy nem közlik a feliratok statisztikáját ebben a válságos időben. Számot kellene tartani, hány és melyik megyét kell szervezni, hogy siker koronázza az ellentállást. A választókerületek a központi bizottság által vannak a megyével összeköttetésben, amely bizottság csakis a választások technikai dolgaival foglalkozik, bár az elnök kinevezése a bizottság joga lévén, annyiban a választásokra lehet a megyének szinte befolyása, de már az országgyűlés szellemére nem, mert a képviselő nem függ senkitől, a választóközönség ugyan bizalmatlanságot szavazhat neki, de ő erre nem ad semmit, sőt bizalmat szavaztat magának a más rész által. A megyéknek felirati joga van, de amellett ellentállási joga is, félre tehetni és nem teljesíteni a törvénytelen rendeleteket. Az osztrák, de csak az orosz segítségével, mert ő már meg volt törve a magát védő magyar által, levervén a nemzetet, egy tiz évig önkényuralom alatt nyögött. 1860 december hó 2-án éppen 12-ik évnapján annak, hogy Ferencz József, mint osztrák császár, családi, úgyszólván palotaforradalom útján trónra lépett, csináltuk mi azon fődemonstrátiót, hogy visszahelyezzük