Pécsi Lapok, 1868. január-március (2. évfolyam, 1-26. szám)

1868-01-02 / 1. szám

1. szám. Január 2-án 1868. Pécs, II. Évfolyam. Megjelcn hetenkint két­szer , vasárnap és csü­törtökön. Előfizetési ár : helyben liázhozhordással és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt, '/4 évre 2 frt. Bérmentetlen levelek nsm fogadtatnak el. Szerkesztői szállás Nepomuk utcza 30. sz. POLITIKAI, SZÉPIKODALMI, GAZDÁSZAITS TUDOMÁNYOS HETILAP. í HIRDETÉSEK ÁRA : Négyhasábos petit betüjlí sorért egyszeri hirdetésnél 10 kr. 2-szerinél 7 kr. 3-mad és minden utóbbinál 4 kr. o. é. „Nyílt tér“ rovatban meg­jelenő minden petit sorért 14 kr. o. é. B é 1 y e g d í j külön minden hirdetésért 30 kr. o. é. Kiad ó-h i v a t a 1 Országút 5-dik szám. Előfizetési fölhívás „PÉCSI LAPOK“ 1868-iki januar—martiusi folyamára. Midőn lapunk ez uj folyamára előfizetést nyitunk, ezt egyedül azon hitben teszszük, hogy közönségünk e lap hatása felől meggyő­ződve, annak fentartását hasznosnak, sőt szük­ségesnek hiszi. Eddigi működésünk meggyőzhette olva­sóinkat, hogy kitűzött irányunkhoz híven a közügynek tehetségünk szerint szolgálni ipar­kodtunk ; hazánk s vele városunk és megyénk jóléte, boldogsága, s a közös szabadság biztos fejlesztése lebegett szemeink előtt; koczkára tenni mit sem akarunk, nemzetünk léteiével játszani s ezt ábrándos kísérletek tárgyává tenni bűnnek tartjuk. Hazánk önállósága és függetlensége, s mind az, mi ezt előmozdítja, fő czéljaink közé tar­tozik, kis körünkben e czél elérésére szerényen ugyan, de tántorithatlanul működünk, s ha néha talán a hosszabb utat ajáljuk, azért tesz­szük, mert azt biztosabbnak gondoljuk. Nem hiszszük, hogy a magyar nemzet el- különzött állást foglalhatna el világrészünk­ben. Tagjai vagyunk az európai népcsalád­nak, mit figyelmen kívül nem hagyhatunk ; e körülményt mint hatalmas tényezőt soha sem mellőzzük, ezzel számolunk mindig, s ha az eredmény tán némely vérmes remé­nyeket ki nem elégítene is, annak okai mi épen nem vagyunk; a viszonyok a mi haj­lamainknak is igen gyakran kényszeritőleg parancsolnak. A kezdett ösvényen haladunk tehát ezután is, bátran, határozottan. Szövetkeztünk e czél- ból uj erőkkel, többen ígérték e czélra közre­működésüket, mi által lapunk érdekességben csak növekszik. Olvasóink megelégedésének kiérdemlésére mit sem fogunk elmulasztani. Pécs, 1867. deczemberhó 14-én. A „Pécsi Lapok“ szerkesztősége. Előfizetési feltételek helyben házhoz hordva és vidékre postán küldve: 1868-iki januar 1-től mart. 30-ig 2 ft. „ jun. 30-ig 4 „ „ sept. 30-ig 6 ,, „ decz. 31-ig 8 „ Előfizethetni a „Pécsi Lapok“ kiadó hi­vatalában, Pécs, országút 5-ik szám. Az elő­fizetési pénzeket bérmentesen kérjük bekül­detni. Azonfelül a t. ez. előfizetők kényelme te­kintetéből előfizethetni: Weidinger és fia, Valentin Károly, Weidinger Nándor könyvkereskedő, valamint B1 a u h o r n- An­tal, Le elmer testvérek, Ob er may er József és Böhm F. C. kereskedő uraknál is. A „PÉCSI LAPOK“ kiadóhivatala. Gyűlés Baranyaiuegyében a „népnevelési-egyletek“ érdekében. Baán József kanonok, válaszol és ki­fejti, hogy már ez összejövetel és tanácskozás is eredménye a népnevelési egyleteknek, az érdekeltség, mely az eszme által hazaszerte keltetett, és ha elejénte nem oly szembeötlő is az eredmény, ez mindinkább nagyobbodni fog, mert mindig többen fognak fölötte ta­nácskozni. 0 az alakulásokat hitfelekezetek szerint óhajtja s hiszi lehetségesnek, és csak az által fog a tanszabadság megőriztetni, ha a hitfelekezetek lényeges befolyást nem gya­korolnak egymásra. Practicus hasznát pedig abban látja, hogy az alakult kisebb bizott­mányok a megyei bizottmánynyal fognak érintkezni, ez pedig magával a ministerium­mal leend összeköttetésben. Ki fog derittetni a tanítók állása, a tanoda mibenléte, a gyer­mekeknek tán hanyag iskoláztatása s több más, mely hátrányosan hat a tanügyre, a nevelésre; a bajok földerítése azok orvoslását fogja maga után vonni s így hiszi, hogy ál­dásosán fognak működni. Hogy csakis hit­felekezetek szerint alakulhatnak, arra a katho- likusoknak irányul szolgálnak a nmélt. raagy. püspöki karnak tanácskozmányában megálla­pított iránypontozatok, melyeket idevonatko- zólag föl is olvas. M i 11 é n y i Miklós kénytelen ismételve fölszólalni a provocatio folytán, miután ő első fölszólalása alkalmával is a népnevelési-egy­letek épen practicus oldalát és hasznát fejte­gette. Figyelmezteti, hogy a népnevelési-egy­letek által a tanügyhöz szükséges adatok megszereztetnek, a hiányok fölfedeztetnek, ezek pótoltatni fognak és ahol szükségeltetik, kellő segítség is nyujtatik. Mindezek oly té­nyezők, melyek a népnevelési-egyletek ala­kítása mellett szólanak. D o b s z a y Antal prépost-plébánosnak arra van észrevétele, miszerint a népnevelési­egyletek korántsem fogják a tan- és nevelés­ügyet ad calendas graecas relegálni, miután ezek más üdvös intézkedéseket sem zárnak ki, hanem épen avégre alakulnak, hogy a kérdéses ügyön hathatósan lendítsenek; nem fogják ugyan engedni a hitfelekezeteknek a kölcsönös beavatkozást, de azért nem aka­dályozzák, hogy ez ügy országossá váljék. Mindenesetre a hiányok és észlelt bajok pót­lása- s orvosoltatására sokkal behatóbb és eredménydúsabbak lesznek a fölszólalások, ha ezeket nem egyesek teszik, hanem egyle­tek. Igaz, hogy az alakulási módozatok las- sankint fognak kifejlődni; de eredményesen és biztosan. Vétségnek tartja a népnevelési­egyletek alakulását akadályoztatni s ő meg van győződve azok alakulásáról, csak alka­lom és mód nyujtassék erre; ez ügy teljesen ki fog fejlődni s rendszeresittetni. Ats Gedeon ref. lelkész a vitatkozásban első helyen véli megemlitendőnek, hogy el- nökileg tétessék föl a kérdés: a népnevelési­egyletek mikép alakuljanak, hitfelekezetek szerint-e, vagy nem? Ha ez meg lesz állapítva, a hozzászólás biztosabb leend, irányt nyervén ez által a vitatkozás Elnök kijelenti, miszerint az előadott és kifejett nézetekből az világlik ki, hogy a népnevelési-egyletek fölállítása szük­séges és azok megalakulása ellen alig nyilat­kozik valaki, sőt ezt már a megyei bizottmány határozottan ki is mondá: egy nagyobb, a jelen választmányt küld vén ki, hogy azok megalakulása iránt kimerítő tervet nyújtson be a legközelebbi közgyűlésre s igy a kérdés csak is az alakulási módozatra vonatkozliatik: vájjon hitfelekezetek szerint alakuljanak-e a népnevelési egylek, vagy nem? A föltett kérdés szavazat által lett volna eldöntendő; de ez iránt határozott szándék nem nyilvánulván, a vitatkozás tovább foly­tattatok. Bánffay Simon, megyei főügyész, úgy látja, hogy két vélemény merült föl a vitat­kozások folytán: egyik a népnevelési-egyle­tek megalakulását hitfelekezetek szerint óhajtja, a másik pedig az 1861. évi elabo- ratumot kívánja életbeléptetni, érvényesí­teni. Parlagon nem hevert eddig sem a nép­nevelés ügye, mindenki megtette azt, amit tehetett és üdvösnek s hasznosnak talált; de minthogy az erők nem valának képesek min­dent megtenni, vagy néha nem is irányoz­talak a szükségesek megtételére: innen a panasz mind a katholikusok-, mind a protes­tánsoknál. A hitfelekezeti felügyelőségekben nincs hiány: de mégsem bírták a panaszokat orvosolni, vagy azok elejét venni ez oldalról sem lehet. Nézete szerint, hogy a panaszok megszűnjenek és a bajok orvosoltathassanak, legczélravezetőbbnek tartja, ha a megyei bizottmány fölkéretik, hogy ez kebeléből egy felekezetességnélküli központi tanügyi­bizottmányt nevezzen és “ezt föl is ruházza végrehajtó hatalommal azon alapon, melyet az 1861-iki elaboratum jelöl ki. Ha ez elfo- gadtatik, a népnevelési egyletek is fönállhat- nak, melyek a tanügyi bizottmányhoz fordul­hatnak fölmerülő esetekben; igen természetes, hogy e központi tanügyi bizottmány a megyei bizottmánynak kellő időben megteendi jelen­téseit. Meggyőződése szerint csak igy vár­hatni eredményt, mert a központi tanügyi bizottmány hatalommal ruháztatván föl a megyei bizottmánytól az illető főszolgabirót úgy a tanügyi bizottmányok elnökeit is a teendők teljesitésére hivatalosan is fölszólít­hatja. Ezen eljárást látja s hiszi legczélrave­zetőbbnek. Miltényi M. kifejti, hogy a megyének jogigénye van a felügyeletre nézve s azért, ha a megye saját kebeléből egy bizottmányt választ: ez felelős lesz a megyei-bizottmány­nak. Ezen központi bizottmány volna termé­szetesen a fő mozgató erő; ebben a hitfeleke­zeteknek kellőn képviselve kell lenniök, mig ellenben a járásonkint alakuló albizottmányok hitfelekezetenkint volnának szervezendők és igy a hitfelekezetek autonómiája is megőriz­tetnék. D a n i t z Antal úgy vélekedik, hogy a jövőben fogja magát ez ügy kinőni s épen azért az üdvös czél elérése tekintetéből, ne tegyük a hitfelekezeteket vitatkozá­sunk tárgyává s épen e nézpontból indulva ki, óhajtja a választmány által azon elvet el­fogadni, hogy a népnevelési egyletek alakul­hatnak hitfelekezetek szerint is. S vájjon az 1861-iki „Ideiglenes rendszabályok“ léptettessenek-e életbe? O is óhajtja ezt; de úgy, hogy a népnevelési egyletek is megala­kuljanak. Magukra a népnevelési egyletekre nézve az életbeléptetendő rendszabályok igen üdvösek leendnek. Frank József, megyei főjegyző, a vitat­kozás lényegét röviden egybefoglalva, a me­gye felügyelői joga mellett emel szót és föl­kérni indítványozza a megyei bizottmányt, hogy az 1861-iki rendszabályokat életbe lép­tesse s közöltesse a néppel annak kötelező pontjait. O ez intézkedéssel megegyeztethető- nek véli a népnevelési egyletek alakulását is; de minthogy az ily egyletek alapszabályait, ha még oly üdvösek lennének is, a népre octroyálni nem lehet, véleményezi, hogy b.

Next

/
Thumbnails
Contents