Pécsi Közlöny, 1911. május (18. évfolyam, 83-105. szám)
1911-05-03 / 83. szám
. Az akció tegnap vette kezdetét, ezt útjában többé megállítani nem lehet, olyan az, mint a hegyről leguruló hólabda, mely mind nagyobbá nőve, végül lavinává alakul, elsöpörve, elgázolva, összetörve, elpusztítva mindent, mi útjában áll. Hiába panaszkodnak, piszkolódnak, gúnyolódnak, kacagnak és rágalmaznak a 67-es politika szolgálatában álló pártok és megfizetett lapjaik, ez a mozgalom a 67-es politika csődjét jelenti, itt kényszeregyezségnek nem lesz helye, az adósnak fizetni kell, — van miből — teljesítenie kell a nemzet jogos, törvényen alapuló követeléseit teljes egészében. Az általános, egyenlő és titkos választói jog évtizedes programmpontja a függetlenségi és 48-as pártnak, ennek megvalósítása becsületbeli kötelesség, bárhonnan kap tehát erősítést és támogatást azt ezen programmpontja megvalósításához elfogadja. Tessenek tehát csak tovább piszkolódni és rágalmazni: a kutya ugat, a karaván halad! GPRI ШШ1 (N. A.) Hogy megegyeztek, azt mindjárt gondoltuk, — mert hisz teremthet-e az isten olyan közös ügyes dolgot, amiben — a császár parancsára — végre is meg nem egyeznének. Hogy miben egyeztek meg, az majd kisül a vallatásnál, mert kötve kell hinni a komának azt a híresztelését, hogy a területi szuverenitással együtt járó magyar állami nyelvet, a katonai büntető perrendtartás igazságszolgáltatásában és törvénykezésében az egész vonalon sikerült érvényhez juttatni. Hiszen majd elválik, hogy hány zsákkal telik, mert ha igaz ez a büszke kijelentés, akkor minek teszik hozzá azt a dodonai cafrangot, hogy a két kormány konstatált megegyezésében nagy kímélet nyilvánul a magyar kormány részéről az osztrák kormány és az osztrák politikai helyzet mai nehézségei iránt. Igen, megegyeztek, de akképen, hogy magát a főszabályt annyi kitétellel garnitozták körül, hogy a kitételek tökéletesen illuzóriussá teszik magát a főszabályt. Ez az, amit úgy hínak, hogy jól kell lakni a kecskének is — és meg kell maradni a káposztának is. Hamisítatlan bécsi politika, alapítva a „vakult magyar“ népbolondító rendszerre. Hogy pedig a magyar nyelv alkalmazásának a főszabálya mégis miféle kivételekkel van megpecsételve, ezek közül itt csak a következőket említjük fel: ha a vádlott csak németül beszél, vagy németül is tud: akkor a katonai bíráskodás és törvénykezés nyelve a német; ha a vádlott horvát, akkor is német; ha a vádlott osztrák honos, de a bűncselekményt Magyarországon követi el: akkor is német; ha a katonai bíróság nem tud magyarul: akkor is német —s végül ha a káplár ráparancsol a hazára, hogy neked tudni kell németül, akkor is német. A nemzeti nyelv szuverenitásának ilyen erősségeivel felfegyverkezve jött haza Khuen-Héderváry miniszterelnök Bécsből s most már el vannak szánva, hogy a három katonai javaslatot: a véderő reformról, a katonai büntetőtörvénykönyv és perrendtartásról, végül a honvédség fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot május első felében a képviselőház elé fogja terjeszteni. No és ezekre a katonai javaslatokra miféle sors vár a nemzet országgyűlése előtt ? Hát miféle sors várhat ? Rövid időn belül mind a három javaslatból — bármiként erőlködjék is az ellenzék — törvény lesz. Én eléggé jól ismerem ennek az országgyűlésnek a politikai struktúráját s kizártnak tartom, hogy a Bécsből ránk zúdított tengerrel ez idő szerint megbízhatnánk. Az ország népe komor apathiába sülyedve nézi a dolgok menetét. Nincs az a bécsi támadás, nincs az a vipera, amelynek a csípése ma már felrázhatná halálos dermedtségéből a magyar országgyűlést. Kivénhedt, elöregedett már az osztályparlament s itt csak a szervezetbe eresztett friss vér: a népparlament segíthet. S addig, míg ez meg lesz, küzdeni és dolgozni kell az ellenzék minden egyes tagjának tíz férfi módjára. Küzdeni, megharcolni a nagy harcot, mert e nélkül sikert el nem érhetünk. S mi bízunk ebben a harcban a hívő, a rajongó becsületes hitével, meggyőződésével. Ne aludjunk, fel, küzdeni! iskolának igazgatója, Győrfy Jánosnak Paul Károly technológiai igazgató, Magyar Endre, az iparostanonc iskolák országos főigazgatója és Schodis Lajos szakfelügyelőnek, kik a kirándulókat erkölcsileg támogatták, kalauzolták, a bizottság köszönetét fejezte ki. A vallás- és közoktatási miniszter a rajzban legjobb előmenetelt tanúsított tanonc részére 50 korona jutalmat ad. Megengedte, hogy esetleg két tanonc között is feloszlassák. Jelenleg két kiváló rajzoló van, a tankerület ajánlatára e két tanonc jutalmazását terjesztette fel. Tanonc-otthon nem lévén Pécsett, a vezető tanító részére felajánlott 200 koronára senkit sem hozhatott javaslatba. Tudomásul vette, hogy a közoktatási miniszter 3200 kor. államsegélyt engedélyezett. Iskolába jár 1020 iparos és 144 kereskedő tanonc. Ily nagy számban még soha sem voltak. Az évzáró vizsgát június hó második felében fogják megtartani. A természet utáni rajzhoz szükséges mintákat szaporítandó, jánosi Engel József udvari tanácsos 6 darab különféle fanemből tönköt ajándékozott a tanonc iskolának, ezért a bizottság köszönetet szavazott. — Végül több tandíj leírást intézett el a bizottság. РЕСЯ KÖZLÖNY ti ЩН' В (BEMÜK-iitfei Mi április 28-án tartotta ülését. Jelen voltak: Csukás Zoltán alelnök, ki Hamerli Imre elnök akadályoztatása folytán elnökölt. Dampf Imre, Gallovits János, Germán István, Gyimóthy Gyula, Krisztián József, Beberits Imre, Sziebert Nándor. A bizottság részvétét fejezte ki Hamorli Imre elnöknek édesanyja elhunyta fölött. Pécs város tanácsa a kereskedelmi miniszter leiratát a tanoncotthonok felállítása tárgyában véleményezés végett kiadta. A bizottság melegen ajánlotta a város közönségének, alig fog költségbe kerülni, mert a miniszter a legmesszebb menő támogatást helyezte kilátásba. A közoktatásügyi miniszter pedig az otthont vezető tanár jutalmazását. Sziebert Róbert tanító 27 iparostanoncot Budapestre három napi tanulatra vitt. Ezért a bizottság elismerését és köszönetét fejezte ki. Bárczy István, a főváros polgármestere ingyen lakást adott a Murányi utcai iskolában. Ennek az Nomi 1 list A pécsi szociáldemokrata párt, mint jeleztük is, 30-án, vasárnap délelőtt 10 órára népgyűlést hívott egybe a következő programmal: 1. A népiskolák államosítása és tiltakozás a felekezeti iskoláknak állami segélyezése ellen. 2. A tanítók társadalmi és anyagi helyzete és az általános választói jog. A napirend mindkét pontjának előadója Fáber Oszkár lett volna, azonban , akadályozva lévén a megjelenésben, helyette Fényes Samu dr. fővárosi ügyvéd jött le s adta elő a tőle megszokott szónoki hévvel a napirend második pontját, míg az elsőt, a jövő vasárnap megtartandó népgyűlés tárgysorozatára halasztották. . A népgyűlésre nemcsak a szociáldemokrata munkások, de a polgárok is nagy számmal jelentek meg és nagyobb készenléttel vonult ki a rendőrség is Schmiedt Boldizsár rendőrkapitány vezetésével, minthogy a városban az a hír kapott szárnyra, hogy kor szocialisták nagyobb arányú ellentüntetésre készülnek a gyűlés alatt. Tiz órakor kisebb eső permetezett s igy a gyűlést a tornacsarnok helyiségében kellett megtartani, melynek tágas terme nem volt képes befogadni az impozáns számban megjelent hallgatóságot. A gyűlés elnökéül Jóna Gábort, jegyzőjéül Tóth Antalt választották meg s a rövid elnöki megnyitó után Fényes Samu dr. lépett az emelvényre, kit a hallgatóság hatalmas éljenekkel üdvözölt. Történelmi visszapillantást vetve a tani- 1911. május 3.