Pécsi Közlöny, 1906. szeptember (14. évfolyam, 199-223. szám)

1906-09-01 / 199. szám

1906. szeptember 1. PÉCSI KÖZLÖNY Ami aztán azoknak a „szegény páriád­nak a helyzetét illeti, hát az az „eleven töke* a legtöbb esetben nem is olyan eleven ! — Fizetése igen tisztességes, biztos ugyannyira, hogy akárhányszor nagyobb urat játszhatik az üzlettulajdonosnál magá­nál is és hogyha a nap egy bizonyos sza­kában el van is foglalva — édes Istenem — hiszen azért fizetjük őket, a nap nagy ré­szében különösen akkor, hogyha holt sze­zonja van az üzletnek, alig van valami dolga ! Ennyit az igazság érdekében. Úgy tudom, hogy a kereskedők éppen a 7 órai záró óra tanuhatlansága miatt mozgalmat indítanak, ennek a kérdésnek egészséges alapon való megoldására. Kérve soraim szives közzé tételét ma­radok a Tek. Szerkesztő urnak kész hive Egy király-utcai kereskedő. NAPI HÍREK. Pécs, 1906. augusztus 31. Kereskedősegédek és Inasok. A munkás és munkaadó között állandó a feszült viszony, aminek a munkaadó sze­rint, mindig a munkás, a munkás szerint meg mind­g a munkaadó az okozója. Ebből az következik, hogy mindkettő hibás. A munkások állandóan lehetetlen követelése­ket támasztanak, a munkaadó pedig illu­­zórius bérminimumokat tervez és a napi munkaidőt a fizikai munkabírás végső ha­táráig iparkodik kiterjeszteni. A két ellentétes törekvést egységes mederbe terelni eddig lehetetlennek bi­zonyult. Az állandó feszültség sztrájkot és krimicsaut szül, aszerint, mint a munkás, vagy a munkaadó a türelmetlenebb. A krimicsaura a legalkalmasabb idő a tél, amikor a munkás legjobban rá van utalva keresetére, nyáron pedig a sztrájk virágzik. Azért hittük, hogy az idei nyár Pécsett gazdag lesz a sztrájkmozgalmakban. Leginkább a bányamunkások sztrájkjá­nak bekövetkezésére voltunk elkészülve. Elmaradt ez és vele együtt számos más munkásszak mozgalma. Egyedül az ácssztrájk jelentékeny. A nyár végén megmozdultak azok, kiknek elnyomott helyzetét a közönség már régóta ismeri — a kereskedősegédek. Nem léptek sztrájkba, hanem hosszas fáradozás után egyezséget sikerült terem­­teniök a főnökökkel a 7 órai zárás érde­kében. A 7 órai zárás már életbe lépett. Az üzletek egy jó része azonban 8 óráig is nyitva marad. Mit csinálnak most már a kereskedő­segédek ? Valóságos korcsmozgalmat szerveztek. Esténkint a nyitva hagyott üzletek elé vonulnak és éktelen zsivajt, lármát csapnak. A rendőrség pedig hideg zuhanyt bo­csát nyakuk közé, széllyel veri őket, ami azonban nem gátolja meg őket abban, hogy egy­más helyütt ismét csoportba ne verődjenek. Egyszóval a tüntetők nem a kereske­dők, de a rendőrség ellen küzdenek s ma­kacskodásuk következtében a tüntetés nem a kereskedők, hanem a rendőrség ellen irányul. Mit érnek el vele ? Semmit. Ha eredményt akarnak elérni,hagyják abba ezt a korcsmozgalmat és folytassák az ügyüket, azon irányban, amelyben el­kezdték, komoly eszközökkel, kemény el­járással. Ne tegyék nevetségessé a kenyérkérdést. A komoly küzdelemnek meglesz az eredménye, hisz a kereskedősegéd az egyet­len munkás, kinek elnyomott helyzetét a túl hosszú munkaidő miatt a közönség be­látja. A mozgalom a közönség szimpátiája kíséretében indult meg. Most ennek vége, mert a komolyságot nélkülöző esti tünte­tés fölöttébb mulatságos dolog hideg zu­­hannyal kezelve. Személyi hírek. Payr Vilmos m. kir. honvédelmi miniszteri osztálytanácsos tegnap este Budapestről Pécsre érkezett. — Kohárics Ferenc m. kir. határszéli rendőr­kapitány Zsolnáról tegnap este egész csa­ládjával Pécsre jött és innen ma éjjel utazik vissza Zsolnára. Erdőőri szakvizsgák. Az erdőőri szakvizsgák folyó évi október hó 22-én és erre következő napokon Budapesten, Po­zsonyban, Besztercebányán, Miskolcon, Kassán, Mármarosszigeten, Kolozsvárt, Bras­sóban, Nagyszebenben, Temesvárott, Pécsett, és Szombathelyen, a vármegye székházábart délelőtt 9 órakor fognak megkezdetni és folytatólag megtartatni. Akik a vizsgát le­letenni óhajtják, hiteles bizonyítványaikkal felszerelt folyamodványaikat szeptember hó 30-ikáig az illető erdőfelügyelőhöz adják be. A női kereskedelmi tanfolyam a valllás- és közoktatásügyi minisztérium részéről, a pécsi közs. polg. leányiskolával kapcsolatosan, az 1906—1907. tanévre en­gedélyeztetett. A beiratások f. hó 1., 2. és 3-án délelőtt 8—12 óráig tartatnak. Bővebb felvilágosítást az intézet igazgatója ad. A tisztviselők első fizetési fo­kozatának betöltése. Augusztus 23-ától kezdve egészen e hónap 27-éig a pénzügy­minisztériumban Popovics pénzügyminiszteri államtitkár elnöklésével tanácskozás folyt a tisztviselők első fizetése fokozatának betöl­tése kérdésében. A P. É. értesülése szerint a tanácskozásokat e kérdésben 27-én vég­legessen befejezték, amennyiben megállapí­tották azt az időt, mikor a tisztviselők első fizetési fokozatának betöltését megkezdik. Egyszersmind megállapodás történt arra nézve is, hogy a rangosztályok első fizetési fokozatában hány állást szervezzenek. Sztrájk. Eszékről Írják: A bródi fűrészgyári munkások sztrájkja még mindig nem ért véget. Ermann Leó főigazgató meg­kell mondaniok egymásnak. És ha semmi sem történt volna is, sok beszélni valójuk volna egymással. Ki is használják az időt, ügyet sem vetve a többiekre sétálnak az illatos réten. Utánuk nagyobb távolban Tini jön Janival. Közöttük kivételesen nincs és nem is volt semmi szerelmi barátság, csak jó barátok, s Tini, aki már elfelejtette, hogy két évvel ezelőtt oly hévvel beszélgetett itt­­ Antallal, most mint komoly lány érdekesen társalog Janival, ki most szabadságon van itthon. Ő is komoly fiú, hivatásával van elfoglalva, s lányokkal keveset törődik. Azt mégis megteszik most ketten, hogy társaik ügyeit tárgyalják, komoly megfontolássá mérlegelve az eshetőségeket, s örüln látszanak az előttük haladó két pár bol­dogságán. Utolsónak jön most Ilonka Józsival. Szegény Józsinak mennyi lelki erőre volt szüksége, hogy belássa, miszerint Ilonkánál célt nem érhet, s még teljesen lemondott róla. Most megvan az alkalom a beszélge­tésre, de ezt most másképen használja fel, hoztak a kedves faluban — egynek kivé­telével. A vasárnap délutánt megint együtt töltötték, s estefelé megint sétáltak az er­dőbe. A fiatal emberek a lányok és a ma­mák kabátjaival vannak megterhelve, azért az uzsonnát a mamák viszik, kik lassú léptekkel kisérik a fiatalokat. A rétre érve a párok ismét kialakul­tak már, de nem úgy, mint két évvel ezelőtt. Elől hangos beszéd kíséretében Irénke megy Ödön karjába fogódva, ők így jár­hatnak már, mert jegyesek. — Emlékszik Irénire, mikor két évvel ezelőtt ezen az utón mentünk mint egészen új ismerősök? — Ó, hogyne emlékezném Ödön, sőt még arra is, hogy maga nagyon elpirult, mikor azt mondtam itt, hogy én ismertem már magát azelőtt is látásból, de maga engem nem, s azt hiszi nem örültem, mi­kor itt megismerkedtünk ? — Szép, de azt még sem gondolta, hogy két év múlva mint jegyesek fogunk itt sétálni ? — No azt nem gondolhattam, de an­nál jobban esik most e szép vidéket így viszontlátni. — Lássa, én mindjárt gondoltam erre, és mégis ugy­e mennyi fáradságomba ke­rült, mig ennyire jutottunk ? — Elhiszem ám ! — felel nevetve Irén és tovább beszélgetnek kedves emlékeikről. A második pár most Biri és Antal. Ők nem beszélnek régi emlékekről, mert hiszen két évvel ezelőtt Antal Tinivel sétált itt, s hogy most mégis Birivel van elfog­lalva, annak története egyszerű. Az első szerelemből Tini és Antal egyformán kiáb­rándultak, mikor öntudatra ébredtek és lát­ták, hogy semmi céljuk nincs. De azért jó barátságban vannak most is egymással, ha Antal Birit szereti is, és természetesen viszontszeretetre is talál Birinél. Mert e történet már komolyabb, Biri és Antal az­óta már meglett lány és fiatalember. Élénken tárgyalnak egymással, hisz pár hónapja már, hogy látták egymást, s ennyi idő óta sok minden történt, amit el .

Next