Pécsi Lapok, 1868. júlus-szeptember (2. évfolyam, 53-78. szám)

1868-07-02 / 53. szám - 1868-07-05 / 54. szám

— Üzen veled Erzsébet, ne feledd ki imáidból a megtért bűnöst. — Légy nyugodt, nem feledlek el — szólt Erzsébet s midőn László az érzékeny jelenetek után távozott, imazsámolához térdelt, s könyező szemeit az előtte Függő Megváltó képére emelvén, ájtatosan imádkozott. E jelenet után joggal gyaníthatja a szives olvasó hogy László megjavulván mindent elkövet, az előbbi tévedései által ejtett hiányokat jóvá tenni, s hogy Erzsébet sorsa valahára meg fog változni. — Azonban a sors könyvében más volt határozva. A pápa által hirdetett keresztes hadjáratra, már jó számmal gyűlt össze a nép, s ennek különösen azon osztálya volt képviselve, mely az urak sanyargatásai alól szabadulni vágyott. A meghökkent kunok látván miszerint ügyük roszra fordult, mindent elkövettek, hogy Lászlót ismét megnyerjék maguknak. Nagy előnyükre szolgált, hogy a keresztes hadjáratra összegyűlt, s magát szabadnak vélő nép, csakhamar a körülfekvő falvak réme lett, mert a helyett hogy a kunokat megtámadta volna, rabolt és gyújtogatott. Ehez járultak a cselszövényes Myze meg nem szűnő fondorlatai, melyek eredményét mindjárt látni fogjuk. (Folytatása köv.) A görög költészet Perikies korában. (Vége.) Való igaz: minél nagyobb volt a költő alaki és tartalmi szabadsága, annál nehezebbé vált a művészet és annál gyorsabban változott a közönség kegye, mely kegyenetét (kinek versei mindnyájok ajkán forgottak) hálátlanul elejte, ha bugyborékoló inventiója tünedezni kezdett. — Krates és Kratinos voltak alapítói a komédiának, mint attikai művészetnek. Kratinos ifjabb volt Aischylosnál, de oly őserejű teremtő szellem mint ez ; féktelen elméje, kifogyhatlan szeszélye folytán komédiaköltőnek mintegy teremtve, a vígjátékot tekintetet nem ismerő igazságérzete által hatalomra emelte az államban. Ez akkor történt, midőn Perikies jutott a kormányra, és noha nem tartozott Kratinos jellemvonásához valamely párthoz föltétlenül csatlakozni, „Archilochos“ czímű vígjátékában, melynek kara csupa Archilochos-féle gunyolókból állt, mindjárt Kimon halála után úgy szóllaltatja meg az egyik szereplőt, mint aki az „isteni férfiút, a legvendégszeretőbb, a legjobb panhellent, kivel derült napokat élni remélt, de ki immár elköltözött, siratja. A hatalmas Kratinost Aristophanes és Eupolis követték, félreismerhetlen lélek- és elvrokonai, de művésziebbek, szelidebbek és mérsékeltebbek. Eupolis hátrább állt, ama gazdagon teremtő föltalálással, melylyel Kratinos birt, Aristophanes egymaga vetélkedhetett csak. Mind e bölcsészek és történetírók, szónokok és költők, férfiak, kiknek mindegyike korszakot jelez a művészet vagy tudomány fejlődésében, kortársak voltak, sőt ugyanegy városban éltek, mely vagy szülővárosuk volt, s így dicsőségén ifjúságuk óta táplál-koztak, vagy e dicsőség vonzotta őket ide; és azután nem külsőleg laktak csak egymás mellett, hanem akarva vagy öntudatlanul ugyanazon nagy czélra közrehatottak. Mert állottak legyen közel viszonyban ama nagy államférfiuhoz, ki az attikai világ központja volt, vagy nem; de sőt tartoztak legyen ellenfeleihez, mégis az ő életfeladatát, Athént Görögország szellemi fővárosává emelni, segíték elő. Mindaz mit idegen országokból a műveltség csirájaként ide átültettek volt, itt új életet nyert: az ioniai kutatás történetírássá fejlődött, mihelyt Herodot Athénnél érintkezésbe jött; a peloponnesosi dithyramb Athénben szomorujátékká nőtte ki magát, a megarai bohózat vígjátékká; a nagy görögországi és ioniai bölcsészet Athénben találkozván, itt egymást kiegészítették s az attikai philosophia kifejlődését elősegítették; maga a sophistica sehol sem értékítette magát úgy, mint Athénben. Minden életképes szellemirány ide gyülekezett; a helyi és törzsi különbségek itt egyeztek ki jellemre és szójárásra nézve, és valamint a dráma, ezen leginkább attikai műfaj, a régibb műalakokat magába fölvevő és szervi egészszé egyessté, úgy hajtott ki mindezen szellemi hódításokból az általános műveltség, mely az attikai és görög-nemzeti volt egyszersmind. Bár mennyire idegenkedtek a többi hellén államok Athén politikai felelőségétől, az egyet senki sem tagadhatta, hogy itt, hol Aischylos, Sophokles, Herodotos, Zénón, Anaxagoras, Protagoras, Krates és Kratinos egyesülten működtek, van közös tűzhelye a fensőbb igyekezeteknek, itt lüktet az összhaza szíve, itt van Hellas Hellasban. Jóllehet kevés értesítésünk van e nagy kortársak egymáshozi viszonyáról, annyit mégis tudunk, hogy Perikies a legkitűnőbb férfiakkal közelebb érintkezett, értesülünk barátságáról Herodotés Sophoklessel, s ez utóbbitól halljuk, hogy a művésztársak társas egyesítése által közös igyekvéseik fölvirulását elősegíteni iparkodott. Ha pedig a görög művészet főleg annak folytán tett oly biztos haladást, mert az ifjabbak nem az eredetiség után való kapkodás által akartak minden áron hírre vergődni, hanem mert a jót mindenütt megtartók s a már helyt állott javítást köszönettel elfogadók és kiművelők, más részről azt is tapasztaljuk, hogy az ifjabbak az idősb mestert, Sophokles Aischylost, Aristophanos Kratinost, tisztelők, magasztalók. Ami azonban a szellemi életet Athénben nevezetesen kitünteti: azon körülmény, hogy az elsőrendű férfiak, jóllehet egész komolyan hivatásuknak éltek, mégsem szorítkoztak pusztán egy szakmára. Az államéletnek közepette forogván, ez épségben tartotta őket, táplálta, erősítette lelküket, és megakadályozó, hogy a polgári és művészi élet közt idegenség támadjon. Mindegyik egész ember és teljes polgár kívánt lenni. Többször találjuk e kor jeles férfiait után, mi kiterjedt összeköttetést és a szellemirányok jótékony kicserélését eszközölte. Bölcsészek és költők mint államférfiak, katonák és hadvezérek foglalatosak; alkudozásokra a külfölddel Sophokles-féle, nemzeti dicsőség-koszorúzott férfiak kiválóan alkalmasak lehettek, és azok is, kik kizárólag a muzák szolgálatába szegődtek, költők és színészek, voltak egyaránt mesterek ének és tánczban*). Ezen sokoldalúság csak a nagy életerő mellett, melylyel a természet Perikies kortársait megáldotta, volt lehetséges, és a görög nép gyors fölvirulása egyebek közt annak tudandó be, hogy jeles férfiaiban a szellemi és testi erő sokszor jelentékeny mértékben egyesült. Bámuljuk ez embereket, kik ernyedetlen munkásságuk mellett teljes erejüket aggkorukig föntartani képesek valónak. Miután Sophokles Ilit drámát költött volt, olvasta föl, úgy mondják, a colonosi Oedipus kardalát, bebizonyítandó, hogy nem képtelen elaggása miatt vagyonát kezelni, mint némelyek híresztelők. Kratinos 91 éves volt, midőn „Palaczk Asszony“-át színre hozván, ezen hetyke vígjátékával legyőzte Aristophanest, ki őt már tehetetlen öreg úrnak tekintő. Hasonlóképen Xenophanes, Parmenides Zénón még agg korukban is példányai valónak az ép erős egészségnek. Polos, Sophokles kedvenc színésze, képes volt négy nap alatt nyolcz tragédiában a főszerepet vinni. Végül, az attikai mesterek deréksége és sokoldalúsága abban is mutatkozott, hogy a hallatlan termékenység mellett, melylyel költői műveiket létrehozák, művészetük feladata és eszközei iránt is tisztába jőni óhajtván, annak eszersmind elméleti oldalát gonddal fürkészték, így például Lajos, a dithyramb bevégzett alakjának megállapítója, egyúttal itészi fő volt, mely a zene elméletéről úttörő, jeles munkát adott. Sophokles a szomorú kardalról írt, hogy nézeteit annak jelentőségéről és a szomorújáték szervezetéről kifejtse. Hasonlóképen azon kor első építészei tudományos munkákat írtak művészetükről. -----------táblához fellebbezését jelenté be. — E fellebbezésnél Dr. Dietrich Ignátz azon sajátságos kifogást fejtegető, hogy vádlott Polgár Józsefnek tulajdonképen nincs is további fellebbezési joga mert itt két egybehangzó ítélet forog fenn ; egybehangyzó pedig a két birósági ítélet azért mert a másodbiróságilag ítélt 50 frt az első biróságilag megállapított 300 írtban bennfoglaltatik. — Juristicus élet! — ..........sP...! zöldleveles városi senator a múlt követválasztási zavarban annyira raegzavarodott, hogy futás közben elesvén, orrán néma martyrdiadal jellel hagyta el a pálya küzdhomokát. Szerencsére a bajt egy kis hidegvizmosás elhárító. — Mohácson megtörtént a megyei bizottmány által elrendelt uj biróválasztás. Ezen adtusnál a népesség azon része, mely Mohácsnak faluvá degradáltatása alkalmával tartott választásnál bírónak Gerstinger bognárt választó meg , — ezúttal a választáshoz nem járult, minek folytán az értelmesebb néposztály által Stajevics Pál jön bírónak megválasztva. A járásbeli főbíró úr ezúttal csakugyan erélyesebben forgatta magát, mint halljuk a választás után Gerstingarnél összecsoportosult elégedetlen búsókat néhány pandúr igénybevételével maga zavarta szét. Most azonban ugyan a búsók nem akarják engedni, hogy Stajevits Pál úr a bírói széket elfoglalja azon szalmaszálhoz ragaszkodva, hogy ő nekik már van birájuk az érdemes Gerstinger; de úgy hisszük, főbíró úr erélylyel ezen bajon is segítend. Hát a magva az ottani zavargásoknak mikor lesz már egyszer feltörve ? ! Eziránt kihez kelljen fordulni interpellátioval' 220 Pécsi tárogató. — Dr. Dietrich Ignácznak Polgár József elleni sajtóvétségi perében hozott királyi ítélő táblai ítélet leérkezett, s a városi törvényszéknél ki is hirdettetett. Ezen másodbirósági ítélettel az elsőbiróságilag 300 ftra kiszabott pénzbírság 50 ftra szállitatott. A másodbirósági ítélet ellen mindkét fél a hétszemélyes *) Sophokles cd. Bergk XIV. He 1bg, Quaest. Scaenicae 1861. 2. és ki. II. — Ami Solon ellenszevét a színház iránt illeti, az nem egyedül a csalódás ellen irányul, hanem a szenvedélyes felindulástól is, mit a színpad eszközöl, féltette polgártársait. — Következő levél közlésére kérettünk fel: Tisztelt Szerkesztőség! Bármily különböző utakon törekszenek is a politikai pártok hazánk nagyságát és boldogulását előmozdítani, egy czél párt tekintet nélkül minden hazafira nézve közös, és ez — a természet által oly dúsan megáldott s az utolsó két évtized alatt nagyrészt önvétke nélkül sok európai állam mögött gazdaságilag mégis annyira hátramaradt hazánk, anyagi jólétének emelése. Alig kétségbevonható igazságnak tekinthető, hogy e czél főleg a mezőgazdaság-ipar-és kereskedés emelésére irányzott törekvésektől függ. És oly kevéssé tagadható, hogy az említett törekvések csak akkor vezethetnek sikerre, ha még elégtelen mennyiségű közlekedési eszközeink kiegészítése, előnyös kereskedelmi és vámszerződések kötése, végre mindennapi iparos tevékenységnek szabadelvű törvények általi szabályozása mellett, maga a kereskedelmi és főleg az iparos osztály is buzgón arra fog törekedni, hogy ismereteit bővítse, és osztálya érdekei iránt élénk részvéttel viseltessék. A legelőrehaladottabb népek példája szerint e tekintetben egyik leghatalmasabb tényező oly szaklapok általános olvasása, melyek hasznos ismereteknek és találmányoknak terjesztésével s az anyagi érdekük képviselőtével foglalkoznak. Szükséges, hogy politikai életbeni résztvető politikai lapok olvasása, mely bizonyos fokig kívánatos, a polgároknak még annyi időt engedjen, mikép az iparügyre vonatkozó íratok olvasásával is foglalkozhassanak, s hogy az abból eredő szorgalmas és okszerű munka által saját jólétük emelésével, a nemzeti gazdagodást is előmozdítsák. Az országos magyar iparegyesület ezért hazafias kötelességének tartja, hogy az összes kereskedelmi s méginkább az iparos osztálynak az „ipar és kereskedelmi értesítőre“ való számos előfizetését ajánlja, mely lapot az orsz. magy. iparegyesület közlönyéül választott s ez által annak irányát saját czélzataival azonosította. Különösen figyelmeztetnek az iparegyesületi tagok, hogy a lapnak tisztnyi mérsékelt előfizetési ára egyezményileg részükre 4ártra szabott. Azon reményben hogy a t. szerkesztőség e sorok lenyomatása által olvasói körében közhasznú törekvésünket támogatni fogja, maradtunk Pest 1830. Junius havában. Az orsz. m. iparegyesület igazgatósága nevében. Steinacker Ödön igazgató. I HIRDE Iirdetmés íg. Pécs szabad királyi város közönsége részére a Nagyméltóságu magyar királyi belügyminisztérium által folytatólag engedélyezett kövezet vámdij szedhetési jog folyó 1868-ik évi augusztus hó 1-jétől 1874-ik évi június hó 30-áig tehát egymás után következő 6 év és 11 hónapra leendő bérbeadására határnapul folyó évi július hó 15-kének délelőtti 9 órája, s helyiségül a városházbani közgyűlési terem lévén kitűzve, — a vállalkozni szándékozók ezzel értesittetnek, hogy a mondott napon délelőtti 9 óráig a városi tanácshoz ezimtendő tart ajánlatokat is a megfelelő 10, 0 százaléknyi biztosítéki összeggel ellátva beadhatnak, s mely ajánlatok tekintetbe is fognak vezetni, azon esetre ha a megtartandó árverésen ígért legmagasabb bérlet összeget meghaladják. A bérleti feltételek, úgy a vámdíjjegyzék a gazdasági hivatalban betekinthetők. Pelt Pécsett az 1868-ik évi junius hó 19 én tartatott közgyűlésből. (2—3) (117) Pécs szab. kir. város közönsége. » Jkudjfftfö 0 (j C f l* siferjtficfic 3eitguip. ed) erlaube mit l)icrmit um cin Xöpfibeit Sljrcc auSgeieicbncten Siudjfalbc ju bitten, ba id) be rcitb SBunbcr bereu ffiirtfoinfeit beobndpet bűbe, unb baljer biefeibe miirmftcnS als einzige üiiífc ob ne bér minbejten 'Belüftigung bér Icibeubcit Bícnfdibeit gennffcnf)űfl nitcmpfeljte. -Tnefe meine mebijinifrije Ütucf fcitnung moDcit 3ie nadj 'Belieben oeröffentlidjcn. f a io I o m í M bei Breran, 'JKöljren, Oefterreidj, ben 20. Sluguít 1867. Med. De. Franz Prziwanek. Obige Sitibe ift fo.uoljt b i r e c t nőm ©rfinber ö o 111 i c b 3 t u r; c n e g g e r in £criínu, ©unton 'Xppcnjelí (Sdjmcú) ju bejieben, «18 mid) búrd) #r. 3. Aormágpi, Sípot!;, j. bed- 9M««« "> Beit, SjécbénbHJromeunbe 26, unb £r. 31. Üuirini;, Stabt'Hpot!;cfc pun fdponrjen Slblcr in iemcíuur. 'Breií pr. Xopf «1. 3. 20 Sr. gegen ©iníenbung bee 'Betrüge?. Teilung, o l; n c & it t} fi nbún g, in weitaus ben mcifteu Sülien jiefier. @ebrau4)*oiiiueifung nebft weiteren áeugniffen gratis. >}ír. 2. Reichhaltiges Lager in Bruchbändern. (3—4) (22) Endre: Nyomatik ifj. Madarász E. nyomdájában. Tulajdonos: Bánffay Simon. Felelős kiadó: ifj. Madarász