Pécsi Közlöny, 1906. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1906-02-01 / 24. szám

2 f) Magyarországon egy ágyu­­gyár felállítását. g) Polgári köztisztviselő, ha bármi címen tényleges szolgálatra behivatik, a tényleges szolgálat ideje alatt polgári foglalkozás teljesítésére nem szorítható. Ha e pontok még a békepontok közé felvétetnek, akkor odajutottunk, ahonnan 1867-ben kezdeni kellett volna s ekkor elmondhatjuk, hogy felruháztuk a pőrére vetkőztetett nem­zetet legalább annyira, hogy más önálló nemzetek mellett, ha szégyen­kezve is, de megjelenhetik. Ladányiné Gedeon Mariska: Magas szőke asszony — ahogy ott áll a színpadon, megjelenésével igazán le­köti az embert. A közönség már megjelenésekor látja, hogy valami csodásan szépet várhat tőle , s a közönség nem csalódik. Énekelni kezd, s mi hallgatjuk, hall­gatjuk azt a hatalmas hangot, amely ép oly tömör, amily szép csengő. A legmélyebb alt hangoktól, amelyek­ben mint mélyhangú üvegharang cseng,­ három oktávon keresztül egyforma szépen, egyforma tömören megy a magasba. Annyira rabul ejti a hallgatóságot, hogy az ének produkció után szinte lesi várja még, hogy az a szép hang újra dalba kezdjen. Aztán egyszerre tör ki a tapsvihar, amellyel nem csak a bravúros énektudással, de a gyönyörű hangnak egyformán adóz a publikum. Leghatalmasabb a hangja mégis a mély­ült hangokon, s ezért is, de még egyénisége miatt is, inkább a drámai tar­talmú, mint a lyrai szövegű énekek előadá­sával éri el azt az igazi hatást, amellyel tegnap is meghódította a közönséget. Mayerbeer Próféta című operájának nagy áriája, nagyobb énektudást igényelt nagyobb alkalmat is adott arra a művész­nőnek, hogy nagy terjedelmű hangjában gyönyörködtesse a publikumot. Caro Mioben Polgártársaik ! A vezetőbizottság felhívását pa­rancsnak véve, mint a nemzet és vármegyénk bizalmának letéteménye­sei és mint ha közkatonái, az alkotmány védelmére szövetke­zett ellenzéknek, azon kérelem­mel fordulunk Baranya vármegye 63 Pécs szab. kir. város lelkes és áldozatra mindenkor kész hazafias közönségéhez, hogy a behívott kenyér­kereső póttartalékosok nyomorgó családtagjai részére szánt készpénz, vagy terménybeli adományaikat dr. Egry Béla országgyűlési képviselő­höz, mint a Baranya megyei 48-as és függetlenségi párt egyik ügyvezető elnökéhez, vagy a „Pécsi Közlöny“ szerkesztőségéhez juttatni szívesked­jenek. Minden adomámy hirlapilag fog nyugtáztatok A segély kiosztását, a Baranya megyei 48-as és független­ségi párt elnökségének közreműködé­sével Egry Béla dr. ügyvezető elnök fogja teljesíteni és azt azonnal meg­kezdi. Felkérjük ennélfogva Baranya vármegye és Pécs szab­­kk­ város hatóságait, a kerületek országgyűlési képviselőit, a lelkész, körjegyző és tanító urakat, hogy a segélyre szo­rulók anyagi helyzetéről személyesen meggyőződést szerezve, ezek neveit, , vette észre, hogy Kallosné is visszonozta érzelmeit, örik­ jöttén és szívesen vett tőle bármi csekély figyelmet, szóval Agárdynál boldogabb ember aligha járt e föld hátán. Megtörtént az eljegyzés is, Agárdy titkolhatlan diadal érzettel fogadta barátai szerencsekívánatait. De a jó Isten sokszor egész másként határoz felettünk mint, ahogy mi tervezünk. Egy napon Agárdy komor kedély han­gulatban találta menyasszonyát, a lehető leghűvösebben fogadta, nyíltan és határo­zottan kijelentette, hogy visszaadja a jegy­gyűrűt s vele a szabadságát. Ő, úgy­mond, nem akarja szaporítani áldozatai számát, ne is kíséreljen meg sem­mit, mert úgy is hiába való lenne minden törekvése, olyasmik jutottak tudomására amik után nem hihet neki többé. Agárdy az üdvösségére esküdözött, hogy tiszta s komoly szándékkal van iránta. — Lehet, hogy most még igen, de ki áll jót későbbről, felelt a szép asszony könyörtelenül, és én nem akarom, hogy ki-­ lakóhelyét (u. p.), a családtagok szá­mát, a segély minőségét és hozzá­vetőleges mennyiségét dr. Egry Bélét őrnagy, képv. ügyvezető elnök úrral Pécsre levélileg közölni szivesked­­nének. Visszaélések elkerülése végett figyelmeztetjük a segélyért esetleg személyesen jelentkezőket, hogy csak az esetben számíthatnak segélyre, ha a fentnevezett hatóságok vagy urak pecsét ,vagy bélyegzőjével ellátott és a hozzávetőleges segély nagyságát magá­ban foglaló igazolványt tudnak átadni dr. Egri Béla ügyvezető elnök úrnak. Törüljük le a hazáért szenvedők könnyeit! Enyhítsük nyomorukat! Adakozzunk ! ! ! Gróf Benyovszky Móric •rgzssy. képv., mint a Baranyai 48-as és sztjgszt. párt elnöke. Dr. Egry Béla országgyűlési képviselő. Jagics József Dr. Toldy Béla mont a 41-as fürgetl. párt ügyvezető elnökei, Dömes Anzelm pénztáros. Amint kissé világosodott felkelt, fel­öltözött, nem bírta ki tovább az ágyban, fogta a botját, kalapját és jó ideig cél nél­kül bolyongott az utcán, elhatározta, hogy a legelső jó alkalmat felhasználja, meglesi s valami után módon megszólítja Kallosnót, úgy is történt. Azt színlelte, mintha összetévesztette volna valami rég látott kedves ismerősével, ami után persze következett a mentegetőd­­zés, bocsánat­kérés, szó szót követett, me­részen állította, hogy ismerte a férjét, sőt igen jó barátok is voltak egy időben. Hanem mentségére legyen mondva, ez volt az összes hazugsága Kallosnéval szemben, amit azután mondott, tett abban nem volt a régi tetetés, álnokság, lelkét szinte megtisztulni érze a salaktól, az édes ártatlan, gyanútlan asszonyka körében. Mennyi hizelgő, becéző szót talált a számára s csudálatos módon az most mind a lelkéből fakadt, mennyi apró kedveske­déssel halmozta el s mind örömmel tette, mert ez egyszer igazán szeretett, és úgy nevessenek, még kevésbbé, hogy szánjanak értesüléseim, melyek éppen nem alap nél­küliek kiábrándítottak tökéletesen, megder­­mesztették az ön iránt táplált rokonszenvet, miként a fagy a kert virágait. Hiában követett el mindent a kétség­­beesett Agárdy, hogy visszahódítsa bálvá­nyát, minden, minden hajótörést szenvedett Kallosné szilárd elhatározásán. És ő, ki eddig úgy játszott a szívek­kel mint gyermek a játékszerével, most majd meg­őrült ezért az asszonyért, egy csapásra visszakapta tőle a többinek okozott összes szenvedést, lesoványodott, arca sá­­padtá vált, ajkára alig jött mosoly, úgy nézett ki, ahogy ismerősei többször meg­jegyezték, mint a megtestesült fájdalom. Hónapok múltak el így, végre felke­reste inge imboráit, kiket szorgosan került az eset óta, mulatni, önfeledten mulatni, vigadni, ez tán használat fogi Húzd el a nótámat kiáltott a cigányra, hiszen tudod már, hogy melyik az, és kí­sérte dalával a hegedű felzokogó, malabus PÉCSI KÖZLÖNY ISON, február 1. * olasz szövegű dal nagyobb alkalmat adott arra, hogy hangjával a gyötrött szít érzel­meit színezze : — a legbravúrosabb hatást mégis annak a dalnak előadásával keltett amelyet a szűnni nem akaró tapsra ráadá­sul énekelt: Járom a pusztán gyász utamat Megdobban a föld­bul léptem alatt. Amennyi szenvedést, amennyi fájdal­mat, kétségbeesést, reménytelenséget ki lehet fejezni, az mind ott rezgett ennek a csodás hangú asszonynak a dalában, azt oly szé­pen tolmácsolta ez a dal, hogy a közönség átérezte, amig hallgatta. A póttartalékosok felsegélye­­zésére! Mai gyűjtésünk: Szautter Gusztáv 100 kor. Dr. Kenessey Aladár 10 „ Deutsch Miksa Gyula pia 10 „ 120 kor. Eddigi gyűjtésünk: 672. 40 f. összes gyűjtésünk : 792. 40 f. Hátralékos vidéki előfizetőinket kérjük, szíveskedjenek tartozásikat haladéktalanul beküldeni.

Next