Pécsi Közlöny, 1911. július (18. évfolyam, 129-154. szám)

1911-07-01 / 129. szám

XIX. évfolyam. Szombat, 1911. Julius 1. 129. szám. A pécsi függetlenségi és 48-as párt hivatalos közlönye Szerkesztőség és kiadóhivatal: Király­ utca 24. Városi és interurbán telefon­szám 111. Kéziratot nem adunk vissza. F­elelős szerkesztő Dr. Egry Béla orsz. képviselő Kiadó laptulajdonos Madarász Béla Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 korona. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér.­­ Nyílt­ tér sora 60 fill. SÜRGÖNYÖK. Országgyűlés, Budapest június 30. A képviselőház ülését fél 11-kor Ber­­z­e­n­i­c­z­y Albert házelnök nyitotta meg. Az ülés tárgya az appropriacionális törvényjavaslat volt, amelyet Hegedűs Lóránt elfogadásra ajánlott. A Justh-párt részéről Holló Lajos tagadta meg a hozzájárulást. A Kossuth-párt nevében Désy Zoltán beszélt a törvényjavaslat ellen. A Főrendiházban elnök gróf Csák­y Albin elparentálta Hieronymit és Bánffy Dezsőt. Bejelenti, hogy gróf Feste­­rich Taszilót Őfelsége herceggé nevezte­ ki. Gróf Zselénszky Róbert indítványozza, hogy a kormány terjeszsze be a tőzsde­­reform-javaslatot. . . Azután gróf Eszterházy Károly­ és gróf Degenfeld Imre mentelmi jogát fel­függesztik. Az indemnitási törvényjavaslatot el­fogadták. A pécsi bátaszéki vasút. (Telefonjelentések.) Mecsekszabolcson volt az első fogad­tatás, hol Kovács József biró, Somogy­­vasason Votreba János jegyző küldöttsé­gek élén üdvözölték a vendégeket. Hirten leányok virágokat dobáltak, Poleschenky, a vasút igazgatója, cukorkát dobált vissza. Hosszúhetényen szintén vi­rágokkal kedveskedtek, nagyszerű fogad­tatással Metz jegyző és Lovász Sándor üdvözölték a vendégeket és Pallós Ignác vállalkozó nejének koszorút adtak. A vonat Pécsváradon 7:10 órakor robogott be az állomásra. A feldíszített vonatot a nagyszámú várakozó közönség éljen riadalma fogadta. Az állomáson Halmai János pécsváradi körjegyző a község és a környék nevében üdvözölte a kormány képviselőjét, Ehrenhöfer Aladár kir. tanácsost, Egry Béla dr. orszgy. kép­viselőt, kinek a vasút létesülésében ki­fejtett érdemeiről emlékezett meg és Pal­los Ignác mérnök, építési vállalkozót kinek erélyét, tetterejét siker koronázta. A vá­laszok után a közönség lelkes éljenzése közben ment tovább a vonat. Nagypallon Sikó Ernő rét­ pap tar­totta az üdvözlő beszédet. Hóman Márton tanító a tanulókkal együtt vonult ki. Rácmecskén Hoffmann Béla beszélt. Feketlen Éber Géza plébános nagy beszédet mondott, éltette a királyt és a bizottságot, kiemelve, hogy ez elmaradott község számára megnyitották a nagy vi­lágba az utat. Koszorút is adtak át. Szebényben Takács Mihály plébános szép beszédben hangsúlyozta, hogy e vasút ezt a vidéket nemcsak a világ nagy köz­lekedésébe, de a kultúrába is bekapcsolta, kéri Pallóst, hogy e megállóhelynek ren­des állomássá emelését eszközölje ki, amit Pallós meg is ígért. Vémenden a község afeletti haragjá­ban, hogy az állomás nem a falu határá­ban van, távol tartotta magát és csak két úriember jött ki: Székely Ferenc jegyző és dr. Epstein Ágoston körorvos. Palota-Bozsókon ezerre menő ember örömrivalgással üdvözölte az érkezőket. A községi elöljáróság jelen volt. Az üd­vözlő beszédet Kött Ádám plébános mon­dotta. Hölgyek koszorút adtak át. Bétán Tolna megye határán Sörös jegyző a község részéről és Dr. Ery Márton várm. főjegyző tartottak üdvözlő beszé­det Pallos feleletében örömmel adott ki­fejezést, hogy a két szomszédos megyét egy újabb eszközzel kapcsolta össze. Ugyanide a bátaszéki­ jegyző Kurz Adolf is eljött. Bátaszékre háromnegyed 1-kor érke­zett a vonat, a honnan áldomás ivás után "St. órakor.,indul viss­za s,.vr,-r /ipüleg 6-kor érkezik Pécsre. A vonat pont 12-kor lépett a tolnai határba. Az egész után legtöbb helyen élén­ken éltették Dr. Egry Bélát mint a vasút létesítésének egyik legnagyobb tényezőjét. 1911. Junius 30. (Sz.) Zászlók lengnek a város szék­háza tornyán és a megyei székház ormán. Ünnepe van a két törvényhatóságnak. Ha a kalendárium csinálok a naptárt a szerint készítenék, amint az események egy-egy vármegye vagy városra nézve történelmi erevezetességűek, akkor a mai napot a kalendáriumban piros betűkkel kellene megjelölni, mert a mai nap vár­megyénk és városunk fejlődésére, felvirá­goztatására történelmi nevezetességűvé vált az­által, hogy ma van a hivatalos műtanrendőri bejárása és forgalomba való átvétele a pécs-bátaszéki helyiérdekű vas­útnak, ami azt jelenti, hogy a mai nap lezajlása után összeköttetésünk meg­nyílt a nagy alfölddel, s piarcunk megnyílt egy piarcunkra nézve eddig ismeretlen járás, a pécsváradi járás részére. Hogy mit jelent vármegyénkre nézve a nagy alfölddel való összeköttetésünk, elég erre nézve csupán két dolgot felem­líteni, az egyik a tüzelő, a másik az épít­kezési anyag hiánya az alföldön. Köztudomású dolog az, hogy a nagy alföld tüzelő, és építkezési anyag hiányá­ban szenved, ott szalmával és trágyával füttenek a szegényebb sorsúak, míg ná­lunk, itt vannak az óriási kiterjedésű er­dőségek és kőszénbányák kihasználatla­nul, melyekig vasúti összeköttetés hiányá­ban ily formán a helyi szükséglet kielé­gítésére szorítkoztak; itt vannak az óriási kiterjedésű kőbányák, melyek szintén csak a helyi szükséglet arányához mérten tá­rattak fel, s ugyancsak a helyi szükség­let arányához mérten alkalmaztak mimó­kásokat, pedig mennyi ember találhatott volna ezekben a bányákban foglalkozást, mennyire megcsappant volna vármegyénk­ben a kivándorlók száma, ha vasúti ösz­­szeköttetésünk van s azok itthon foglal­kozást találhattak volna. A helyi piarc drágaságára nagy be­folyással volt az, hogy egy egész járás teljesen el volt zárva a pécsi piarctól, mert a pécsváradi járásból élelmiszer alig került piacunkra, miután az egyes közsé­gek távolsága a rossz közlekedési utak miatt alig akadt vállalkozó, aki pécsre szállított volna élelmiszert — ami ismét előidézte azt, hogy ennek a járásnak nem lévén nagyobb piaca, lakossága nem fektetett súlyt az élelmiszerek termelésére, vagyis arra, hogy házi szükségletén kívül piaci elárusításra termelt volna, miután annak leszállítása több kárt tett volna jószágá­ban, mint az a haszon tett volna ki, me­lyet bevételezni remélhetett. Iparosaink és kereskedőink teljesen el voltak zárva a nagy alföld piacától s igy természetesen ezek is csak a helyi és közeli vidék részére dolgoztak, mig most megnyílik részükre egy ismeretlen s gaz­dag világrész, ahol termékeiket értéke­síthetik. Szóval kiszámíthatlan az az előny, a­mely vármegyénk és városunkra nézve megnyillik a holnapi vasút ünnepélyes megnyitása következtében, melyen a ke­reskedelmi kormányt Ebenhofer Aladár mint tanácsos, dr. Bacsinszky Vladimir zágrábi üzletvezető és a pécsi forgalmi főnökség képviseli. Üdvözöljük a kereskedelmi kormány kiküldötteit, üdvözöljük a volt kereske­delmi kormányt, Kossuth Ferenc volt ke­­resk. minisztert és Szterényi József volt államtitkárt, nemkülönben a keresk. kor­mány ezidőszerinti államtitkárát Stettina Józsefet, akik jóindulatának köszönhetjük azt, hogy ez a közgazdasági nagyfontos­­ságú vasút megépülhetett. Üdvözöljük Pallos Ignác vállalkozót, aki a sok akadály és lehetetlen helyzetek

Next