Pécsi Lapok, 1867. március-május (1. évfolyam, 1-18. szám)

1867-03-31 / 1. szám

n I­b­r­a­i­l­a , mart. 11. 1867. Itt az Oriens kapuja előtt vagyok. Márczius 11-dike és pompásan havazik kinn, én pedig örülök itt benn a meleg szobának és a hazai lapoknak, me­lyeket utánnam küldenek mindenhová, hogy hát le­gyen öröme a magyar embernek külföldön. — Hja barátom ez utolsó napok öröm napok voltak mindnyá­junkra, kétszer, háromszor is elolvastunk egy passust, a szemeinknek hitelt nem akartunk adni, annyi új­ság, annyi változás, ezt még álmunkban sem mertük volna átálmodni; de te ezt olvasván, bizonyosan azt *) Ennek mi is szívből örülnénk, és a siker esetében az ál­domást is megiszszuk. Szerk. **) Hát Szentkirályi nem szabadelvű ? Szerk. ***) Ki lesz ennek birája ? Szerk. 1­ 2 Pest, márcz. 25-én 1867. Pest nagy napokat él; a város, mely eddig csak a nemzeti óhajok és remények dédelgetett gyermeke volt, az utóbbi napok alatt a nemzeti lét eleven tűz­helyévé alakult át. Mindenütt új élet, új pezsgés; mindenki a felkelő nap meleg sugarait üdvözli, s a múlt romjain legfölebb egy-egy a lefolyt idők szőtte pókl­állóiból kibontakozni nem tudó, vagy nem akaró csökönyös egyéniség mereng. A kormány név kezdi veszteni baljóslatú jelenté­sét, lassan kint nemzeti jelleget ölt; alkotmányossága, tagjainak jelleme bizalmat ébreszt mindenütt. De nem is fordít a mostani minisztérium valami nagy gondot az officiosus étiquette és hivatali tekintély conserválására, melyet a bécsi államférfiak oly lé­­lekben­ járónak tartottak. Horváth B. az igazságügy­miniszter jár elöl e tekintetben a legjobb példával, de ő örvend is a legnagyobb népszerűségnek, róla, a czizmadia fiáról beszél mindenki, s a democrat elem benne látja a 48-ki eszmék megtestesülését, ki oly alanti fokról a hét és kilenct ágú koronák nagy nevű hordozói közé, csupán esze által volt képes az ő koronátlan, egyszerű nevét felküzdeni. Nagyon sok az idegen most Pesten, az alapítandó vállalatok ingere hozza őket főleg ide. Egy egypto­­mi olasz bankár a triesti Lloyd mintájára Fiuméban akar kereskedelmi társulatot alapítani, mely hazán­kat a kelettel oly természetes, oly indokolt összeköt­tetésbe hozná. Hangadó körökben terve a legna­gyobb elismeréssel találkozott. Beust báró, kinek úgy látszik végre mégis sike­rül a kör négyszegítése, két miniszter társával sokat foglalkoztatá a főváros közönségét; az egyik főúr ismerve . Excellentiája gyöngéd érzelmeit a nő­nem iránt, be akarta neki mutatni a magyar főrangú nővilágot, és egy estélyt adott. A nők az udvari­gyász miatt mind feketében jelentek meg , csak egyen volt haragos piros ruha. A városban a főpolgármester választása képezi a jelszót; a mandarinok kora lejárt, s a közhangulat után ítélve Szentkirályi megválasztatása bizo­nyos *), habár a Vidacsot éltető falragaszoknak, — nem tudom arányban-e a választókkal — töményte­len sokasága pompáz a falakon. Szentkirályit fényes tehetségei, tágas látköre atálják e fényes polczra, Vidacs mellett a hazáért kiállott szenvedé­sei­ és szabadelvűségével **) korteskednek piros tol­las emberei. Mondják mögötte párt és nem töre­dék áll; csak az különös, hogy lapokban kellett nyilatkozniok, hogy ők is léteznek, nemcsak a Szent­királyisták. A képviselőházban a két párt a legméltóságtel­­jebb harczok egyikét vívja; a vesztő bal nem hinti el a vitában a keserűség magvát, s a biztos győzelmű jobb érezve javaslatának kiszámíthatlan horderejűt, a nyilvánosság versenye elől nem vonja el azt. Ghyczy alig emelkedett még oly magas szempontra, mint 22-i beszédében, habár ebben is hideg volt és monoton mint rendesen. Bónis egyszerű, logikai be­szédének hatását, a jelenlevők egyike sem fogja fe­ledketni ; mind Ghyczy, mind Tisza méltán irigyel­hetik tőle a meggyőződés ama hevét, mely nélkül nem volt s nem lesz pártvezér. De a haza bölcse meg sem szóllott, ő fog majd világosságot terjeszteni a netalán némelyek előtt homályos kérdésekbe. Pest megye gyűlésterme a 24-i conferentia alatt nevezetes eseménynek volt színhelye. A megye régi dictatora, Nyáry Pál véleménye ellenében , a nagy többség határozatul kívánná kimondatni, hogy a megyei tisztviselőség nem fér össze a képviselői állással. Nyáry e határozat ellen főleg a választási szabadság megszorítása miatt szólott, Fáy Béla és Máriássy Béla a physikai képtelenséggel érveltek mellette. A vita vagy két és fél óráig húzódott, s habár Nyáry saját felfogását érvényre juttatni nem tudá, a kérdés mégis határozat nélkül függőben ha­gyatott. A régi vezér mindenesetre nem nyert posi­­tiót. Kimondta továbbá az értekezlet, hogy csak be­csületes, bírói vagy ügyvédi vizsgát letett egyének vagy az ily bizonyítványokat ugyan nélkülöző, de a járásonkint alakítandó bizottmányok által az igaz­ságszolgáltatásban jártasaknak találttak, candidáltat­hassanak. A 48 előtti oklevél csak a fenyítő törvény­székhez képesít, a polgári törvényszékhez utóbbi ok­levél határozottan megkivántatván. Provisorius hi­vatalnokok csak azon esetben aláltathassanak, ha kényszerűségből vállaltak hivatalt ***). kérdezed, mi jutott annak a Reményi Edének eszébe nekem onnan Oláhországból hazafiúi ömlengésekkel telisded-tele írott levelet firkálni ? Hát Reményi azért ír neked, vagy hozzád, mert tegnap beszéd közben egy baráti magyar körben mindenféléről megemlé­keztünk, még a mohácsi vasút sebességéről is, és így (nem a sebesség (?) következtében) eszembe jutott, mikor nálad voltam , szép svájczi házadban meg­ígértem, hogy hébe-korba írok hozzád egy pár sort; szavamat nehéz tartani, mert bokrosak és számosak elfoglaltságaim, de ime kikaparitottam magamnak egy kis időcskét és neki látok, irok vagy 20 levelet és e 20 levél között te vagy az 5-dik. Poraimnak in­doka egyszerű: kevés szavakkal tuttodra adni ha­zám ügye jobbra fordultán való örömem, és hogy el­nem felejtem barátimat, ime soraim bizonyságot tesz­nek érettem. Barangolásaimról, némely tetteimről és műutazásaimról hébe-korba bizonyosan van tudomá­sod az újságok útján, utolsó utazásom Magyar- és Erdélyországon keresztül rendkívül sikerteljes — fogadtatásom mindenütt a legszivélyesebb volt. Er­délyből átcsaptam Oláhországba Bukarestbe, és az itteni concertezésem e mostani utamnak eddigi koro­nája, mert a­mi 22 év óta (Liszt F.) meg nem tör­tént, megtörtént most. Én ugyanis hét zsúfolt hang­versenyt lehegedültem 3 hét alatt Bukarestben. On­nan ide Brailába, innen Galatzra s onnan egyenesen neki vágok Stambulnak, mert már közel vagyok s ott még nem voltam. Hazámba 2—3 hó alatt aligha visszatérendek, reméltem, hogy még ott kapom a koronázási ünnepélyt. — Kevés szavakkal elmond­tam utolsó utazásom e n g r­o­s-ját és most még azt kérdezem, hogy vannak és mit mivelnek pécsi bará­tim, és főleg zenész barátim Schmidt stb. — hát a da­lárda ? gyarapodik ? remény­em, hogy igennel fogsz válaszolni. Isten veled! Reményi Ede. Tudnivalók. A honvédelmi miniszter rendelete az újoncz állí­tás tárgyában vegyes fölszóllamlási bizottságok ala­kítását hagyja meg, melyek működésüket mart. 26-án megkezdik, s ápril 29-én befejezni tartoznak. Állí­tásra az első három korosztály (1846, 1845, 1844) hivatik föl. A beadandott (bélyegmentes) kérvényeknél ezen vezérelvek tartandók szem előtt: a) a katonai váltság dijj lefizetése, csak eme fel­­szólamlási kérvények tárgyalásáig engedtetik meg, b) fölmentethetnek a következők: 1) a 60 éves apának, vagy özvegy anyának egyetlen fia, 2) ha a szülők meghaltak, a 60 éves nagy­atya, vagy özvegy nagy­anya egyetlen unokája, 3) az egészen elárvult (még nem 18 éves) testvé­rek egyetlen idősb fivére. De ezek is csak úgy mentethetnek föl ha: aa) vérszerinti és törvényes származású, és bb) otthonlététől szülei, nagy­szülei, vagy 18 év­nél ifjabb testvérei eltartása függ, s ő ezeket valóban el is tartja. 60 éves korunknak tekintendők azok is, kik gyó­­gyíthatlan elmebeli vagy testi fogyatkozások miatt munka vagy keresetre képtelenek. Egyetlen fiú, unoka, vagy testvérnek tekintetik az is, kinek egyetlen vagy több fivére cc) a hadseregben szolgál, ha mingjárt mind tar­talékos is (ha azonban mint helyettes szolgál, nem vétetik figyelembe); dd) ha többi testvérei még nem 18 évesek; ce) ha testvére vagy testvérei gyógyíthatlan test vagy elmebeli fogyatkozásuk miatt munka és kere­set képtelenek. 4) A­ki jelenleg a 3-dik korosztályban áll, s az idei felszóllamlási tárgyalás megkezdése előtt meg­nősült, az 1-ső és 2-ik korosztályban létekor pedig hadkötelezettségének eleget tett, és neje vagy gyer­mekei életben vannak, kiknek eltartására ő otthon nélkülözhetlen. Fölszólalhatnak ezeken kívül az egyházi szemé­lyek; lelkészi hivatalra jelöltek ; rabbik és rabbi je­löltek ; állami és megyei tisztviselők; fölesküdt gya­kornokok és növendékek ; közpénz alapok, országos képviseletek és politikai közigazgatással megbízott városi tisztviselők, kiknél a jog és államtudományok végzése megkivántatik; a nyilvános tanárok és nép­iskola tanítók, ha állandóan vannak alkalmazva; ügyvédek és tudorok; az egyetemek, jogakadémiák, főgymnasiumi, műegyetemi és bánya­akadémiák ren­des és nyilvános tanulói, az öröklött gazdaságok tu­lajdonosai, házhelyen rendesen laknak és gazdálkod­nak, ha e gazdaságból befolyó jövedelem öt személy­ből álló család önálló eltartására elegendő, de még­sem akkora, hogy ily család négyszeres szükségletét fölülmúlná. A fölmentési határozat a magy. kir. minisztérium­hoz felülvizsgálat végett fölterjesztendő, s csak akkor érvényes, ha ott is helybenhagyatik. A fölszólamlási bizottmányok elutasító végzései ellen fölfolyamodványokat ugyan­ezen bizottmány­nál 8 nap alatt szóval vagy bélyegtelen írásban be kell adni. A családi értesítő kiállításáért legfölebb 2 ft kö­­veteltethetik. Ezen fölfolyamodványok fölött a minisztérium fog határozni, a fölmentési bizottmányok határoza­tai pedig csak ezen évre érvényesek. E vegyes felszólamlási bizottmány Baranya­­megye sorozó járásaiban következő rendben és idő­ben fog működni: A pécsi járásban 1867. April 1. 2. és 3-dik napján Pécsett a megyei székes­ házban. A siklósi járásban 1867. April 4. 5. és 6-ik napján Siklóson. A b­a­r­a­ny­a­v­á­r­i járásban 1867. April 8. 9. és 10-ik napján Dárdán. A m­o­h­á­c­s­i járásban 1867. April 11-én dél­után s folytatólag April 12 és 13-án Mohácson. A szt.-lőrinczi járásban 1867. April 15. 16 és 17-én Szent-Lőrinczen. A hegyháti járásban 1867. April 23 és 24-én Sásdon. Kik tehát 1846, 1845 és 1844-ik évben született hadköteles ifjakra nézve fölmentési igényt kívánnak érvényesíteni, azok kellően fölszerelt fölszólamlási folyamodványaikat, a fönkitűzött tárgyalási határna­pig illető járásbeli főszolgabíró urnak adják át; mert az elkésett, vagy kellően föl nem szerelt folyamod­ványok figyelembe nem vétetnek. TÁRCZA, 1867. február 17-én. Régi bajból, dermedt tagokkal, — Miként beteg, veszély után, A kit üdít napfény s madárdal — Üdülsz, drága beteg, hazám! Majd két évtíz szállt így fölötted, — Sötét felhő fényes napon — De a melyen ismét köszönthedd, A várt nap itt — „új Simeon“!*) Ha volt egykor, ám­ a magyarnak Szintén támadt egy Mózese, Ki a soká elzárt igéret- Földére hun vezette be. Nem lankadó, áldott kezében Varázsveszszővé jön a jog . . . Nem veszthet az, kinek felében És zászlóján e szó ragyog! Mást áldozott egykor a honfi, Veszély ha sújtá a hazát : Éltét, vérét méné kiontni — Nem úgy vívta ő a csatát! Akkor élő, a nyers erőben — Mely éltet élt és küzd, ha hű — Volt diadal. Neki merőben Csak az élettelen betű! Ki milliók helyi tégedet vall, Hazánk megmentője gyanánt : Leborúlva, szent áhítattal, Köszöntelek én, a parány! A néma, a hoszszan törőkkel Oh ha érinthetném kezed . . .! Ne hunyj le nap, mely ma mosolygsz fel, Legyen a perez — egy évezred! Midőn megifjúdott tagokkal, — Mint a beteg veszély után — A valónak napja s örömdal Uj életre kelt, óh hazám! Üdülj, épülj — áldva bizalmad, Mely vérző sebeket mosa . . . Nem veszhet el, nem, meg se halhat Hon, melynek van ily orvosa! Concha Károly: Vőlegény ,próba. (Farsangi beszély, böjtben.) Oldagner gróf, V. Fü­löp alatt Mexikó alkirálya volt. Miután pedig több mint 20 éven át élt az újvi­lágban, visszatérni szándékozott hazájába. Spanyol­*) Vonatkozás Tompa hasonczímű­ költeményére.

Next