Pécsi Közlöny, 1906. április (14. évfolyam, 76-98. szám)

1906-04-04 / 76. szám

194. április 4. PECSI KÖZLÖNY hálára kötelez forró kívánságaik tel­jesítése által. Gondoljon vissza Felséged a rég­múlt időkre, 1849-re mikor absolu-­ tismussal kezdett kormányozni, mely-­ nek eredménye volt az általános elé­gedetlenség birodalmaiban és rövid 15 év alatt elvesztése Lombardia és, Velencének... A város közgyűlése. Nendtvich Andor h. polgármester meg­nyitván a közgyűlést, meleg hangon emlé­kezik meg a város legutóbb elhunyt egyik virilistájáról, Eizer Jánosról, akiben törvény­­hatóságunk egy törekvő kereskedőjét s mindenkor önzetlen, áldozatkész polgárát vesztette el. Rögtön a gyűlés megnyitása után a mai alkotmányvédő gyűlés legfontosabb tárgyára, a fogyasztási adók kérdésének tárgyalására tért át a közgyűlés. A fogyasztási adók kiutalása ügyében Reék György ismerteti a pénzügyminiszter leiratát, amelyben a pénzügyminiszter fel­mondja a fogyasztási adók bérletét. Ismer­teti, hogy 119 városból bekért adatok sze­rint a törvényhatóságok beszedik és be­szállítják, mert ez szerződésszerű köteles­ség. A kormány a felmondott bérletet csak abban az esetben hajlandó fenntartani, hogyha a város jövőben a befizetni szán­dékolt önkénytes állami adókat elfogadja és beszolgáltatja. A tanács javasolja ennélfogva, hogy a város a vinkulált és takarékpénztárba helyezett 121172 kor. 23 fill. fogyasztási­ padot és 1514 K. 33 fill. egyenes állami adó devinkuláltassék s az állampénztárnak be­­szolgáltattassék; a múlt évi augusztusi köz­gyűlés határozata megváltoztatásával hatal­mazza fel a városi pénztárt az önkényt befizetendő egyenes állami adók elfogadá­sára és beszolgáltatására. Az alkotmányvédelmi bizottság hivat­kozva a múlt évi tiltó közgyűlési határo­zatra, ajánlja, hogy a tanácsi előterjesztést a közgyűlés fogadja el, mert a város kö­zönsége kényszerhelyzetben van, ezért 121172.23 korona, valamint 1514 K. 33. ill. elhelyezett pénzt a kötvényezés alól oldja fel, a város tisztviselőit felhatalmazza, hogy az önkéntes adókat elfogadják és beszol­gáltassák. Elvárja azonban az alkotmány­védelmi bizottság a város közönségétől, ú­g­y az egyenes állami adók be nem üze­mével vesz részt a passiv rezisztenciában. Erreth János hivatkozott az augusztusi havi közgyűlésre s az ott hozott tiltó hatá­rozatra, mikor a város ezt a határozatot hozta, de sajnos Pécs példája nem buzdí­totta hasonlóra a törvényhatóságokat, mert 125 törvényhatóság közül csaknem maga maradt e téren. Nem leszerelés ez, mert hiszen a jogelvi álláspontot fönntartja. Az sem indítja az alkotmány­védelmi bizott­ságot, hogy a város károsodást szenved, mert rendes politikai viszonyok beállta ese­tén a város szegényebb s az ellenállásra képtelenebb polgárait az állami közegek zaklatásaitól megmentse. A város közönsége azonban ezen engedményt, amelyet az al­kotmányvédelmi bizottság a kényszerhelyzet hatása alatt tett érett megfontolás után az­zal fogja ellensúlyozni, hogy nem fog akadni városszerte olyan adófizető polgár, aki meg­törje az ellenállást azáltal, hogy az állami adót önkényt befizeti. Kammerer Ferenc eddig néma tagja volt a közgyűlésnek, de most az alkotmány­védő bizottság javaslata ellen szólal fel, mert most volna alkalom arra, hogy ne csak szóval, de tettel is bizonyítsák áldozatkész­ségüket, a társtörvényhatóságok példája semmit sem jelent, mert ha 126 ember be­­leugrik a posványba a gyalázatba, ő nem ugrik utána; a tisztviselők kérdése sem lehet mérvadó ; a korcsmárosok is meg fog­nak élni addig, amíg az antialkoholizmus nem győz. Hát a város károsodása ok lehet a megretirálásra ? Hát csak addig vagyunk hazafiak, amíg azt ingyen tehetjük ? Aztán nem csak ez lesz a kormány kívánsága, jön majd az újoncozás az új ágyuk, új hadi­hajók s az új egyenruhák költsége, a lát­hatatlan egyenruháké azokban még talán, majd győz is az osztrák hadsereg. Ezért nem fogadhatja el a javaslatot. Erreth János kijelenti, hogy az alkot­mányvédő bizottság mindent megtett, amit lehet, a bizottságnak tevőleges hatalma nincs, a bizottság egyetlen tagja sem hajlandó bele­ugrani a gyalázatba. Ha 125 törvényhatóság közül 121 beadja a derekát, akkor nem posványba ugrás az, amit tett a bizottság, mert éppen a felszólalónak mint 48-49-es honvédnek tudnia kell, hogyha egy század hijján az egész tábor visszavonul, akkor örült volna az a vezető, aki egy századdal állana szembe az egész táborral. Pécsett van 148 kimérő, akik között nagyon sok jó hazafi van, akinek existenciája van a ki­mérési engedélyhez kötve ezeket igenis ki fogja a törvénytelen kormánynak eszközt dobni azért, hogy saját kreatúráikat állít­hassák oda. Fekete Mihály főügyész felszólalásában azt igyekszik kimutatni, hogy az általa augusztusban elfoglalt álláspont helyességét most az alkotmányvédelmi bizottság javas­lata is elismeri. Lieber György felszólalásában reflektál Fekete Mihály szavaira s kimutatja, hogy azokat az okokat, amik az augusztusi hatá­rozatot szülték azokat az alkotmány­védelmi bizottság most is fennforogni látja, de kény­szerhelyzetben nem tehet máskép ezért hangoztatja igen helyesen a jogelvi álláspont fenntartását ez azonban nem jelenti azt, hogy most helyesnek ismeri el azt, amit az augusztusi közgyűlésen Fekete Mihály a határozat ellen felhozott. Szavazásra kerülvén a sor úgy a ta­nácsi, mint a jóléti bizottság javaslata egy­hangúlag elfogadtatott. (Lehet tehát már adót fizetni! Aidinger kijelentette, hogy ő lesz a legelső, aki ki­fizeti az adóját. Zárai Károly dr. megjegyzi: Hja! Lipót-rend!) A tanács javasolja, hogy írja ki a város az árlejtést az új városházában nyi­tandó 16 bolthelyiségre, 6000 kor., 3600 kor., 2400 kor., 3600 kor. 5000 kor., 4400 kor., 2200 kor, 2200 kor., 3600 kor., 3200 kor., 1800 kor., 2000 kor., összesen 40000 kor. kikiáltási árban. Muttnyánszky Béla felszólalásában azt kívánja, hogy a város hallgassa meg a jogügyi bizottságot, mert az árlejtés felté­telei egyúttal a szerződésnek is alapját ké­pezik, s oly hiányosak, hogy számtalan perre adnak okot. Záray Károly rendészeti szempontból a rollók ellen szólal fel, mert nálunk a minden városból kimustrált rollókat hasz­nálják fel. Kívánja, hogy a zajtalan rend­szerű rollók írassanak elő. Fekete Mihály nem tartja feltétlen szükségesnek a jogügyi bizottság vélemé­­nyének meghallgatását, de nem ellenzi, mert tényleg merülhetnek fel olyan skru­­pulusok, melyek a jogügyi bizottság meg­hallgatását indokolttá teszik. Papp József csatlakozik Muttnyánszky Béla indítványához, sőt szeretné, ha a bolt árlejtések kiírásával félévig várnának, mert a kereskedő többet ad azért, amit lát. Horváth Antal a kiugró cégtáblák eltiltását kívánja, hasonlókép eltiltani kí­vánja azokat a világítási módokat is, ame­lyek robbanást okozhatnak. Kifogásolja a „nyitandó új utca” kifejezést, mert annak az utcának megnyitása nincs még közgyű­­lésileg elhatározva. Oberhammer Antal kijelenti, hogy a tanács abból az álláspontból indult ki, hogy november elsejére a boltok feltétlenül ké­szen lesznek, s kiadhatók. A kérdésnek május 15-ikéig föltétlenül el kell dőlni. Nem tartja szükségesnek a jogügyi bizottság meghallgatását, mert több jogász mint itt a jogügyi bizottságban nem lesz jelen. Pleininger Ferenc hozzájárul Mutt­nyánszky indítványához, mert nagyon sok jogi kérdés merül itt fel, melyeket egyszeri hallásra nem is lehet letárgyalni. Aidinger János nem ért egyet a ta­náccsal, mert nincs halandó, aki biztosan megjövendölje, hogy a városháza kész lesz-e, ezért nem látja be, mert vállaljon magára a város olyan rizikót, amit könnyen elke­rülhet. Nem is látja a dolgot olyan nagyon sürgősnek, mert hisz a számot tevő vállal­kozó üzletemberek úgyis szerződéssel van­nak régi helyiségükhöz kötve. Tarthat a KLEIN­MÓR PÉCSETT, Irgalmas­ u. 6 Megnyílott 1906. febr. hó 20-án. Óriási választék mindenfajta, férfi, fiú és gyermekruhákban, felső kabátokban, a legújabb divat szerint. Kitűnő szövetek, bámulatos olcsó árak a miről bárki meggyőződést szerezhet. Különlegességek gyermekruhákban, külön mérték oszt.­­..................... .­ 3

Next