Pécsi Közlöny, 1906. június (14. évfolyam, 124-146. szám)

1906-06-01 / 124. szám

l­ jünk a néppel, legyünk tanácsadója, támogatója és védője, hogy azoknak a kuruzslóknak karjaiba ne essenek, akik nekik már itt ígérik meg e föl­dön a paradicsomot. A magyar kormányzat központ­jává, alapelvévé kell tenni a magyar szociális programm részint meglevő, részint kiegészítendő munkájának min­den irányban való keresztülvitelét. Történtek törekvések, jóakaratú munkálatok eddig is. De mintha bi­zonyos nyomás, félelem, tartózkodás zsibbasztotta volna meg az elhatá­rozó és cselekvő kezeket. Szép a szabadság ! Szép az álta­lános választói jog. Ki ne óhajtaná, hogy hazája mentői több polgára az alkotmány sáncai közé felvétessék ! De az általános választói jogot úgy kell behozni, hogy a magyar állam integritása, jellege csorbát ne szenvedjen. Azok, akik ellenséges in­dulattal vannak a magyar állam ki­építésével szemben, azok ne folyhas­sanak be az ügyek vezetésébe. Csak igy lesz a választói jog áldás, kü­lönben az a magyar államnak sírja leend. Igaz, kincse soha sem lesz a nemzetnek a szabadság, ha nincs talaj, melybe gyökerét mélyen bele­ereszthesse. Szegény, földhözragadt nép igazán szabad soha sem lehet. A gazdasági és szociálpolitikára kell tehát vetnünk egész erőnket. Talajt kell teremteni, melyből az igazi megelégedés, a csendes mun­kásság fája magasra nőhet és meg­­izmosodhatik. Ezúttal csak vázlatosan mutatok néhány feladatra, melyeknek megoldá­­­­sát a sociális fejlődés elodázhatatla-­­nul követeli s melyeknek három­ irányt kell szolgálniok, ezek : 1. a közterhek könnyítése az alsó vonalon,­­ 2. a foglalkozási terek kiszéle­sítése, 3. a produktiv munka oltalma­zása. A közteherviselésben az igazsá­gos és helyes arány helyreállítására kell törekednünk az adóreformmal, a ma méltán panaszolt aránytalansá­gok kiküszöbölésével, a másodosztá­lyú kereseti adó törlésével és az adó­mentes létminimum törvénybe ikta­tásával.­­ A fogyasztási adók leszállításá­val a hazai piac fogyasztási képes­ségét jelentékenyen emelhetjük és megkönnyíthetjük az alsó néposztály egységes táplálkozásának feltételeit. A foglalkoztatási terek kiszéle­sítése egyedüli életrendi gyógymódja a kivándorlási bajoknak. Mert míg az év egyharmadában a munkáske­zek milliója parlagon hever, addig a vágyott munkásjólétet semmiféle ál­lami beavatkozás és semmiféle tör­vényes rendezés elő nem teremtheti. Mindazáltal rá kell mutatnom arra, hogy a kivándorlás mai törvényes szervezetének működése sem felel meg a várakozásunknak, mert túlsá­gosan üzleti alapra van fektetve s a közvetítés feladatát magánügynöki intézmény körébe utaltuk, mely ön­kéntelenül is minél nagyobb tömegek mobilizálásának tendenciájával dol­gozik. Okvetlenül foglalkoznunk kell a kérdésnek ezzel a részével is. A telepítési és parcellázási ügy rendezésének jelszava alatt két tö­rekvés lebeg szemem előtt. Egyik az, hogy a földbe vágyakozó kis tőke előtt utat nyissu­k és minél több munkaerőt kössünk le a tulajdonjog­­szálaival, de csak addig a határig, ameddig hasznos és életképes exisz­­tenciák keletkezhetnek. A másik az, hogy a földéhség nyomán fölburján­­zott nyerészkedő spekulációknak véget vessünk. Ezért a rendezésnél az ál­lam ellenőrző és irányító jogának érvényesülnie kell. De ugyanakkor, amikor ezen a vonalon törpe birtokok keletkezését és a magyar földnek különben is nagy arányban haladó szétforgácsoló­­dását mesterségesen is elősegítjük, más oldalról gondoskodnunk kell az életképes gazdasági alapok megőrzé­séről a föloszthatlan földbirtokmini­mum megállapításával. Úgy a parlagon heverő erők kultúrába vonását, mint a produktív munka érvényre jutását és védelmét szolgálja a szövetkezeti mozgalom. Ez ma már elérte a fejlődés azt az állapotát, hogy okvetlen szükség van a szövetkezeti jognak külön törvény­ben való szabályozására, mellyel arra kell törekednünk, hogy a szö­vetkezeti élet tiszta alapokon, igaz­ságos irányban fejlődjék és az ide tolakodott visszaélésektől purifikálva legyen. A védelem feladatához tartozik az uzsoratörvény revíziója minden káros kiaknázó művelet üldözésével, minden a közjólét ellen irányuló spekuláció visszaszorításával. Ide tartozik a végrehajtási tör­vény revíziója emberies szellemben és nehogy a létező törvény résein át a lelketlen spekuláció támadása to­vábbra is veszélyeztesse népünket. A védelmi intézkedések körébe tartozik, hogy az italmérési jogot ne hagyjuk meg az uzsoraszerű kihasz­nálásnak mai kezelésében. Szabá­lyozzuk a korcsmázást, mely ma terjesztője az alkoholizmusnak, tá­madó pontja a spekulációnak, szülője a könnyelmű adóságoknak és ezernyi exisztencia megrontója. Végére hagytam azt, ami jelen­tőségénél és aktualitásánál fogva első­sorban követel figyelmet és elinté­zést, ez a munkás- és cselédügy kerületenként való, de végleges ko. Utazás Lissabonba. — A XV. nemzetközi orvosi kongresszus alkal­mával. — Irta : dr. Jellachich István tb. megyei főorvos, kir. törvényszéki orvos. Lissabon, vagy amint a portugálok nevezik Lisboa egyike Európa legszebb vá­rosainak, nemcsak fekvésénél fogva, mert ezen szempontból Konstantinápoly, Nápoly és Genua után mindjárt Lissabon követ­kezik, hanem a város maga végtelen bájos, kellemes benyomást gyakorol az idegenre, különösen tavasszal, midőn a délszaki nö­vényzet, mely Lissabonban nagy mértékben van képviselve — teljes pompájában diszlik. Méltán lehetnek büszkék a portugálok városukra; szerintök, aki Lissabont nem látta, az valóban szépet nem is látott. A hosszú, fáradtságos és kényelmetlen utazást bőven kárpótolta e város nagy­szerűsége. Valami csodálatos felvidító s üdítő hatást gyakorolt Portugália fővárosa reám, holott igen sok érdekes szép és kellemes helyen utaztam már, így Svájcban, Finn­országban, Salzkamergutban, az Aldunán, a Rajnán, Feketetengeren stb. A központi pályaudvar közelében kap­tam szállást a Pension hotelben a Rua Gloriá­ban, közvetlenül az Avenida da Liber­­dade mellett, mely egy pompás, káprázatos út, az előkelő közönség sétahelye. Rend­kívül hosszú s igen széles térség ez, melyet két oldalt hatalmas pálmafák szegélyeznek, azonkívül egész sorozata a rózsaszínű virágú júdásfáknak (cercis siliquastrum), melyek tavasszal teljes virágzásukban még inkább emelték ezen sétahely pompáját. Jobbról­­balról gyönyörű paloták emelkednek, előkelő szállodákkal és üzletekkel. Itt van a szabad­ság szobra a spanyol iga alól való felsza­badulás (1640) emlékére. Különös érdekességet kölcsönöz ezen épületeknek az, hogy nincsenek befestve, hanem majolikával burkolva, ami Lissabon­­nak egyik specialitását képezi. Ezen téren, mint általában az egész városban végigszáguldanak a csinos, tiszta villamos kocsik, ezenkívül automobilok, magánfogatok és bérkocsik is láthatók nagy számmal A lissaboni bérkocsik egész Euró­pában a legszebbek. Lissabont a phöniciaiak alapították, majd a rómaiak birtokába jutott, hosszú ideig az arabok uralma alatt állott. I. Alfonz hódította el az araboktól. Már 1290-ben Lissabonnak híres egyeteme volt. 1755-ben a várost borzasztó földrengés romhalmazzá változtatta át, midőn néhány másodperc alatt 40.000 ember pusztult el Egy részét a városnak a föld nyelte el, az emberek ezrei tűntek el ott, soha többé ezen városrész nyomára nem akadtak . Lissabonban eddig összesen 18 föld­rengés volt, elutazásom előtt többen igyel­­meztettek is itthon, hogy nem félek-e ezen földrengéstől oly gyakran látogatott helyre utazni, de véletlenül azon időtájban San­ Franciskóban volt iszonyatos földrengés és amint egy portugál lapban olvastam Pécsett 41 másodpercig tartó földrengés volt. Lissabon hamvaiból újra feltámadt, azon városrész helyén, melyet a föld elnyelt szabályos, egyenes utcák emelkednek, me­lyek mindegyike más-más iparágnak képezi székhelyét, igy a Rua­l urca, az ékszerészeti utcája, mely különösen este káprázatos lát­ványt nyújt. PÉCSI KÖZLÖNY 19®6. június 1.

Next