Pécsi Közlöny, 1910. április (18. évfolyam, 79-103. szám)

1910-04-01 / 79. szám

1910. április 1. PÉCsel KÖZLÖNY M a tört arany- vagy ezüst-ékszert napi filll árban, v'­gy esetleg uj ékszer vagy ÍMK "si Hl S. József, műórás és ékszerész Pécs, Király­ utca 20. 3 A kerületek szervezése a kiküldöttek vezetése mellett teljesen önállóan történik. Az ötödik kerület szervező bizottsága ugyancsak ma este 8 órakor a Vadember szálloda éttermében tartja szervező ülését.­­ A mohácsi választókerület volt országgyűlési képviselője és a független­ségi 48-as párt mostani jelöltje F­e­r­di­né­n­d­y Béla, a február 27-én Mohácson diadalmasan megkezdett beszámolását f. hó 28-án és 29-én folytatta. Hétfőn a reggeli hajóval érkezve több kocsival eléje jött elvtársai lelkesen fogadták és elkísérték Dunaszekcsőre, onnét Barba, Somberekre, Rácgörcsönybe Cseledobokán át és végül Hercegszabarba. A nép mindenütt nagy tömegekben várta a képviselőt és a je­löltet megillető tisztelettel hallgatta meg. A nyugodt, felvilágosító beszédet többszö­rös éljenzéssel szakították meg. Ugyanilyen szép tapasztalatot szerzett kedden Lány­csókon, Kisnyárádon, Liptódon, Babarcon, Szajkón és Versenden. A szeretetteljes fo­gadtatás a győzelem biztos reményét ger­jesztette úgy a derék elvhű képviselője­lölt, mint az őt kísérők lelkében. Körútját 3-án és 4-én, azaz vasárnap és­­hétfőn, amikor Gyümölcsoltó-Boldogasszony ün­nepe lesz, folytatja, még­pedig a következő sorrendben: Vasárnap d. e. fél 9 órakor Kölkeden lesz, vasárnap délután 2 órakor Nagynyárádon és vasárnap délután 4 óra­kor Németbólyban hova, Nagynyárádon át impozáns kíséret fogja követni. A hétfői ünnepnapon a következő helyiségekben tartja meg beszámolóját: d. e. 9 órakor Dályokon, d. e. 11 órakor Izsépen. D. u. 2 órakor Majson, d. u. 4 órakor Ráctöttö­­sön. A mohácsi választókerületnek még egyetlen képviselője sem tartott csaknem az összes községekben beszámoló beszédet, sőt a legtöbbje a megválasztatás után többé feléje se nézett a községeknek. Ferdi­­nándy Bélának ez a körútja is meggyőz­heti választóit, hogy ő mindenben igyekszik nemcsak hazánk politikai és gazdasági ön­állóságának megalkotására, de választói­val együtt is érez, azokat őszinte szeretet­tel és érdeklődéssel veszi körül.­­ Választási mozgalmak Somogy­ban. A lengyeltótii kerületben Kapotsfy Jenő volt főispánt Kossuth Ferenc-párti programmal jelölték. A nemzeti munka­párt jelöltje Kacskovics Mihály kultusz­­minisztériumi miniszteri tanácsos lesz, de megválasztása kizárt dolog. A szigetvári kerületben a gazdapárt Hercegh Mihályt, az orsz. gazdapárt elnökét jelöli, míg a Kossuth Ferenc-pártiak újból Duchon Ödönt jelölték, de a választók nagyrésze Justh párti jelöltet kíván. A szili kerületnek munkapárti jelöltje: Bogyay Emil­ gazda­sági egyesületi titkár, kivel szemben Hegyi Árpád a függetlenségi jelölt. — A csurgói kerületben a gazdapártiak Novák János sandi kisbirtokost jelölték, míg Hentaller Lajos pártonkivü­li függetlenségi programmal indul a harcba, a biztos győ­zelem reményével. — A nagyatádi kerü­letben Szabó István gazdapártit minden valószinüség szerint egyhangúlag fogják megválasztani.­­ A marcalii kerület gazdapárti jelöltje Kisiván János, a somogy­­megyei kisgazdák egyesületének népszerű jegyzője. Zboray Miklós néppárti bukását biztosra veszik e kerületben, mert Kisivánt nem csak a kisgazdák, de a liberális in­telligencia is támogatja. Zboray Miklós a marcalii kerület néppárti volt képviselője a múlt hét folyamán fölötte csekély ér­deklődés mellet tartott beszámolót Mar­caliban. Nemesdéden és Felsősegesden pedig meg sem hallgatták.­­ A tabi ke­rületben Linek Lajos festő próbálkozott munka­párti programmal, de hír szerint a nemzeti munkapárt hivatalos jelöltje Bo­gyay Ferenc polányi földbirtokos lesz. Mindkettő próbálkozása hiábavaló, mert a polgárság kitart Hoffman Ottó független­ségi jelölt mellett.­­ Magyarország és Finnország. Ro­kon nép a magyar és a finn. Sorsuk is hasonló. Mindkettő századokon át küzd szabadságáért, de mindkettőnél akadtak olyan „hazafiak“, kik saját hazájuk ellen koncért, az elnyomót segítették és sírásói voltak saját hazájuknak. Száz éve folyik a finnek harca, s tegnap megkapták a kegyelemdöfést! Az orosz duma beolvasz­totta Oroszország többi tartományai közé! Tartomány csupán és nem független ál­lam ! S igy járnánk mi is, ha csak Tiszák és Khuenekből állana az ország! Mert ezek s uszályhordozóik és olyanok, mint azok a finn „hazafiak“, kik a muszka uralom exponensei voltak. Finország sír­ját, mint államét sikerült a kond­eseknek megásni, de ez a magyar muszkáknak nem fog sikerülni ! A józan magyar nép átlát az ő fekete szándékaikon, s a vá­lasztások alkalmával meg­adja a feleletet bár ha grófi, s miniszteri jelölttel, s jól megtömött tárcákkal próbálnak is ope­rálni ! Hiába áldoznának fel a koncért mindent, a hazát feláldozni nem sikerül, mert vetőt kiállt nekik a magyar nép, mert zárt sorokban áll a függetlenségi elvek igazi harcosai a Justh-párt mellé.­­ A pécsi munkapárt tegnap je­lölte Zichy János grófot. Hogy ha igaz volna az, amit a pécsi munkapárt cédula­gyűjtői emlegetnek, hogy már ezrével van­nak az aláírások, akkor azok az aláírók nagyon szégyenlősek lehetnek, mert a tegnapi vörös plakáton hirdetett jelölő­­gyűlésen, bár mintegy százan voltak az összehívók, a nemzetközi szocialistákkal, a keresztényszocialistákkal, a kíváncsiságból megjelent függetlenségi pártiakkal, s a szép számban megjelent mezítlábosokkal együtt kétszázharminchatan voltak a meg­jelentek. A „Vigadó“ nagytermét megtöl­tötték­­ a széksorok, s az az előterjeszté­sek nyomán fel-felhangzó deprimált éljen­zés nagyon is azt mutatta, hogy aligha volt a száz összehívónál több jelen a „párttagok“ és „elvbarátok“ közül. Természetesen a gyűlést a munka­párt részéről impozánsnak kürtölték, s abból, hogy a megjelentek jó ízlése nem engedte meg azt, hogy közbeszólásokkal zavarják a szónokokat, azt következtették munkapárti oldalról, hogy a megjelentek „egyhangúlag“ jelölték Zichy János gró­fot. Miért zavarjuk őket örömükben, a vezetőik maguk tudják legjobban, hogy azt a himnuszt mennyire le kell szűrni és hogy az a „dörgő“ éljen ugyancsak az ujságpapiros hasábjain dörgött — az alatt ugyan nem szakadt le a „Vigadó“ meny­­nyezetéről még csak egy gipsz lécecske sem. Visy László dr. nyitotta meg az ér­tekezletet s elnöknek Zsolnay Miklóst aján­lotta, kit az értekezlet meg is választott. Zsolnay Miklós elnöki székfoglalójá­ban kijelentette, hogy „a város minden igaz, ha polgára szívesen fogadja Zichy János gróf jelölését, aki a mai politikai világ legkimagaslóbb alakja, s Zichy János gróf megígérte, hogy nemcsak elfogadja a jelölést, hanem a pécsi mandátumot meg is fogja tartani s kijelenti, hogy az ő óhaja az volna, hogy Zichy János gróf egyhan­gúlag, pártkülönbség nélkül jelöltessék ! (Ezt azután a megjelent párttagok ki is mondták! Hanem hát nem azon a né­hány emberen áll a vásár s a választ rá meg is adta mindjárt a pécsi függetlenségi párt intéző bizottsága a Vademberben tar­tott értekezleten.) Zsolnay Miklós elnöki enunciatiója után Visy László dr. javaslatára Zsolnay Miklóst választották meg a végrehajtó bi­zottság elnökévé. A végrehajtó bizottság tagja az a száz ember, kik a jelölő gyű­lés plakátját aláírták és azok, akik ön­kényt is csatlakoznak. Ezután még elhatározták, hogy egy monstre deputációval fogják a jelölés el­fogadására kérni a minisztert, s ehhez a monstre deputációhoz harmincan már je­lentkeztek. A többit aki még jelentkezni akar, péntek délig írja össze Visy László, mivel a miniszter vasárnap délelőtt 11 órakor fogadja a munkapárt küldöttségét. A visszautasított borh­aladó egyez­ségi ajánlatok. Ki vállalkozik a martyr szerepére ? Várva-vártuk, hogy Tichy Ferenc úr felhívása folytán, a borh­aladó egyezségi ajánlatok tárgyalásán részt vett bizottsági tagok a tanácsnok úr kívánságához mért „méltatlankodással fogják visszautasítani“ első cikkünkben javukra imputált tény­körülményeket. Mindez azonban nem tör­tént meg méltatlankodás nélkül sem, csupán a tanácsos úr epés védekezésének gyönge reflexeként egy híradás magasz­talatlon a hivatalos szócső hasábján. Mindazokat az alakiságokat, melye­ket a védekezés oly erősen kifogásolt, el­engedjük, azt tartván a fő és közérdekű dolognak csupán: tényleg történtek-e a város javadalmi hivatalát vezető tanács­

Next