Pécsi Közlöny, 1912. január (19. évfolyam, 7-24. szám)

1912-01-11 / 7. szám

, hogy parlamenti ellenzésünk emiatt megszűnjék, hanem csak azt, hogy a megszerzett csekély részletet a nemzet kivívott javai közé sorolva — e csekély­­nyereségért oly küz­­delmi mód elejtését határoznánk el, melyhez különben is kímélettel kell nyúlni, ha nem akarjuk sajátkezűleg tönkretenni a parlamentarizmus in­tézményét , ez esetben nem valami pártprogramm megvalósítását eszkö­zöljük, hanem tisztán körvonalazott és mindenki által ismert program­­munk dacára, a haza valamely ér­dekének és jogának megvalósítását érnénk el. Hagyjanak békét tehát a mi programmunknak. Ami engem illet -­ én e programm jegyében szület­­ettem át egy hosszú életet és ben fogok meghalni. Kifejezet­­t tartottam magam számára a arra, hogy elveimet hirdessem is, mikor a király minisztere hirdettem is minden alka­­nyibtan, becsületesen, őszin­­meg is tehettem, nemcsak réges­­magyar hazafi, hanem az a magyar király hűsé­­rtere , mert a történelem ik és logikájának minden azt bizonyítja, hogy a­­ legelemibb dinasztikus Tg a magyar állam ön­­é ne legyen bele ra­­g aanató abba az örvénybe, amely Ausztriába kavarog és amely ör­vénynek vol.Moló hatalma a két ál­­lamú monarkia területén kívül (te­hát a dinasztia hatás- és hatalmi körén kívül) helyezkedhetik el. A békének az a neme, amely megköthető volna, nem az, amely a véderőjavaslatot általunk is elfogad­hatóvá tenné, mert ilyennemű mó­dosításokról még csak álmodni sem lehet, másrészt az, ami elégséges lenne felfogásom szerint arra, hogy ne legyen többé igazolható az ellent­­állás kivételes fegyvereinek hasz­nálata, nem áll a lehetetlenségek körében. Csakhogy most nem a régi sza­badelvű párt kormányoz, amelyről el kell ismerni, hogy nem egyszer használta fel az ellenzék erős ellent­­állását arra, hogy valamit (lett lé­gyen az bár kevés) az ország szá­mára megszerezni igyekezzék. Most a munkapárté az uralom; azé, a­mely a saját kormánya által kézzel­­foghatólag csak kényszer folytán el­fogadott álláspontot szinte dühösen teszi a magáévá és a kormánypárt egy része oly vehemenciával kész küzdeni a saját kormánya által is terhesnek elismert törvényjavaslatért, mintha bizony az országra várakozó valami nagy áldásért küzdene. Nem a függetlenségi eszmék szelleme változott tehát az idők fo­lyamán, hanem a kormánypártiság szelleme. Külföldi tapasztalataimul. .. Az északamerikai tűzoltóknak elszánt embereknek kell lenniök, mert csodamun­kát végeznek. Minden munkájuk egy ütemre tör­ténik : a csengetésre a lovak maguktól mennek a kocsi elé, a szerszám a menye­­zetrő­l csüng alá és telefonjelzésre az őr patent segítségével rá­engedi a lovakra, mire a szerszám önműködően patentkap­csokkal a lovakon terem; ebben a pilla­natban a kapu magától kinyílik s már az utcán látjuk a tűzoltókat. Elől egy betanult ugató buldog sza­lad, amely a tűz színhelyére vezeti a tűzoltókat.* Mihez fog legelőször Amerikában a bevándorló ? Egy iparos, aki Európában már elég megpróbáltatásnak volt kitéve, folytonos ide-oda utazásával alkalma volt nagy vá­rosokat megismerni, hamarabb boldogul, mint az a földmivelő, aki középszerű vá­. Az új nyugdíjtörvény előadói tervezete nyomtatás alatt áll. A 40 évi szolgálati idő leszállítása iránt a terhesebb szolgálatot végző tisztviselőknek nyújtandó kedvezések lesznek. Az özvegyek és árvák ellátása javíttatni fog. A lakáspénznek a nyugdíjba beszámítandó része a budapesti lakáspénznek kör­belül 50 százaléka lesz.­­ Forradalmi mozgalom Írország­ban, Ulster grófságban egészen nyíltan készülnek a parlament és a kormány el­leni forradalomra, arra az esetre, ha a „home rule“ törvény életbe lépne. Az an­gol lapok Belfastba küldött tudósítói azt jelentik, hogy kétszázötvenezer ember kö­telezte magát a kormány elleni harcra és ezeket volt katonatisztek rendszeres kato­rosokon kívül nagyobbakat nem láthatott. Az ily „zöldek“ még az utcára sem igen mehetnek. Megtörtént egy ízben, hogy egy tót ember Newyorkban estétől reggelig csa­tangolt az utcán s nem talált haza. A szerencsés véletlen azonban éppen elém hozta, mire egy óra múlva otthon volt. Az oly bevándorló, aki németül tud, az elég hamar boldogul. De mihez kezd egy sem angolul, sem németül nem beszélő, újonan érkező zöld? New­ Yorkban, ha intelligensebb fia­tal ember munkát kér, kap rögtön a Har­lem Casinoban, (125 sz Avenne körút) tá­nyérokat mosni. Itt 72 pincér dolgozik. Én is ide folyamodtam először, ezelőtt 9 évvel. Akkor csak németül beszéltem. A szláv nyelveket is tudtam, de e nyelvek ott mellékesek. Legelőször egy pincébe vezettek, hol 22-en mostak tányérokat. Volt köztük ka­tonatiszt, bankhivatalnok, jegyző stb. kik csaknem mind Magyarországból kerültek ki New-Yorkba. (Fizetés 1 hóra 25 dol­­lár,125 korona, étkezés, közös lakás, „Pécsi Közlöny“ 1912. január 11. nai kiképzésben részesítik. Drik kapitány elvállalta az önkéntes hadsereg szervezé­sét és kijelentette, hogy azon a napon, amelyen a „home rule“ törvényerőre emelkedik, Ulster elszakad Belfasttól, itt itt külön kormányzatot szervez és Íror­szágban minden kelletlen nyitás ellen fegyveres erővel fog tiltakozni. д Kind­u] Köztarsalási elnök, Szunjatszen most van férfikora tel­jében, erős, tagbaszakadt alak és külse­jére nézve inkább japán típus, mint chinai, lénye, modora és ruházata azonban telje­sen európai. Az angol nyelvet és irodal­mat tökéletesen ismeri, sőt még politikai hitvallásán is rajta van a brit jelleg. Ami­kor még Honkongban mint fiatal orvos működött, szoros barátságot kötött dr. John Cantlie professzorral, az ottani egye­temi fakultás vezetőjével. 1892-ben Makaó­ban telepedett le, de meggyűlt a baja a portugál hatóságokkal, amelyek megtiltot­ták neki, hogy portugál alattvalókat gyó­gyítson. Mégis örömmel gondol vissza a Makaóban való tartózkodásra, mert itt is­merte meg voltaképpen a chinai reform­párt híveit és eszméit és a párt törekvé­seit, amelyek annyira megnyerték tetszé­sét, hogy legott elhatározta, hogy szívvel­­lélekkel maga is a küzdők sorába áll. Ekkor mélyedt el először a saját hazája viszonyainak tanulmányozásában. Pedig az veszedelmes vállalkozás volt akkor! Politikai Vonatkozású könyvet Chiná­­ban senkinek sem volt szabad tanulmá­nyozni, de még földrajzi ismereteket sem volt szabad gyűjteni a mennyei birodalom fiának, ha csak legalább is nem manda­rin. Még szigorúbban volt megtiltva a törvénykönyv tanulmányozása, vagy épen katonai ismeretek szerzése. Aki erre vál­lalkozott, az életével játszott. Hogy meny­nyire tudatlan a chinai nép zöme, kivilág­naponkit 5 pohár sör. A bor drága és rossz.­ Igen jó dolgom volt, de a gőz miatt, a­mely a mosóvályúból felcsapott, érez­tem, hogy egészségem veszélyeztetve van. Második helyem (A Park Row-téren leV° városi ingyenes elhelyező útján) egy óriási bőröndgyár volt, hol 3 hónapig dol­goztam. Közben egy régi Amerikás felszó­lított, hogy nem szeretnék-e Amerika bel­sejébe kerülni ? Én csak bámultam, de felvilágosításai után vállalkoztam ez útra. Egy fél napi gyalogolás után Eliza­­bethre értünk. Ott egy 180 vagyonból álló szenes vonatra másztunk. A vonat 2 nap alatt Johnstownba ért. (Ily vonaton Amerikában az utazás semmibe sem ke­rül.) Innen lementünk Pittsburgba. Itt sze­rettem volna a bánya mélyét megtekinteni. Útitársam azon kijelentésére, hogy csakis úgy láthatom a szénbánya belsejét, ha legalább egy nap ott dolgozom, másnap jelentkeztem. A 88-as munkásszámmal le­kerültem a föld mélyébe s egy kocsi sze­net egy dollárért, azaz 5 koronáért kellett kiaknázni. Fehér dinamitot adtak (Hatszorta erő-

Next