Pécsi Közlöny, 1912. december (19. évfolyam, 139-147. szám)
1912-12-01 / 139. szám
1912. december 1. „Pécsi Közlöny“ — A dohányáruraktár kihelyezése. A pécsi dohánygyárral szemben közvetlenül a vasúti sínhálózat mellett fölépült a pécsi dohányáruraktár, még ezen hét elejéig a pénzügyigazgatóság udvari helyiségében volt ezen raktár elhelyezve, melyek külön e raktár számára épültek és most már onnét történik a dohányáruk kiváltása a nagytőzsdék részére. — Értesülés: A Gőzlocomobil és cséplőgép kezelői tanfolyam 1. évi december hó 5.én este 8 órakor a belvárosi népiskola helyiségében alakul meg. Jelentkezni lehet a jelzett időben. Előzetes jelentkezéseket is elfogad a m. kir. állami fémipari szakiskola igazgatósága. A jogász-tánciskola nagykoszorucskája f. évi december hó 7-én szombaton lesz a nőegyletben. Kezdete este 8 órakor. Beléptidij személyenkint 3 kor. A zenét ifjú Korodi Gyula teljes zenekara szolgáltatja. — Megszökött menyasszony. Szombati Ágoston 18 éves pécsi lakost a múlt év őszén a pécsi kir. ügyészség sikkasztásért egy évi fogházra ítélte. A könnyelmű fiatalember 24-én szabadult ki a fogházból s már is újabb kalandra adta fejét. Szombati Ágoston pénteken este megszöktette Pécsről Majer Gizella 17 éves leányt, akinek ma lett volna az esküvője, érzékenyen megkárosítván vőlegényét. A leány szüleinek kérésére a rendőrség is megmozdult s táviratozott Szegedre — ahova a szerelmesek szöktek — és felhívta a rendőrséget: nyomozza ki leány hollétét s küldje vissza Pécsre a leányuk teljes elzüllése fölött aggódó szülőkhöz. — A vetések állása. A beérkezett tudósítások szerint a legutolsó héten a mezőgazdaság helyzete annyiban javult amennyiben az utóbbi száraz derült nalpok lehetővé tették az őszi munkálatok továbbfolytatását. Legtöbb vidéken természetesen nem lehet már pótolni a mulasztásokat, igy a tervezet őszi vetéseknek egynegyede-egyötöde feltétlenül elmarad s ez a körülmény egybevetve másokkal, a jövő év tavaszán újabb mizériáknak veti előre az árnyékát. A munkás- és cselédhiány s az ezzel kapcsolatos magas munkabér, mely nem áll arányban a jövedelemmel, állandó panasz tárgya a gyakorlati gazdáknak. Többen a cselédtörvény hibáira, nagy arányú parcellázásokra, a cukorrépa termesztés túltengésére stb. vezetik vissza a baj okát; a főbaj azonban mégis csak az, hogy kevés a kézimunkaerő. Míg mezőgazdaságunk intenzitivitása erős léptekkel fejlődik, azalatt a mezei munkásság nem hogy a kereslet emelkedéséhez képest szaporodnék ellenkezőleg mindinkább fogy. Ez a csökkenés nemcsak viszonylagos, de abszolút, mert az évi 100—120.000 kivándorlóinkat nem pótolja a természetes szaporulat abban a munkásrétegben, amelyet a kivándorlás megtizedel. Nagy és súlyos problémaként nehezedik tehát a mezőgazdaságra a munkáskérdés ennek megfontolásával kell majd foglalkoznunk a tél nyugodtabb óráiban. — Szerbiába útlevél kell. Egy időre be volt szüntetve az útlevélkényszer Ausztria-Magyarország és szerbia között. Most, hogy ismét farkasszemet néz velünk Szerbia, újra útlevelet követel a magyar területről érkező utasoktól. Változás a hercegprímási székben. A hivatalos lap csütörtöki szám közölte a a legfőbb papi méltóságon Vaszary bibornok felmentése és Csernoch János kinevezésére vonatkozó kir. kéziratokat, melyeknek szövege a következő : Kedves Vaszary bibornok ! Midőn vallás- és közoktatásügyi magyar miniszter előterjesztésére Hozzám benyújtott lemondását az esztergomi érsekségről, kérelméhez képest elfogadom, teljes elismerésemet fejezem ki Irántam és Hazám iránt mindenkor tanúsított hűségéért és a haza javára teljesített kiváló szolgálataiért. Kelt Budapesten, 1912. évi november 20-án. Ferenc József s. k. Gróf Zichy János s. k. Vallás-és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére Vaszary Kolos bibornoknak a hercegprimási méltóságról és az esztergomi érsekségről történt lemondását saját kérelméhez képest elfogadván, 1913. évi január 1-től kezdődőleg Magyarország hercegprímásává és esztergomi érsekké dr. Csernesi János belső titkos tanácsosomat, kalocsai érseket kinevezem. Kelt Budapesten, 1912. évi november 20-án. Ferenc József s. k. Gróf Zichy János s. k. Legvisszatetszőbb e kinevezésben a politikai titkolt beavatkozás, mely pártérdemeket jutalmaz. — Az 1913. évi ujoncozás. A honvédelmi miniszternek az összes városi és törvényhatóságokhoz intézett körrendeletét, az 1913. évi ujoncozás előmunkálataira vonatkozólag. A körrendelet szerint, az 1913. évi ujoncállitásra felhívandó három korosztály, az 1892., 1891. és 1890. évben született állitáskötelesekből áll. A rendelet részletes utasítással szolgál a hatóságoknak s kiemeli, hogy a kedvezmények érvényesítésére vontkozó kérvények január és február hónapokban, illetve a sorozás napján nyújtandók be. — Gazdátlan kocsi. Vicze István magyarürögi gazda tegnapelőtt este, amikor kocsijával hazaért, betért a korcsmába egy pohár borra, a lovait és kocsiját pedig a korcsma udvaron hagyta. Amikor a korcsmából kijött és tovább akart menni, észrevette, hogy a két sárgásszínű, barna kockás lapokróc és a két gyeplőszár eltűnt. Jelentést tett a csendőrségen, amely kinyomozta, hogy a lopást Horváth György háziszolgája, Szabó József 18 éves legény követte el, aki ellen a csendőrség folyamatba tette az eljárást. — Lopás adósság fejében. Szabó György Gyürüfü községhez tartozó Szentlélek pusztai uradalmi kanász míg bátyja Szabó János kanász nem volt otthon, feltörte annak padlását és az ott levő 250 kilogramm búzát ellopta. Szabó János nyomban jelentést tett a csendőröknél, kik a gyanú alapján Szabó Györgyöt vonták a lopás miatt felelőségre. Szabó György rövid habozás után beismerte, hogy ő lopta el a búzát, de azzal védekezett, hogy bátyja neki évek óta nagyobb összeggel tartozott, amit sohasem akart megadni. A csendőrség folyamatba tette ellene az eljárást. A becsületvédő Úrnő. A csornai állomás másodosztályú várótermében két gentleman politizált. A politizálás abból állott, hogy sorra szedték az ellenzék vezérférfiait és lehetetlen kifejezésekkel becsmérelték őket. Közben belépett a váróterembe egy angolos eleganciával öltözött úrinő, egy fiatal leány kíséretében, akinek jegyváltásra pénzt adott, maga pedig csendesen leült az egyik sarokban. A két Úr tovább fújta a farkashabot az ellenzék ellen oly hangosan, hogy a magányos úrnő — nem tehetvén egyebet — néhányszor végigmérte a lármás politikusokat. Az urak erre vérszemet kaptak s még dühösebben rágalmazták az ellenzéki vezéreket. — Most következett a váratlan csattanós fordulat. A hölgy fölkelt, odafordult a munkapárti rajongókhoz és egy utánozhatatlan nemes gesztussal négy pofont osztott ki köztük. — Kossuth, Apponyi, Justh, Andrássy, Károlyi és a többi meghurcolt vezérpolitikus nevében, akik nem védekezhetnek az ilyen rágalmazók ellen! — szólt az energikus úrinő. És mire az urak magukhoz tértek, a fiatalabb hölggyel már be is szállott a pozsonyi vonatba. A jelenet szemtanúja egy névjegyet és egy nemesi koronával hímzett zsebkendőt talált azon a helyen, ahol az úrinő ült. — Pécsi fiúból amerikai közjegyző. Érdekes pécsi ismerősre bukkanunk egyik amerikai lapban. Bors Emil dr. nyugalmazott pécsi jogakadémiai tanár fiáról, Bors Kornélról emlékezik meg a Chicagói Magyar Hírlap. Bors Kornél, négy évvel ezelőtt mint újdonsült honvédzászlós került ki a pécsi honvéd hadapródiskolából. Első állomása Kaposvár volt, ahol a 19. honvédgyalogezredben szolgált közel másfél évig, amikor hadnaggyá nevezték ki és Lugosra helyezték át. Az aranysujtásos hadnagyi ruha megmámorosította az addig szerény zászlós lelkületét és könynyelmű életre adta magát. Belemerült a mullatozások gyönyöreibe, amikor adósságait nem tudta rendezni, búcsút mondott a katonaságnak és Magyarországnak is hátat fordított. Csak egy félévre tudták meg szülei is, hogy Amerikába menekült. Eleinte Newyorkban élt, innen küldte haza első levelét. Szülei közben rendezték adósságait, sőt pénzt is küldtek számára, hogy új életet kezdjen. Bors Kornél meg is emberelte magát az Újvilágban, fiatal évei dacára is a legkomolyabban látott hozzá az uj élethez s mint olvassuk, ma már közjegyzői irodája van az egykori honvédhadnagynak. — A Négergyermek, katholikus képes havi folyóirat legszegényebb fekete testvéreink iránt való szeretet ápolására. 3