Pécsi Közlöny, 1909. június (17. évfolyam, 111-130. szám)

1909-06-02 / 111. szám

r i­ jesztő felolvasását. A kicsiny, de lelkes és az egyesület nemes küzdelmet megértő közönség dr. Rosenspitz Berta lebilincselő s érdekes előadását mindvégig figyelem­mel hallgatta végig s befejeztével lelkes tapssal fejezte ki az előadónő iránti kö­szönetét. Az érdekes előadó rövid ismertetése a következő: Az alkoholellenes küzdelem csak az állam hozzájárulásával lehet ered­ményes ! A társadalmi akció azonban nem felesleges, mert ennek feladata az alkohol hasznáról való téves felfogást eloszlatni- E tekintetben az orvosokra hárul a főfeladat- Az alkohol mértéktelen élvezett az oka a gyomorhurutnak, a májgyuladásnak és az érelmeszesedésnek, de legrombolóbb az agyra nézve. Már kisebb mértékben befo­lyásolja az ítélőképességet. A képzelet, gondolat szabadabban csapong, tetteink korlátlanabbak lesznek. Azért oly gyakori a borközi állapotban a kihágás, sőt a bűntett is. Csökken a saját tetteink felett való kritika, mert hisz az alkohol az agy­nak azon működését bénítja, mely nélkül józan gondolkodás és cselekvés lehetetlen. Az alkohol elhomályosítja az emlékező tehetséget is. Ha az alkohol élvezet fokozódik a gondolkodás teljesen elvész, gondolatát rendezni nem tudja, izmai felmondják a szolgálatot, a járása, beszéde nehézkes lesz, ingerlékeny, indulatos! Ez a részeg ember képe. Az a hatás, melyet az alkohol a részeg embernél okoz 24—36 óra alatt eltűnik, de ha az illető naponkint nagyobb pld. 70 1 liter, mennyiségű szeszes italt fogyaszt, akkor az ilyen soha sincs teljes szellemi erejének, munkaképességének bir­tokában. Nagyon súlyos és következményeiben messze kiható veszteség, a mértéktelen ivás okozta erkölcsi eldurvulás. A bün­tetések legnagyobb része az iszákosak közül kerül ki. Moli elmeorvos szerint 588 iszákos közül 45% volt büntetve külön­böző büntettek miatt. De nemcsak az egyének, hanem az utódok szempontjából is átok az akohol ivása . Egy statisztika szerint a gyermek halandóság a józan szülők gyermekeinél 23*9%, vaig szülők gyermekeinél 55*8%. Nagyon gyakori az iszákos szülők gyer­mekeinél a frász, a nyavalyatörés, hülye, a veleszületett testi hibában szenvedő. Az elmebajosok 10—20%, a bűnösök, csavar­gók 63% iszákos szülőktől származik. Az iszákos szülök gyermekeinek a sorsa, ha csak korán nem kerülnek más környezetbe korán meg van pecsételve. Az alkohol­­ellenes egyesületre nézve nem volna utolsó feladat, hogy az ilyen gyermekekre is kiterjessze a figyelmét, mert az ilyen gyermekek a helyes nevelés folytán meg­menthetők lennének. Nagy hiba, hogy nincsenek nálunk az alkoholisták számára megfelelő intéze­tek, ahol az alkoholistákat rendszeresen kezelik, leszoktatják az ivásról stb. Az első ilyen intézet az idén nyitott meg Rá­kospalotán, s ezt az intézetet az Országos Alkoholellenes Egyesület tartja fenn. Itt 12 alkoholista nyer állandóan kezelést. Az alkoholellenes küzdelem elsőrendű humánus kötelesség s nem szabad kételkedünk ab­ban, hogy egy erélyes társadalmi akció, ha nem is járna helyes sikerrel, de mér­hetetlen haszonnal, több, mint fél sikerrel járna. Már­pedig ott, ahol hasznosat, jót tehetünk, sohse szabad erőnket keveselni, kishitűen félreállni. A vonzó modorban előadott szép és tanulságos előadás után dr. Lóránt Lipót elnök megköszönte az előadónőnek szíves­ségét, kérve, hogy többször is részesítse a maihoz hasonló élvezetben az egyesület tagjait. a Pécsiek a függetlenségi nagy­gyűlésen. A pécsi függetlenségi párt in­téző bizottsága hétfőn tartott értekezletén elhatározta, hogy az önálló magyar nemzeti bank­nak 1911-re létesítése érdekében Budapesten f. hó 6-án vasárnap — d. e. 10 óra 30 perckor a Központi Vá­rosház udvarán tartandó országos pártgyű­­lésre a pécsi párt képviseletében küldött­séget meneszt. Ennek tagjai — legkésőbb 5-én éjfélkor indulnak és 6-án d. e. 10 órakor a Rákóczi-úton az Emke kávéház­ból (a Népszínházzal szemben) Pleininger Ferenc képviselő vezetésével mennek a gyűlésre. A küldöttségbe eddig jelentkez­tek : Dr. Bodó Aladár ügyvéd, Cserta An­tal birtokos, Madarász Béla nyomdatulaj­donos, Radocsay Imre birtokos, Schmidt Boldizsár igazg. tanító, Sziebert Nándor ügyvéd, Szuly János ügyvéd, Zsolnay Imre birtokos. Felkéri az értekezlet a párt azon tag­jait, akik a küldöttség minél tekintélye­sebbé tételével még csatlakozni akarnak, hogy e szándékukat 5-én d. u. 5 óráig személyesen, levelező lapon vagy a 474 sz. telefonon tudassák Pleininger Ferenc országgyűlési képviselővel, hogy a köz­ponti intézőséget a tagok számáról idején értesíthesse, a hely fenntarthatása végett Elhagyatva. Irta: Fáraó. I. A hold szelíd sugarai gyéren vilá­gítják be a park fehér homokos utait. Az egyik fenyősor szélén fehérre festett kis padocska állt várva-várva úrnőjét, ki ilyenkor, ilyen szép holdvilágos estéken szokta felkeresni. Már tízre jár az óra és még mindig nem jő ! De mégis! Már közéig. Picinyke szandáljaival nesztelenül lépeget a ho­mokos fehér utón . . Majd bekanyarodik és leül az ő megszokott kedves kis pa­­docskájára. Tekintete belevész a park sű­rű fái közé, mintha keresne kutatna va­lakit. Néha megzörren egy madárka alatt a susogó lomb és a szép asszonyka ijedten rázkódik össze a zörrenésre, mely mintha azt súgná neki: — Jövök! Aztán csalódottan bámul az éjsza­kába, ha a zaj elült és akit vár még min­dig nem jött. És csak vár-vár félé, reszkető, szo­rongó szívvel. Az egyik fasor mellett nagy fekete árny suhan el: — Ez ő ! — gondolja az aszony és csakugyan ő jött, a várva-várt . . . Arca a félhomályban nem vehető ki tisztán, csupán szép nyúlánk termetének körvonalai rajzolódnak le az út fehér hátterébe. Lassan, óvatosan közéig ; az asszony apró léptekben siet eléje . . Egymáshoz érnek, de mintha az éj néma szülöttei lennének, a szelemek gyermekei, nem szólnak, csak nézik egy­mást . . Az asszony lehajtja szép fejét és gyönge, fátolozott hangon szól: — Eljöttem ! A férfi némán, mint az égi jelenéstől elbűvölt ember hallgatagon fogja meg kezét. Az asszony meg csak követi . . szinte öntudatlanul, szinte akaratlanul a kicsi fehér padhoz . . És a férfi, mintha csak beszélőké­pességét veszítette volna, várja, míg az az asszony beszélni kezd. Az ország egyik legnagyobb közmű­velődési egyesülete a Széll Kálmán, Palla­­vicini Ede őrgróf és Rákosi Jenő vezetése alatt működő Dunántúli Közművelődési Egyesület június hó 8-án Budapesten az Újvárosháza közgyűlési termében tartja meg évi rendes közgyűlését, melyre az egyesület főtitkári irodája Budapest, VII. — Sándor­ mondja, miért hívott . Eljöttem, feleljen mit akar? A férfi, mintha magához tért volna a túlvilági bűvöletből az asszony kézszo­­rításától, maga elé bámulva, mintha azon godolkodnék, amit mondani akar, szakgatottan, inkább magához beszélve mondja: — Igen . . . eljött. — Eljöttem — szólt az asszony és bánatosan, kérdően tekint a férfi­ arcára. — De miért jöttem el? — Igen, eljött ismétli a férfi és ölébe téve az asszony reszkető kezét szólni kezd : — Magam sem tudom mi, de valami felsőbb hatalom parancsszavára írtam hogy jöjjön el ... De úgy is eljött volna. Megfigyeltem, hogy naponkint ki szokott jönni a parkba, holdvilágos méla estéken. És meglestem, láttam mint néz soká, soká bele a szerelmesek napjába, a holdba. Éreztem, hogy keres, vágyik va­laki után a tekintete. . . És ... És azt hittem, engem vár. Óh ne gúnyoljon ki. Nekem ezt nem a PÉCSI KÖZLÖNY 1909. junius 2 Közmivelődés a Dunántúl. A Dunántúli Közmivelődési Egyesület évi közgyűlése és évkönyve.

Next