Pécsi Közlöny, 1913. július (20. évfolyam, 52-60. szám)

1913-07-03 / 52. szám

KI­. Mp. 52. ШП. Csütörtök 1919. júliUS 3. Pécsi Közlöny A pécsi fü­gyenlengági és 43-as párt hivatalos közlönye. — Megjelenik minden szerdán és szombaton rL’ftCf'jt/ípárr Ács lrí иЛЛК ítroí O í • I/ívCillr.lltA'l 04 ' TI1] nfinnlíír-l nnnkr . Tir A .. г» пттпп ТО l­n.nv./. P ХЛ Л Szerkesztőség és kiadóhivatal: Király­ utca 24. Városi és interurbán telefon­szám 111. Kéziratot nem adunk vissza. Szerkesztésért felelős a kiadólapt­­ulajdonos MADARÁSZ BÉLA­­ Előfizetési árak: Egész évre 12 korona. Félévre 6­­ korona. Negyed évre 3 korona. Egy hóra 1 korona. Egyes szám ára 10 fillér. A Nyilt-tér sora 60 fill Tatárjárás aradon. (Dr. K. A.) Megtörtént tehát, amit sejteni lehetett, hogy a mun­­gaországi tatárok „ fényes “-en győz­tek Aradon. Győztek a becstelenség minden fegyverének alkalmazásával: pénzzel (sokkal!), fenyegetéssel, erő­szakoskodással, jogtalan ígéretekkel, hazug állításokkal, ravasz állatokat jellemző hitvány furfanggal — és egy kis hazaárulással is . . . Nem kicsinyeljük galád győ­zelmüket, mert ugyan magukat is megsebezték , de ártottak az ellen­zéknek is — annyiban, amennyiben az ingatag embereknek a 907 szó­többséggel imponálni tudnak, némi­leg igazolva Bismarck ezen fenhéjázó szavait: „Macht geht vor Recht!“ „A hatalom megelőzi a jogot!“ Nos, ezek a mi Tisza-tatárja­­ink keresztül gázoltak a politikai tisztesség minden követelményén , mert az aradi küzdelmet életkérdé­süknek tekintették. Már­pedig ők nem csak élni, de uralkodni, s pa­­namázni is akarnak, nemzeti jogok léha feladása árán is. Hogy mi le­het esetleg velük, vagy gyermekeik­kel, egy rajtuk tanult osztrák invá­zió esetén, ezzel ők nem törődnek. Ők most megszedik magukat és azutánra jelszavuk : Aprés moi la dé­­luge ! „Utánam jöhet a vízözön ! “ És el is fog jönni a megtorlás vízözöne amely talán némi értékes dolgokat is fog megsemmisíteni; de elsöpri azt a szennyes hadat, amely nem átall nemzetellenes erők segé­lyével jogot, törvényt, szabadságot megcsúfolni s letörni, csakhogy övé legyen az ország, a hatalom és a­­ kasírozott dicsőség. Fordítsuk azonban szemünket az aradi 1563 lelkes, önérzetes, tisz­tességes ellenzéki választó felé is, kik közül némelyek évekre kockáz­tatták jólétüket és nyugalmukat. Ra­gyogjon az ő példájuk állandóan előttünk és különösen a kishitűek épüljenek az ő elszántságukon, a­mellyel szembeszálltak minden kisér­téssel és elűzték maguktól a pisz­kos lelkű ördögöket, akiknek számára legalább is 130 bitófát kellett volna felállítani a tizenhármak városában... Az aradi függetlenségi párt a választás megsemmisítését fogja ké­relmezni. Nem nagy reménysége le­het a sikerre , de hadd legyenek a Kúria előtt tárgyalva a munkapárt aradi hitvány cselekedetei ország­világ előtt és a jókabinet vakmerő feje ne élvezhesse a „bizalmat“ egy percig sem nyugodt.­­ Tény külön­ben, hogy az aradi vereséget az ottani függetlenségi párt gyenge szervezettsége is okozta, pedig tud­hatták volna, hogy a mostani hata­lom ördögi raffinériájával szemben csak szilárd csatasorokkal lehet a győzelem reménységével megküz­deni. Különben , ha a magyar polgár­ságnak kényelmes közönyössége sza­badságot, jövőbeli vagyonosodást, sőt hazát is pótol, hát csak decizzék dominózzék, blattozzék, mozizzék stbizzék tovább is eddigi flegmával. „Mit törődöm a hazával? A hazá­nak száz bajával ? Majd elmúlnak a bajok. Én magyar polgár vagyok ! ! “­­ Kitört az új balkán háború. Mint a görög külügyminisztérium is hiva­talosan megerősíti a háború a bolgárok és a szerb- görög szövetségesek között teljes erővel megindult. Minden remény megvan azonban arra nézve, hogy ez a háború lokalizálva marad. Azonkívül pedig arra is van mód, hogy az ellen­ségeskedéseket beszüntetve újra fölve­gyék a békés tárgyalások fonalát. Ezt megkönnyíti az, hogy formális hadüzenet nem történt, másfelől pedig az, hogy — hír szerint — az orosz kormány utasí­­­tja a belgrádi athéni és szófia kö­­eteit, hogy utolsó és nyomatékos lé­­ést tegyenek a béke érdekében. Milyen lesz a termés? A vetések állása. (A földmivelésügyi miniszter jelentése.) A búza mindenütt elvirágzott és a szem fejlődésben van. A homokosabb ta­lajban, valamint az ország délibb vidékein már sárgulni kezd. Szemfejlődésének az utóbbi hűvös, esős időjárás igen kedve­zett. Az ország minden vidékén örömmel szemlélik a gazdák, hogy a kalászok tö­möttek s a lassan fejlődő szemek nagyob­­bára szép duzzadtak. A rozsda, mely az előző szárazság alatt több helyen elszáradt, vagy fejlődé­sében megakadt, — az utóbbi esős időjá­rás alatt ismét terjedt, — de nagyobbára még mindig csak a levélzeten van s igy lényegesebb károsodást már nem okozhat, főleg ha az idő ismét szárazabbra fordul. A kalászok mai fejlettségéből követ­keztetve, bizonyosnak látszik, hogy a folyó év tavaszán többször megismétlődött s hetekig tartó hűvös időjárás következté­ben az aratás az ország legnagyobb ré­szében a rendesnél mintegy 8—10 nappal később kezdhető meg. Ez a körülmény azonban folyó év­ben inkább kedvezőnek mondható, mint károsnak, mert a jó szemfejlődés már ez ideig is sok olyan hibát pótolt, mely a gyengén telt kalászoknál forró nyár, illetve hirtelen beérés esetén súlyosabb követ­kezményekkel járt volna. Ezt a kedvező fejlődést figyelembe véve, a beérkezett számszerű termésbecs­lési adatok szerint a búzatermés kilátása ez időszerűnt közepesnek mondható. A m. kir. központi statisztikai hiva­­által kimutatott 5,596. 875 kát hold búzá­val bevetett területből a gazdasági felü­gyelőségek adatai szerint a folyó év ta­vaszán kiszántottak 181.500 kát. holdat, a megmaradt búzavetés területe tehát 5,415.375 kát. hold. Ezen a terü­leten ugyancsak a gazdasági tudósítók és a gazdasági felügyelőségek adatatai szerint ez időszerint remélhető kát. hol­­dankint átlag 7.43 métermázsa, vagyis összesen mintegy 40,200.000 métermázsa búza. A múlt évben 6,152.195 kát. hold területen termett átlag 7.67 métermázsa, vagyis összesen 47.172.162 métermázsa. A rozs és kétszeres az ország sík vidékein és a déli vármegyékben már érik s néhány nap múlva — főleg a ho

Next