Pécsi Közlöny, 1906. szeptember (14. évfolyam, 199-223. szám)
1906-09-01 / 199. szám
1906. szeptember 1. PÉCSI KÖZLÖNY Ami aztán azoknak a „szegény páriádnak a helyzetét illeti, hát az az „eleven töke* a legtöbb esetben nem is olyan eleven ! — Fizetése igen tisztességes, biztos ugyannyira, hogy akárhányszor nagyobb urat játszhatik az üzlettulajdonosnál magánál is és hogyha a nap egy bizonyos szakában el van is foglalva — édes Istenem — hiszen azért fizetjük őket, a nap nagy részében különösen akkor, hogyha holt szezonja van az üzletnek, alig van valami dolga ! Ennyit az igazság érdekében. Úgy tudom, hogy a kereskedők éppen a 7 órai záró óra tanuhatlansága miatt mozgalmat indítanak, ennek a kérdésnek egészséges alapon való megoldására. Kérve soraim szives közzé tételét maradok a Tek. Szerkesztő urnak kész hive Egy király-utcai kereskedő. NAPI HÍREK. Pécs, 1906. augusztus 31. Kereskedősegédek és Inasok. A munkás és munkaadó között állandó a feszült viszony, aminek a munkaadó szerint, mindig a munkás, a munkás szerint meg mindg a munkaadó az okozója. Ebből az következik, hogy mindkettő hibás. A munkások állandóan lehetetlen követeléseket támasztanak, a munkaadó pedig illuzórius bérminimumokat tervez és a napi munkaidőt a fizikai munkabírás végső határáig iparkodik kiterjeszteni. A két ellentétes törekvést egységes mederbe terelni eddig lehetetlennek bizonyult. Az állandó feszültség sztrájkot és krimicsaut szül, aszerint, mint a munkás, vagy a munkaadó a türelmetlenebb. A krimicsaura a legalkalmasabb idő a tél, amikor a munkás legjobban rá van utalva keresetére, nyáron pedig a sztrájk virágzik. Azért hittük, hogy az idei nyár Pécsett gazdag lesz a sztrájkmozgalmakban. Leginkább a bányamunkások sztrájkjának bekövetkezésére voltunk elkészülve. Elmaradt ez és vele együtt számos más munkásszak mozgalma. Egyedül az ácssztrájk jelentékeny. A nyár végén megmozdultak azok, kiknek elnyomott helyzetét a közönség már régóta ismeri — a kereskedősegédek. Nem léptek sztrájkba, hanem hosszas fáradozás után egyezséget sikerült teremteniök a főnökökkel a 7 órai zárás érdekében. A 7 órai zárás már életbe lépett. Az üzletek egy jó része azonban 8 óráig is nyitva marad. Mit csinálnak most már a kereskedősegédek ? Valóságos korcsmozgalmat szerveztek. Esténkint a nyitva hagyott üzletek elé vonulnak és éktelen zsivajt, lármát csapnak. A rendőrség pedig hideg zuhanyt bocsát nyakuk közé, széllyel veri őket, ami azonban nem gátolja meg őket abban, hogy egymás helyütt ismét csoportba ne verődjenek. Egyszóval a tüntetők nem a kereskedők, de a rendőrség ellen küzdenek s makacskodásuk következtében a tüntetés nem a kereskedők, hanem a rendőrség ellen irányul. Mit érnek el vele ? Semmit. Ha eredményt akarnak elérni,hagyják abba ezt a korcsmozgalmat és folytassák az ügyüket, azon irányban, amelyben elkezdték, komoly eszközökkel, kemény eljárással. Ne tegyék nevetségessé a kenyérkérdést. A komoly küzdelemnek meglesz az eredménye, hisz a kereskedősegéd az egyetlen munkás, kinek elnyomott helyzetét a túl hosszú munkaidő miatt a közönség belátja. A mozgalom a közönség szimpátiája kíséretében indult meg. Most ennek vége, mert a komolyságot nélkülöző esti tüntetés fölöttébb mulatságos dolog hideg zuhannyal kezelve. Személyi hírek. Payr Vilmos m. kir. honvédelmi miniszteri osztálytanácsos tegnap este Budapestről Pécsre érkezett. — Kohárics Ferenc m. kir. határszéli rendőrkapitány Zsolnáról tegnap este egész családjával Pécsre jött és innen ma éjjel utazik vissza Zsolnára. Erdőőri szakvizsgák. Az erdőőri szakvizsgák folyó évi október hó 22-én és erre következő napokon Budapesten, Pozsonyban, Besztercebányán, Miskolcon, Kassán, Mármarosszigeten, Kolozsvárt, Brassóban, Nagyszebenben, Temesvárott, Pécsett, és Szombathelyen, a vármegye székházábart délelőtt 9 órakor fognak megkezdetni és folytatólag megtartatni. Akik a vizsgát leletenni óhajtják, hiteles bizonyítványaikkal felszerelt folyamodványaikat szeptember hó 30-ikáig az illető erdőfelügyelőhöz adják be. A női kereskedelmi tanfolyam a valllás- és közoktatásügyi minisztérium részéről, a pécsi közs. polg. leányiskolával kapcsolatosan, az 1906—1907. tanévre engedélyeztetett. A beiratások f. hó 1., 2. és 3-án délelőtt 8—12 óráig tartatnak. Bővebb felvilágosítást az intézet igazgatója ad. A tisztviselők első fizetési fokozatának betöltése. Augusztus 23-ától kezdve egészen e hónap 27-éig a pénzügyminisztériumban Popovics pénzügyminiszteri államtitkár elnöklésével tanácskozás folyt a tisztviselők első fizetése fokozatának betöltése kérdésében. A P. É. értesülése szerint a tanácskozásokat e kérdésben 27-én véglegessen befejezték, amennyiben megállapították azt az időt, mikor a tisztviselők első fizetési fokozatának betöltését megkezdik. Egyszersmind megállapodás történt arra nézve is, hogy a rangosztályok első fizetési fokozatában hány állást szervezzenek. Sztrájk. Eszékről Írják: A bródi fűrészgyári munkások sztrájkja még mindig nem ért véget. Ermann Leó főigazgató megkell mondaniok egymásnak. És ha semmi sem történt volna is, sok beszélni valójuk volna egymással. Ki is használják az időt, ügyet sem vetve a többiekre sétálnak az illatos réten. Utánuk nagyobb távolban Tini jön Janival. Közöttük kivételesen nincs és nem is volt semmi szerelmi barátság, csak jó barátok, s Tini, aki már elfelejtette, hogy két évvel ezelőtt oly hévvel beszélgetett itt Antallal, most mint komoly lány érdekesen társalog Janival, ki most szabadságon van itthon. Ő is komoly fiú, hivatásával van elfoglalva, s lányokkal keveset törődik. Azt mégis megteszik most ketten, hogy társaik ügyeit tárgyalják, komoly megfontolássá mérlegelve az eshetőségeket, s örüln látszanak az előttük haladó két pár boldogságán. Utolsónak jön most Ilonka Józsival. Szegény Józsinak mennyi lelki erőre volt szüksége, hogy belássa, miszerint Ilonkánál célt nem érhet, s még teljesen lemondott róla. Most megvan az alkalom a beszélgetésre, de ezt most másképen használja fel, hoztak a kedves faluban — egynek kivételével. A vasárnap délutánt megint együtt töltötték, s estefelé megint sétáltak az erdőbe. A fiatal emberek a lányok és a mamák kabátjaival vannak megterhelve, azért az uzsonnát a mamák viszik, kik lassú léptekkel kisérik a fiatalokat. A rétre érve a párok ismét kialakultak már, de nem úgy, mint két évvel ezelőtt. Elől hangos beszéd kíséretében Irénke megy Ödön karjába fogódva, ők így járhatnak már, mert jegyesek. — Emlékszik Irénire, mikor két évvel ezelőtt ezen az utón mentünk mint egészen új ismerősök? — Ó, hogyne emlékezném Ödön, sőt még arra is, hogy maga nagyon elpirult, mikor azt mondtam itt, hogy én ismertem már magát azelőtt is látásból, de maga engem nem, s azt hiszi nem örültem, mikor itt megismerkedtünk ? — Szép, de azt még sem gondolta, hogy két év múlva mint jegyesek fogunk itt sétálni ? — No azt nem gondolhattam, de annál jobban esik most e szép vidéket így viszontlátni. — Lássa, én mindjárt gondoltam erre, és mégis ugye mennyi fáradságomba került, mig ennyire jutottunk ? — Elhiszem ám ! — felel nevetve Irén és tovább beszélgetnek kedves emlékeikről. A második pár most Biri és Antal. Ők nem beszélnek régi emlékekről, mert hiszen két évvel ezelőtt Antal Tinivel sétált itt, s hogy most mégis Birivel van elfoglalva, annak története egyszerű. Az első szerelemből Tini és Antal egyformán kiábrándultak, mikor öntudatra ébredtek és látták, hogy semmi céljuk nincs. De azért jó barátságban vannak most is egymással, ha Antal Birit szereti is, és természetesen viszontszeretetre is talál Birinél. Mert e történet már komolyabb, Biri és Antal azóta már meglett lány és fiatalember. Élénken tárgyalnak egymással, hisz pár hónapja már, hogy látták egymást, s ennyi idő óta sok minden történt, amit el .