Pécsi Napló, 1893. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1893-03-01 / 49. szám

II. évfolyam. Az iskolákban tanítják ugyan a tornát, de ez kevés. A miniszter a testi nevelést már korábban kívánja megkezdetni: többet akarja játszatni a gyermekeket, de nem a szobában, hanem üdítő f­b­- s játszó­helyeken. A játék szeretete az, úgymond a mi­niszter, ami a gyermekkoron túl is megőrzi a kedélyvilágot, elfogulatlanságot, életkedvet. Ezért arra kéri és hívja föl C­s­á­k­y, aki magát a leiratával oly rokonszenvessé teszi, a törvényhatóságot, hogy gondoskodjék a gyermekek számára megfelelő szép fás ját­szóhelyekről. A játékban való részvétel a tanulók szabad elhatározására bízatnék , de ő meg van győződve, hogy ha alkalom és hely volna, a gyermekek nem is késnének azt föl is hasz­nálni. A miniszter később a tanárok és taní­tók részére j­á­t­é­k­ t­a­n­f­o­l­y­a­m­o­t is tervez, amint Németországban divik. A miniszter végül azzal zárja be szép sorait, hogy rendelete elintézé­séről mielőbb jelentést kér. Ez a meglepő, jeles miniszteri leirat. * A kisdedek menházáról. — A pécsi jótékony nöegylet választmánya. — A következő sorok közlésére kérték fel lapunkat: A pécsi jótékony nöegylet gyermek­kertjében (óvoda) Deák­ utc­.a 10. sz. alatt a nyári tanfolyam folyó évi márczius hó­­ én veszi kezdetét. Miután a választmány ezt a t. szülők, gyámok és ügybarátoknak tudomására hozza, egyszersmind szükségesnek tartja az intézet irányáról és hasznáról szólani. A gyerm­ekkert (óvoda) azon hely, a­hol 3—6 éves gyermekek nevelésbe vétetnek fel. A gyermekkert (óvoda) a kisdedek kertje, testi és lelki tekintetben. Úgy amint a fa és virág a kertben jártas kertész keze által ápoltatik és felneveltetik, úgy lesz a gyer­mekkertben (óvoda), a nevelő által, a gyer­meki élet szabályszerű fejlődése, természet­szerű művelődési eszközök által előmozdítva. A gyermekkert (óvoda) társas játékai és foglalkoztatásai által kiegészíti a családi életet és a gyermek tehetségének öszhangzó fejlesztése által előkészíti a kisdedet a későbbi iskolákra és az életre. Az anyának, bármily szeretettel viseltessen is gyermeke iránt, más kötelességei (a férj, ház, stb. iránt) is vannak, s ezért nem is mindig képes gyermekével az egész napon át foglalkozni és arra felügyelni. A gyerm­ekkert­i óvoda tehát azon órák­ban veszi át a kisdedeket, midőn azok vagy magokra, vagy műveletlen cselédekre vannak hagyatva, hogy lények és kívánalmaikhoz ké­pest foglalkoztassanak. A gyermekkert (óvoda) alkalmat szol­gáltat a kisdedeknek korukbeliekkel társaság­ban lenni, mert a mily szükséges nekünk fel­nőtteknek az emberekkeli közlekedés, és oly szükséges a kisdedeknek egykorú gyerme­kekkel! A gyermek nem jól érzi magát, ha foly­tonosan felnőttek társaságában van, koraeszű és koránérett lesz, s ezáltal benne a gyerme­kiesség hamar kihal. A gyermekkert (óvoda) a kisdedek világa, melyben élnek, erőiket kifejtik, jel­lemüket képezik és minden társadalmi erényre oktattatnak. A gyermekkert (óvoda) kielégíti a kis­dednek munkásságrai hajlamát, mert illetlen lesz, ha foglalatossága nincs és csak rontani fog, ha nem tud alkotni. Játék és foglalkozás, mese és ének, mu­latságok és rövid tanulságok a művelődési eszközök az ilykorú kisdedek helyes neve­­lésére. A gyermekkert (óvoda) szabályai és határozatai. 1. A felveendő kisdedek nem lehetnek 3 éven alul és 6 éven felül. 2. Az intézet naponta télen 8—11 óráig délelőtt és 2—4 óráig délután, nyáron dél­előtt 8—11 -ig, délután 2—5 óráig van nyitva. Szombat, vasár- és ünnepnapokon az intézet zárva van. 3. A gyermekek az intézetben rendesen tartoznak megjelenni és onnan pontosan el kell őket vezetni. 4. Ha a gyermekek hosszabb ideig akadályozva vannak az intézetet látogatni, erről az intézet vezetője értesítendő. 5. Az intézetbe minden fent említett korú gyermek nemi- és valláskülönbség nél­kül mindenkor felvétetik. Mellesleg legyen megjegyezve, hogy az ily korú fiúk és le­ánykák együttléte igen természetszerű és minden tekintetben hasznos is. 6. A tandíj minden gyermekért havon­­kint 1 frt 50 kv. és a hó 3-ig előre fize­tendő. 7. A fizetési kötelesség azon hónaptól kezdődik, melyben a felvétel történt s fenn­áll akkor is, ha a gyermek nem az egész hónapon látogatja az intézetet. 8. A játékszerek használatáért egy­­szer s mindenkorra beírási díjként 1­árt fizetendő. 10. Ragályos betegséggel a gyermekek az intézetben meg nem jelenhetnek, s dr. Czirer Elek lesz oly szives, hetenkint leg­alább egyszer, a gyermekek együttlétekor az intézetet meglátogatni. Az ezen intézet iránt tanúsított eddigi szives jóindulatért meleg köszönetet mondva, alulirt választmány azon kérést intézi a t. szü­lők és gyámokhoz, miszerint e gyermekkertet (óvoda), úgy mint eddig, a jövőben is becses pártfogásukban részesíteni szíveskedjenek. Pécsett, 1893. február hó. A pécsi nőegylet választmánya. Pécsi Napló, « 1893. márczius hó 1. Előfizetési fölhívás a „PÉCS IMNAPL­Ó“-ra. Márczius hó 1-ével uj előfizetést nyi­tunk s fölkérjük hónapos előfizetőinket, hogy előfizetéseiket sziveskedjenek mihama­rább megújítani, nehogy a lap küldésében zavar támadjon. Lapunk minden hó 1-étől kezdve elfo­gad egész, fél és negyed éves előfizetése­ket is. Előfizetési ár: Egész évre . . 12 frt (24 korona). Fél évre. . . 6 frt (12 korona). Negyed évre . 3 frt­­(6 korona). Egy hóra . . 1 frt (2 korona). Az előfizetések legelőnyösebben posta­­utalványon eszközölhetők s a lap kiadóhiva­talába: Pécs, Király utcza 4. sz. czimzendők. Tájékoztató. — Márcziu­s. — Naptár : Szerda. — Római kath.: Albin. — Protestáns: Albin. — Görögorosz. (febr. 17.) Tivadar. — Zsidó: Adar 13. — Nap kél: 6 óra 42 perczkor. — Nyugszik: 5 óra 44 percz. — Holdkél: 4 óra 18 p.p. — Nyugszik: 6 óra 33 p. reggel. Időjárás. (a közp. meteorologiai intézet távirati tudósítása.) Tiszta. Napos. Püspöki könyvtár nyitva. Hírek. — Baranya a polgári házas­ság ellen. Baranyamegyéből 5 ugyanazon kéz által irt, és ugyanazon tartalmú kérvény érkezett a képviselőházhoz, mindegyik tilta­kozván a polgári házasság ellen. A polgári házasság — úgymond a kérvény — sérti a katholikus vallást, mely szerint a házasság szentség és nem szerződés, de azonkívül újabb terheket ró a népre. A képviselőket nem azért választották, hogy mindig és min­denkor fölösleges adókat megszavazzanak, hanem, hogy előmozdítsák a nemzet jólétét. — A Duna Mohácsnál, Mohács­ról írják: Bár a szekcsői torlódás annyira dagasztotta a Dunát, hogy a mohácsi sziget védtöltéséből alig 15 cmnyi tartotta csak, végre reggel szerencsésen megindult a tor­lasz akkor, mikor már a Mohács alatti torlasz iszonyú zúgással elment. Mohácsot im­­már jégveszélytől mentesnek mond­­j­á­k. Éjjel 2 órakor szakadó esőben érke­zett Mohácsra Medveczky kir. főmérnök Battináról kocsival, hogy az esetleg szüksé­ges védekezést személyesen vezesse; ma délben ladikon jég között Apatinba in­­dult, útjában kémszemlét tartandó. A városi közgyűlés részbizottságot alakít­ott a felülről jelzett áradás elleni védekezésre. — Kitüntetés, Brankovics György szerb patriarchs, a budai egyházmegyei mandatárius előterjesztésére a­­g. k. szerb egyház terén szerzett érdemeiért Bolya­­r­i­t­s Szvetozár véméndi g. k. plébánost vörös övvel tüntette ki, s ennek viselésére feljogosította. Ezen kitüntetésnek annyival is inkább örülünk, mert Bolyarits Szvetozár véméndi plébános, a ki mint P­écsvárad és Pécs város adminisztrátora, évenként több­ször fordul meg városunkban, mely alka­lommal a főgimnázium és főreáliskolai ta­nulóknak vallási oktatást ad, széles körben ismeretes és közkedvelt plébános. — Aradi Gerő hamvait — mint nekünk távírják — ma hozták Szegedre, s az ismerősök, rokonok és tisztelők nagy részvéte mellett délután helyezték örök nyu­galomra a Marilla völgyébe, a megboldogult tudvalevőleg még életében óhajtotta, hogy ha­lála után ide temessék. — Levelezőink jutalmazása. A február hóra esedékes 1 darab aranyat, me­lyet kiadónk legbuzgóbb levelezőnk mun­kásságának jutalmazása végett bocsátott ren­delkezésünkre. Pribék József mohácsi tanitó urnak ítéltük oda s intézkedtünk, hogy a kiadóhivatal tegye postára. — Vasúti szerencsétlenség. Szt.­­Lörinczről Írják: Tegnap reggel 6 óra 56 perc­kor a 6343. sz. tehervonat a pécs-bar­­csi vasút Szent -Lőrincz állomásán beleütkö­zött egy megrakodott teherkocsiba. A teher­kocsi a raktárhoz vezető vágányon állott és a tehervonat mozdonyvezetője csak későn vette észre, hogy hibás váltóállítás következ­tében az ő vonata ugyanarra a vágányra került, a­melyen az a teherkocsi állott. A mozdonyvezető a hosszú vonatot nem tudta megállítani, úgy hogy az összeütközés megtörtént. A vonat oly erővel rohant neki a te­herkocsinak, hogy azt kilökte a sínekről és odacsapta a kirakodó helyre. A teherkocsi izzó-porrá zúzódott, de el­pusztult teljesen a tehervonat lokomotívja is, valamint a szolgálati kocsi és a közvetlenül

Next