Pécsi Közlöny, 1909. június (17. évfolyam, 111-130. szám)
1909-06-02 / 111. szám
r i jesztő felolvasását. A kicsiny, de lelkes és az egyesület nemes küzdelmet megértő közönség dr. Rosenspitz Berta lebilincselő s érdekes előadását mindvégig figyelemmel hallgatta végig s befejeztével lelkes tapssal fejezte ki az előadónő iránti köszönetét. Az érdekes előadó rövid ismertetése a következő: Az alkoholellenes küzdelem csak az állam hozzájárulásával lehet eredményes ! A társadalmi akció azonban nem felesleges, mert ennek feladata az alkohol hasznáról való téves felfogást eloszlatni- E tekintetben az orvosokra hárul a főfeladat- Az alkohol mértéktelen élvezett az oka a gyomorhurutnak, a májgyuladásnak és az érelmeszesedésnek, de legrombolóbb az agyra nézve. Már kisebb mértékben befolyásolja az ítélőképességet. A képzelet, gondolat szabadabban csapong, tetteink korlátlanabbak lesznek. Azért oly gyakori a borközi állapotban a kihágás, sőt a bűntett is. Csökken a saját tetteink felett való kritika, mert hisz az alkohol az agynak azon működését bénítja, mely nélkül józan gondolkodás és cselekvés lehetetlen. Az alkohol elhomályosítja az emlékező tehetséget is. Ha az alkohol élvezet fokozódik a gondolkodás teljesen elvész, gondolatát rendezni nem tudja, izmai felmondják a szolgálatot, a járása, beszéde nehézkes lesz, ingerlékeny, indulatos! Ez a részeg ember képe. Az a hatás, melyet az alkohol a részeg embernél okoz 24—36 óra alatt eltűnik, de ha az illető naponkint nagyobb pld. 70 1 liter, mennyiségű szeszes italt fogyaszt, akkor az ilyen soha sincs teljes szellemi erejének, munkaképességének birtokában. Nagyon súlyos és következményeiben messze kiható veszteség, a mértéktelen ivás okozta erkölcsi eldurvulás. A büntetések legnagyobb része az iszákosak közül kerül ki. Moli elmeorvos szerint 588 iszákos közül 45% volt büntetve különböző büntettek miatt. De nemcsak az egyének, hanem az utódok szempontjából is átok az akohol ivása . Egy statisztika szerint a gyermek halandóság a józan szülők gyermekeinél 23*9%, vaig szülők gyermekeinél 55*8%. Nagyon gyakori az iszákos szülők gyermekeinél a frász, a nyavalyatörés, hülye, a veleszületett testi hibában szenvedő. Az elmebajosok 10—20%, a bűnösök, csavargók 63% iszákos szülőktől származik. Az iszákos szülök gyermekeinek a sorsa, ha csak korán nem kerülnek más környezetbe korán meg van pecsételve. Az alkoholellenes egyesületre nézve nem volna utolsó feladat, hogy az ilyen gyermekekre is kiterjessze a figyelmét, mert az ilyen gyermekek a helyes nevelés folytán megmenthetők lennének. Nagy hiba, hogy nincsenek nálunk az alkoholisták számára megfelelő intézetek, ahol az alkoholistákat rendszeresen kezelik, leszoktatják az ivásról stb. Az első ilyen intézet az idén nyitott meg Rákospalotán, s ezt az intézetet az Országos Alkoholellenes Egyesület tartja fenn. Itt 12 alkoholista nyer állandóan kezelést. Az alkoholellenes küzdelem elsőrendű humánus kötelesség s nem szabad kételkedünk abban, hogy egy erélyes társadalmi akció, ha nem is járna helyes sikerrel, de mérhetetlen haszonnal, több, mint fél sikerrel járna. Márpedig ott, ahol hasznosat, jót tehetünk, sohse szabad erőnket keveselni, kishitűen félreállni. A vonzó modorban előadott szép és tanulságos előadás után dr. Lóránt Lipót elnök megköszönte az előadónőnek szívességét, kérve, hogy többször is részesítse a maihoz hasonló élvezetben az egyesület tagjait. a Pécsiek a függetlenségi nagygyűlésen. A pécsi függetlenségi párt intéző bizottsága hétfőn tartott értekezletén elhatározta, hogy az önálló magyar nemzeti banknak 1911-re létesítése érdekében Budapesten f. hó 6-án vasárnap — d. e. 10 óra 30 perckor a Központi Városház udvarán tartandó országos pártgyűlésre a pécsi párt képviseletében küldöttséget meneszt. Ennek tagjai — legkésőbb 5-én éjfélkor indulnak és 6-án d. e. 10 órakor a Rákóczi-úton az Emke kávéházból (a Népszínházzal szemben) Pleininger Ferenc képviselő vezetésével mennek a gyűlésre. A küldöttségbe eddig jelentkeztek : Dr. Bodó Aladár ügyvéd, Cserta Antal birtokos, Madarász Béla nyomdatulajdonos, Radocsay Imre birtokos, Schmidt Boldizsár igazg. tanító, Sziebert Nándor ügyvéd, Szuly János ügyvéd, Zsolnay Imre birtokos. Felkéri az értekezlet a párt azon tagjait, akik a küldöttség minél tekintélyesebbé tételével még csatlakozni akarnak, hogy e szándékukat 5-én d. u. 5 óráig személyesen, levelező lapon vagy a 474 sz. telefonon tudassák Pleininger Ferenc országgyűlési képviselővel, hogy a központi intézőséget a tagok számáról idején értesíthesse, a hely fenntarthatása végett Elhagyatva. Irta: Fáraó. I. A hold szelíd sugarai gyéren világítják be a park fehér homokos utait. Az egyik fenyősor szélén fehérre festett kis padocska állt várva-várva úrnőjét, ki ilyenkor, ilyen szép holdvilágos estéken szokta felkeresni. Már tízre jár az óra és még mindig nem jő ! De mégis! Már közéig. Picinyke szandáljaival nesztelenül lépeget a homokos fehér utón . . Majd bekanyarodik és leül az ő megszokott kedves kis padocskájára. Tekintete belevész a park sűrű fái közé, mintha keresne kutatna valakit. Néha megzörren egy madárka alatt a susogó lomb és a szép asszonyka ijedten rázkódik össze a zörrenésre, mely mintha azt súgná neki: — Jövök! Aztán csalódottan bámul az éjszakába, ha a zaj elült és akit vár még mindig nem jött. És csak vár-vár félé, reszkető, szorongó szívvel. Az egyik fasor mellett nagy fekete árny suhan el: — Ez ő ! — gondolja az aszony és csakugyan ő jött, a várva-várt . . . Arca a félhomályban nem vehető ki tisztán, csupán szép nyúlánk termetének körvonalai rajzolódnak le az út fehér hátterébe. Lassan, óvatosan közéig ; az asszony apró léptekben siet eléje . . Egymáshoz érnek, de mintha az éj néma szülöttei lennének, a szelemek gyermekei, nem szólnak, csak nézik egymást . . Az asszony lehajtja szép fejét és gyönge, fátolozott hangon szól: — Eljöttem ! A férfi némán, mint az égi jelenéstől elbűvölt ember hallgatagon fogja meg kezét. Az asszony meg csak követi . . szinte öntudatlanul, szinte akaratlanul a kicsi fehér padhoz . . És a férfi, mintha csak beszélőképességét veszítette volna, várja, míg az az asszony beszélni kezd. Az ország egyik legnagyobb közművelődési egyesülete a Széll Kálmán, Pallavicini Ede őrgróf és Rákosi Jenő vezetése alatt működő Dunántúli Közművelődési Egyesület június hó 8-án Budapesten az Újvárosháza közgyűlési termében tartja meg évi rendes közgyűlését, melyre az egyesület főtitkári irodája Budapest, VII. — Sándor mondja, miért hívott . Eljöttem, feleljen mit akar? A férfi, mintha magához tért volna a túlvilági bűvöletből az asszony kézszorításától, maga elé bámulva, mintha azon godolkodnék, amit mondani akar, szakgatottan, inkább magához beszélve mondja: — Igen . . . eljött. — Eljöttem — szólt az asszony és bánatosan, kérdően tekint a férfi arcára. — De miért jöttem el? — Igen, eljött ismétli a férfi és ölébe téve az asszony reszkető kezét szólni kezd : — Magam sem tudom mi, de valami felsőbb hatalom parancsszavára írtam hogy jöjjön el ... De úgy is eljött volna. Megfigyeltem, hogy naponkint ki szokott jönni a parkba, holdvilágos méla estéken. És meglestem, láttam mint néz soká, soká bele a szerelmesek napjába, a holdba. Éreztem, hogy keres, vágyik valaki után a tekintete. . . És ... És azt hittem, engem vár. Óh ne gúnyoljon ki. Nekem ezt nem a PÉCSI KÖZLÖNY 1909. junius 2 Közmivelődés a Dunántúl. A Dunántúli Közmivelődési Egyesület évi közgyűlése és évkönyve.