Pécsi Közlöny, 1908. november (16. évfolyam, 252-279. szám)

1908-11-01 / 252. szám

­ Vasárnap 1908. november 1. XVI. évfolyam 252. szám. Szer­kesztőség és kiadóhivatal Király­ utca 24. szám. Városi és interurbán telefon­szám 111. Főszerkesztő: Dr. E G R­Y B É orszgy. képv. DŐNIEL ANZELM felelős szerkesztő. L A MADARÁSZ BÉLA kiadó laptulajdonos. Kéziratot vissza nem adunk. Előfizetési árak: Egész évre 24 K., félévre 12 K., negyedévre 6 K., egy hónapra 2 K. Egyes szám ára 10 fillér. A függetlenségi sajtó szervez­kedése: Pécs, okt. 32. Jelentőségében nagy fontosságú az az alakulás, amely az ország vi­déki függetlenségi sajtójának olyatén szervezését tűzte ki célul, hogy a vidéki párt­szervezetek lapjai köz­­vetetlen kapcsolatba jussanak a köz­ponti párt vezetőségével és innen nyerjék azt az egyöntetű irányítást, amelyre az egész pártnak és a füg­getlenségi eszmének az elkövetke­zendő nagy harcokban feltétlenül szüksége van. Ha nem is tudnánk, hogy való­ban égetően szükséges volt ez az alakulás, ha nem is hallottuk volna a függetlenségi párt vezérének Kos­suth Ferenc­nek, a párt alelnökének Hoitsy Pál­nak sokat mondó nyilat­kozatait és ha a vidéki sajtó vezető embereinek a szervezkedés szüksé­gességéről szóló tartalmas beszédei nem is győztek volna meg minden­kit a tömörülés elkerülhetetlen kény­szerűségéről : — az a hang, az a mód, amelyen és amellyel a függet­lenségi párt — és eszme­ellenségei erről az alakulásról beszélnek és ezt az alakulást magyarázzák, bízvást meggyőzhetne mindenkit arról, hogy ezt a szervezkedést immár to­vábbra halasztani nem lehet és nem szabad. Az ó-szabadelvűek, a bukott Tiszaisták, egyes néppárti békétte­­lenek, amikor a függetlenségi párt elleni gáncsvetésről van szó, men­ten összeölelkeznek és beszélnek a sajtó „uniformizázásáról“, siratják a sajtószabadságot és arról keseregnek, hogy milyen lenne a hangulat miná­lunk, ha ők akarnának ekként szer­vezkedni. Pedig éppenséggel nincsen iga­zuk, mert ez a sajtószövetség nem uniformizál, hanem becsületes hír­szolgálatot teljesít, nem fojtogatja a sajtó szabadságát, hanem egyönte­tűvé teszi a politikai felfogást és nem akar ez a szövetség egyebet, mint azt, hogy a függetlenségi eszmének megbízható és kemény katonái legyenek az ország minden részében. Nyilván ez fáj „in partibus in fidelium“ és ez az, ami becsessé, erőssé és nagygyá teszi a mi szer­vezkedésünket, amely újabb és ko­moly bizonysága annak, hogy az or­szág népe kizárólag a függetlenségi lobogó alá sorakozik. Ennek a sorakozásnak meg­van az ereje, ennek az erőnek meg­van az a joga,, hogy érvénye­sülhessen. Itt csupán a függetlenségi esz­mének arról a varázserejéről van szó, amellyel szemben a bukot­tak minden sivalkodása gyenge és erőtlen. Azt pedig, hogy a függetlenségi párt mikor látja alkalmasnak az időt arra, hogy erejét és hatalmát szer­vezkedés útján növelje , a bukottak bízvást rábízhatják Kossuth Ferenc­­re, aki talán illetékesebb és hivatot­­tabb az ország függetlenségi politi­kájának vezetésére, mint azok, akik elvesztették lábuk alól a talajt és akik egészen jogosan maradtak ki abból a mérlegből, amelynek serpenyőjén tényezők és erők szerte­pelnek. A hét eseményei: Pécs, október 31. A belpolitikai világban szélcsend van. A delegáció ülésezéseivel a képviselőház szünetel tanácskozásaiban és a p politikusok közül csak azok időznek Budapesten, aki­ket a közös ügyek tárgyalására hivatott­bizottság tanácskozásai tartanak vissza. A lapokon látszik meg leginkább ez, amelyek máskor szinte duzzadnak a politikai ak­­tualitásoktól, most pedig találgatásokon, vagy egyszerű kombinációkon rágódnak; a hírrovat viszont megdagadt és a hit­­szegény napokban a legcsekélyebb ese­mény is szenzáció formájában kerül a közönség elé. Szenzáció ugan bőven akadt ezekben az időkben. A Latkóczy-ügy meg­rázó point-jével, a vízmérő-órák panamá­jának dolga, az újpesti rablótámadás bő­séges anyagot szolgáltattak. De bizonyos, hogy rendes körülmények között ezek a szenzációk kisebb terjedelemben jelentek volna, meg és nem lépnek annyira az előtérbe. Leghumorosab és egyben legmegdöb­bentőbb az újpesti rablás volt. Ez az amerikai szó, szinte hihetetlenül hangzó zsiványhistória mögött is, azonban bizo­nyos társadalmi tanulságok, igazságok rej­lenek, amint a másik két ügynek határo­zottan szociológiai háttere volt. A legmeg­lepőbb kétségtelenül az egész rablásban maga a rablás. Hogy a huszadik század­ban szédítő csalások, sikkasztások vannak napirenden, az már senkit sem lep meg. De, hogy a mi napjainkban merjen valaki a múlt század elejének rabló romantiká­jára emlékeztető vakmerő válalatba fogni, fényes nappal garázdálkodni egy forgal­mas bank helyiségében egy töltött revol­ver mellett , amelyről különben még az sem bizonyos, nem volt-e töltetlen, az egyenesen a leghatalmasabb­­szenzáció erejével hat. Ezt az esetet nem tudjuk a mi művelődéstörténeti felfogásunkra bele- Ifj. Benczenleitner József cipőhelye gpSSSSS Tisztelettel értesítem igen tisztelt vevőimet, hogy cipőműhelyemet Ferenciek­ utca 9. számú házba helyeztem át, ezen áthelyezés folytán abban a helyzetben vagyok, hogy a legkényesebb igényeket is kielégíthetem és a legjobb minőségű cipőkkel a legjutányosabb áron szolgálhatom ki mélyen tisztelt vevőimet. Midőn még kérem, hogy új helyiségemben is az eddigi nagyrabecsült bizalmunkkal és jóindulatukkal meg­ajándékozni szíveskedjenek, hogy ezt továbbra is kiérdemeljem minden erőmből igyekezni fogok, hogy mélyen tisztelt vevőimet teljes megelégedésre szolgáljam ki. MT Több aranyéremmel kltüntetve. ~3£§ Teljes tisztelettel Tanoncok felvételnek. Ifj. Benczenleitner József. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.

Next