Pécsi Közlöny, 1911. január (18. évfolyam, 3-8. szám)

1911-01-25 / 3. szám

tám­át. Mint oly kötelezettségnek melyet alperes vagyonleirása nélkül is teljesíthet, betöltésére való kényszerítő eszköz a fag­ság még azok ellen is alkalmazható, kik valamely pénzösszeg megfizetése végett már egy évig fogva voltak. Az oly fogla­latosság vagy munka teljesítése végett mely költséggel nem jár, határozott fog­ság, sgy habár egy évig tartott is, az adóst más hasonlónemű kötelezettségek vagy valamely pénzösszeg megfizetése végetti további személyi végrehajtástól föl nem menti. Az oly hitelező, ki magának a fogla­latosságnak vagy munkának teljesítését egy évi fogság által kikényszerítni sike­­retlenü­l kísérletté, amennyiben annak véghezvitele alperesnek semmi költségébe sem került volna, kártalanítási igényei végett a fogságot újólag kieszközölheti. 545 §. Az egy egész évig tartott időleges fogság is fölmenti az adóst, az 544. §-ban megállapított föltételek alatt, a további személyi végrehajtástól. Ha az időleges személyi fogság, végrehajtási fogsággá válik, az év azon naptól kezdődik, melyen az adós előgondoskodásilag letartóztatott, 546. §. A kiállott adóssági fogság által a hitelező követelésének fennmaradására nézve semmi változás sem történik s ez nem gátoltathatik, kielégittetését más végre­hajtási eszközök által keresni. A tagságnak, a személyi végrehajtás teljesítése után keletkezett újabb adóssá­gok miatt ismét egy évig lehet helye. A letartóztatott adós élelmezése. 547. §. Ha az adós nem képes szükséges tartását a rendes fogságban maga meg­szerezni, ezen tartás összege a biró által meghatároztatik s a hitelező oda utasitta­­tik, hogy azt az időleges fogság iránt ki­adott rendszabályokhoz képest nyolc nap­ról nyolc napra előre tegye le. Személyi végrehajtástóli mentesség. 548. §. A személyi végrehajtásnak a 460. §-ban említett közhivatalnokok és szolgák ellen, a hites gyakornokok és hallgatás­ok s a nyilvános szegényintézetek hivatalno­kainak is befoglalásával, nincsen helye. E helyett joga van a hitelezőnek az 540. §. esetében azt kívánni, hogy ők vagyo­nukat hit alatt fedezzék föl. Egyébiránt az oly hivatalnokok ellen, kik magukat könnyelműleg, vagy csalárdul fizetési te­hetetlenségbe döntik, a fennálló büntető törvények alkalmazandók. Oly házastársak ellen, kiknek ellát­­tatlan gyermekekről kell gondoskodniok, a személyi fogságot sem biztosítás végett, sem végrehajtás utján nem lehet egy­szerre elrendelni. A házastársak egyiké­nek a gyermekek javára szabadságban kell hagyatnia.“ Az 1853. évi január hó 1-én nálunk életbe léptetett ideiglenes perrendtartás, mint fentebb láttuk, 1861. évi július 23-án szűnt meg kötelező erővel birni. Horvát- Slavonországban a végrehajtási rész némi és a személyi fogság megváltoztatásá­val máig is érvényben van. Nálunk azóta a törvényhozás megalkotta az 1868. évi LIV. törvényt, ezt némikép módosította 1877. évi XX., 1881. évi LIX., 1893. XVIII. t. c.-kel és megalkotta a sommás eljárást és még a jelen évben életbe fog lépni az 1911. évi uj perrendtartás, mely 792 §-ával minden eddigi törvényt hatály kívül fog helyezni. — Mennyire fejlő is a jogszolgáltatás ' -c /át testvei*­­ pedir .. ’el ! u, he* ha már újat ne ' tudnak alkotni, nem hogy átvennék az anyaországot. Nem, ezt nem teszik, inkább fenntartják az 1853. évben, közös elnyoma­tásunk után reánk erőszakolt ósdi 58 éves ideiglenes perrendtartást és úgy látszik és a 60 éves jubileumát is megfogják trni ennek ádáz közös ellenség által re­g­jól jutalmul erőszakolt perrendtartási ! A tegnapi sír Akadályverseny — több nyomdán át. Konstatálni akarjuk, hogy tegnap lapunk csupán hat oldalas — ezt külön­ben olvasóink is konstatálták már. Egyebekben feltűnő lehet még, hogy vonalakat, a szakgatott vonalakon kívü nem találni az egész lapban, hogy a so­rok közt semmiféle hézag nincs — hogy a sorok címei nincsenek vastag betűk­ből stb. stb. Mindezekből látható, hogy a lap teg­napi száma valóságos akadályverseny volt! Hát még ami a lapból nem konsta­tálható ! Először a legnagyobb baj, hogy nyomdafelszerelés szállítmányunk egy része a vasúton teherárukép érkezvén, valahol megakadt s igy sem szedő-sorzó, sem hasáb-hajó, sem forma-hajó, sem réztém­a, sem hézagpótló, sem sorritkító nem érke­zett meg, a hasáb­hajókat oly gyorsan, amint csak lehetett, fából kellett meg­csináltatnunk, szedő-sorzókat pedig öntött vas helyett cinbádogból rovattunk össze a jó Guttmann bácsival , a bádogos mes­terrel. Az eszközök mellett természetesen nem lehetett szakszerűen pontos szedésre gon­dolni sem — s derék szedőszemélyzetünk mégis olyan munkát végzett, hogy a hat oldalba többet be tudtunk szorítani szö­vegben, mint egy ritkított lapba nyolc oldal terjedelemben! Hogy a hírek címeit nem szedhettük vastagított, csak ritkított­­betűkkel — ez se nagy baj, elvégre igen tekintélyes vi­láglapok ezt a rendszert követik és — senkinek sincs kifogása ellene. A hasáb vonalakat pótoltuk levegő­vel, nem kell éppen vonalaknak lenni a hasábok között, azok a vonalak nem mon­danak semmit. A lényeg az, hogy a pártnak még a választások előtt egy orgánuma legyen, amely az ellenünk szótt vádakat vissza tudja utasítani s kellő értékére tudja le­szállítani ! Készen volt végre a forma­­ nehéz, becsületes dijja, a Pécsi Közlönynek új szedéssel készült első száma! És most kezdődött meg az igazi akadályverseny, hogy hogyan nyomas­suk ki ? A mi gépünk csak ma érkezett meg, az még montírozva nincs, annak egyes alkotó részei még a ládákban vannak el­csomagolva. Megegyeztünk az egyik nyomdával, hogy a kész formát kinyomatja — öt órakor. Persze, az akadályverseny tovább tartott s mikor a kiszabott idő után vit­tük hozzá a formát, végtelen sajnálatára kijelentette, hogy nem nyomhatja ki. A vadonat uj ólombetűk hatalmas sorai olyan szemrehányóan néztek ránk: „H­át minek állítottatok bennünket csata­sor­ba, ha nem mehetünk tűzbe ? m­Oo 1­lajnálji' Ai----1 r volt Airíh f h­adja . u. г Engel I. nyomdász mester — Ki tudja-e nyomatni a két form­a — Ki tudom! — Meg is hajlandó tenni addig, mig a mi gépünk nem áll ? — Meg én. — Most mindjárt? — Most is. —­ Még a kis ólomkatonák is el­kezdtek táncolni. (Engel úr ugyan azt mondta, hogy ez a bádogszedősorzó rossz kizárása miatt van!) Ólomkatonáink oldalalakba szorított tömegét fiakerre ültetve, nehogy a döcö­gés után összedüljenek, felszállítottuk az Engel nyomdába. Örömében még az egyik fiakkeres ló is bukfencet vetett, vagy ta­lán azért, mert elcsúszott a jégen. Denique az volt az utolsó akadálya a tegnapi számnak s akinek még tegnap kézbesíthettük a lapot, sejtelme sem le­het arról, hogy milyen óriási munka­­megfeszités szülötte az az összeszoritott hat oldal! 1. 1911. január 25. PÉCSI KÖZLÖNY a, zálogház körul. Pamljárt tollvaj. — Pécsett letartóztatott veszprémi betörő. — Saját tudósítónktól. — Az egyébként csendes Zrínyi-utca nyugalmát, melyet csak néha zavar meg az iskolába járó gyereksereg vidám kaca­gása, erős kiabálás verte fel ma délelőtt. A Weisz-féle zálogházból egy havelockos fiatalember rohant k­i s menekült az őt üldöző alkalmazottak­ elől, kik erős „fog­ják meg“ kiáltásokkal buzdították a reál­iskolából kitóduló fiatalságot a rendőr sze­repére. A zálogházi alkalmazottak igye­kezete eredménnyel is járt, a reáliskola egyik érdemes tanára elfogta a menekü­lőt, vissza­vitte a zálogházba, hol átadták a rendőrségnek, mely így egy veszedel­mes tolvaj letartóztatásához jutott. Az esetről tudósítónk a következőket jelenti: Ma délelőtt egy bérkocsi állott meg a Weisz-féle, Zrinyi­ utcai zálogház előtt, melyből egy fiatal ficsur ugrott ki s egye­nesen a zálogházba rohant. A bő haveloc­kos fiatal egy értékes nagy aranykeresz­­tesztet szeretett volna elzálogosítani, oda is adta azt Szántó Mórnak, a zálogház üzletvezetőjének, ki egy pillantást vetve az aranyra s az előtte álló állig begom­bolkozott alakra, csakhamar tisztában volt azzal, hogy nincs minden rendben a ke­reszt körül. Baj lehet a haverock alatt. Kérdezősködni kezdett, hogy került az aranyhoz. Az ismeretlen azonban nem igen volt hajlandó a válasz­adáshoz, sőt mikor látta, hogy Szántó a telefonhoz kö­zelít, kimenekült az utcára és­­ sietett eltűnni a láthatárról. A zálogház alkalmazottjai a rej­télyes alak után vetették magukat, kit a reáliskola előtt, Heiberger Rezső torna­tanár tartóztatott fel s adott át a zálog­háznak illetőleg a rendőrségnek. Komáromi József rendőrbiztos azon­nal vallatóra fogta a gyanús embert, kiről csakhamar megállapította, hogy tolvaj s hogy az arany keresztet csak lopás út­ján szerezhette. A letartóztatott csavargó 24 év körüli és Veszprémi kálmán veszprémi születésű munkásnak mondja magát. Borotvált arcú.

Next