Pécsi Napló, 1899. április (8. évfolyam, 75-99. szám)

1899-04-01 / 75. szám

1899 április 1. Pécsi Napló - kanonok, Opris Péter távírda és posta­igazgató, Dragonescu Döme pénzügy­­igazgató, Littke Jószef, Koszits Kamil­ vármegyei főjegyző, Vaszary Gyula vá­rosi rendőrfőkapitány, Tróber Aladár dr. városi főjegyző, Duka Achilles, Ko­­vácsfy Kálmán, Szalay Sándor, Simon­­ffay János, Errelh János, Bary József, Szau­ter Gusztáv, S­enge Ferencz, Hor­váth István, Vaniss Sándor, Krasznay Mihály, Máthé Ödön, Feniczy Ignácz dr., a vármegye központi tisztikara, a járás jegyzői kara teljes számban. A egyházi szertartást Károly Ignácz esperes plébá­nos végezte. A malom utczai ha­­ttes házból indult ki a menet s a Kossuth Lajos­ utczában sorfalat képezett a teme­tés iránt érdeklődő nagyközönség Sokan ismerték, tisztelték, szerették az elhunyt­at szolgabirót; nagy is volt azoknak a száma, a­kik ma koporsóját körülállták s őszinte, igaz kegyelettel búcsúztak el a felejthetetlen emlékű hajáltól.­­ A nemzetközi hírlapíró­­kongresszus Rómában április 4 én a közbejött akadályok daczára meg fog nyílni és a magyar résztvevők nagyobb része már le is utazott Olaszországba, részben a legközelebbi két napon teszi meg az utat Rómába. Az olasz hírlapírók érzik azt, mily méltánytalan eljárást tanú­sítottak a jelentkezők egy részével szem­ben, akiknek jelentkezését törölték s most hosszabb körlevélben mentegetik ezen eljárást, azt hozva föl indokul, hogy sem a vasúti elszállítást, sem pedig a lakásokba való elhelyezést nem bonyolít­hatták volna le rendesen, ha a hölgyek­­kel együtt 400 személynél többnek jelent­kezését fogadták volna el így is 330 férfi és 120 hölgy érkezik a külföldről Rómába és ezeknek elhelyezése is sok nehézség­gel járt, mert ily tömeges látogatásra sem Róma, sem Nápoly nincsenek berendezve­­). Ehez járulnak még az olasz hírlapírók is, akik szintúgy helyet igényelnek az ünnep­ségeknél, mint a külföldiek. A körlevél azon vigasztalással végződik, hogy Olasz­ország nem érheti be egy nemzetközi sajtó­kongresszussal, hanem a közeli évek egyikében más olasz város keresi majd a szerencsét, hogy a hírlapíró kongresszust ott tartsák meg és akkor az olasz sajtó­nak szívesen látott vendégei lesznek azok, akiket most törölni kellett. Ha ugyan­azok, akik joggal formálhattak arra igényt, hogy részt vehessenek a kongresszuson, más alkalommal ismét jelentkezni fognak. Pák­s, ahol a jövő évi nemzetközi sajtó­kongresszust tartják meg, mégis kivételt képez, mert ott a jelentkezők számát nem fogják megszorítani és minden hírlapírót, aki tagja valamely szövetségnek, egyforma szívességgel fognak látni. — Betörés a Dárdai Takarék­­pénztárba. Márczius 30-án éjjel a dár­dai takarékpénztárnak a jegyzői lak és iroda tőszomszédságában, a főutczában levő azon üzleti helyiségébe, melyben a közönség kiszolgálva lesz s melyben a váltópénz részére csak egy kis kézi Wertheim-pénztár áll, az utczai ablakon át betörés kíséreltetett meg. A tettesek­nek, mint dárdai tudósítónk írja, úgy lát­szik halvány fogalmuk sem volt arról, mit tesz egy Wertheim-szekrényt kinyitni, mert még csak igazán megkarczolni sem tudták ezen kis pénzszekrényt, hanem csak a pénztárnok íróasztalában levő fiókokat, melyek, miután bennük pénz nincs, be sem voltak zárva, szedték ki s kutatták azok tartalmát anélkül, hogy abban egy krajczár értéket találtak volna. E betörés­ből, ha gyakorlottabb betörők által követ­­tetik el, kik a vasajtókon át a pénztári helyiségbe is bejutottak volna, nagyobb baj válhatik s ennek oka egyedül a bécsi „Wiese és társam czég (össze nem tévesz­tendő a Wiese Frigyes udvari szállító czéggel), melynél az igazgatóság már múlt évi novemberben rendelt egy nagy pánczél szekrényt, melyet az először 6—8 hét múlva, utóbb f. hó végéig ígért szállítani, de még ma sem szállított s ennélfogva kénytelen lesz az igazgatóság tőle meg­rendelését visszavonni s ily betörésmentes pénzszekrényt más czégtől beszere­zi. — Gyújtogatással gyanúsítva. A napokban megemlékeztünk arról a nagy tűzről, mely Romonyán nagy mennyi­ségű, mintegy 800—900 frt értékű szal­mát és szénát emésztett meg. A tűz Hartmann Ignácz szérűjében keletkezett, de csakhamar átcsaptak a lángok a szom­szédos kazlakba is és igy három-négy gazda szénája, szalmája pusztult el rövid idő alatt. Hogy miként keletkezett a tűz, nem tudták nyomban megállapítani és azt hitték az első perc­ben, hogy talán itt is a gondatlanság, gyermekkéz okozta a veszedelmet.­­ A nyomozás folyamán azonban a gyanú mindinkább Rostás Jó­zsef felé terelődött, ki Hartmann szom­szédja s ki néhány nappal a tüzeset előtt valami miatt, össze­koc­czant Hartman­­nal s akkor azzal fenyegette, hogy segít majd a baján, úgy, ahogy tud. Néhány tanú azt is vallotta, hogy Rostás a tűz keletkezésekor tétlenül állt udvarán, a nélkül, hogy figyelmeztette volna szom­szédját a veszedelemre és igy mindin­kább valószínűnek tartják, hogy a tüzet tulajdonképpen Rostás idézte elő. Az ille­tékes hatóságnál jelentést tettek ez ügyről.­­ Ahol nem akad községi bíró. Ord baranya megyei község a mi­nap választotta meg ezen évben az első két megválasztott biró lemondása folytán a harmadik községi biráját ifj. Bencze János személyében, de ez is letenni ké­szül hivatalát, mely nem lehet valami kellemes. Miként tudósítónk írja, ezen kicsiny községnek néhány ezer forint évi jövedelme van a község földjeiből, van bérháza és erdeje, és a jövedelmek felelősséggel járó kezelése miatt nem akarnak vállalkozni a bírói hivatalra. — Tejgazdasági munkásnők tanfolyama. 1899. évi május hó 1-én nyílik meg a nagy-szécsényi tejszövet­kezetnél (Nógrádmegyében) létesített állami tejgazdasági munkásnőket képző iskolá­nak újabb — félévre terjedő — tanfolyama. Az ide való felvételért kifogástalan elő­életű és legalább is 16 évet betöltött nők pályázhatnak, kik teljes ellátásban (eset­leg e helyett havonta 15 frt ellátási díjban) és 4 frt havi bérben részesülnek. Az ez iskolára való felvételért a kérvények, keresztlevél, iskolai és erkölcsi bizonyít­ványokkal felszerelve a nagy­szécsényi tejszövetkezet igazgatóságához intézendők április hó 20 ig. — Egy szolid kereskedő, aki másokról panaszkodik. A mara­kodó verseny egyik újabb hajtása: a reklámgyártásnak egy most lábra kapott szokatlan formája. Bizonyos c­égek maguk indítanak lapot és szinte hihetetlen jelzők­kel dicsérik fejbe önmagukat. Hogy mek­kora hitelre találnak ezek a dicséretek, azt szintén kár feszegetni. — Horvát István berhidai kereskedő hasonló módon szeretne minél több bevásárlóra szert tenni és a községeket elárasztja saját reklámlapjával. Horvát István úr persze reklámjaiban jókorákat üt a zsidókeres­kedőkön és óva inti tőlük a jó kereszté­nyeket. Ez eddig nem is szokatlan, sőt úgy mondhatnék egész természetes s nem fog megütközni rajta senki. A legérdeke­sebb, hogy mily módon köt Horvát István üzletet.­­ Most két évvel ezelőtt Pallag József bogádi, Basa József uj-mindszenti és Szalay József d.-egerszegi polgárok varrógépet vásároltak részletfizetésre Hor­vát Istvántól. De alaposan megjárták vele. A gépeket két évi részletfizetésre vásárolták, de alig, hogy megkapták, Horvát minden felszólítás nélkül be­­pörölte őket az egész gép árára. A fel­ültet­ett emberek váltót írtak alá lejárati határidő kitöltése nélkül és daczára, hogy Horvát már ellennyugtát is adott az első részlet­törlesztésről, ez nem szolgált ment­ségül, a bíróság az összeg és ennek fel­merült perköltségeire kötelezte a feleket. Ebből kitűnik, hogy mily nagy lelkiisme­­rettel és mily szoliden űzi Horvát a kereskedelmet. Persze a jámbor atyafi ezt nem emlegeti reklám­lapjában, hanem annál inkább inti olvasóit a csaló zsidók­tól. Mégis csak derék ember ez a Horvát. — Ez aztán a pech. Neugebauer Lipót helybeli pincétmunkás elmond­hatja magáról, hogy szere­ncsét­len csillagzat alatt születért. Egyik pechből a másikba bukik. A múlt hónap elején elgázolta Keugebauert, Hornisteger István bükkösdi czipesz kocsija és ekkor alaposan össze­zúzta oldalbordáit úgy hogy hosszú ideig ágyban fekvő beteg volt. Mikor a rendőr­ség a kihágási eljárást megkezdte a tanuk vallomásai nem voltak eléggé súlyosak, Neugebauer ekkor hivatkozott Budai György hivatalszolgára, ki a történteknek szemtanúja volt és meg sem volt meg­idézve. Elküldték az idézést reggel Budai­hoz, de az meg az­nap délután fejbe lőtte magát. Peches ember ez a szegény Neu­gebauer. De ezután jön még csak a vége. A kihágási eljárás befejeződött s ma akartak ebben az ügyben ítéletet hozni a rendőrségnél, de az alperes Hornisfeger István nem jelenhetett meg, egész egy­szerűen azért, mert már meghalt. Hornis­feger a napokban berúgott állapotban lebukott a kocsijáról és szörnyet halt. Még hivatalból sem lehet a túlvilággal érintkezni és igy az ítéletet nem lehehet Hornistegernek kézbesíteni. No annyi bizonyos, hogy Neugebauer peches ember. — A kalóz és a kígyó. Páris egyik külvárosi színházában nagy hatással adták a sivatag kalózai c­ímü rémdrámát. A sivatagban előfordul egy kígyó, amely be akar kapni egy gyermeket, mire meg­jelenik a kalóz, lelövi a kígyót és meg­menti az ártatlan kisded életét. A kígyó egy fa törzse köré tekerőzik, fejét pedig egy masiniszta igazgatja a kezével. A szenzácziós jelenetben azonban a minap sajnálatos dolog történt, a kalóz puskája nem sült el, a kigyó pedig egyre vésze­sebben tátogatta száját. A kalózt ábrázoló színész azonban nem vesztette el lélek­jelenlétét, hanem megfordította a puskát és a puskatussal rávágott a kigyó fejére. A következő pillanatban pokoli ordítás hallatszott, és a kígyó hamisítatlan belle­­villei akczentussal megszólalt: — Megállj gazember, ezt vissza­kapod előadás után. A közönség kővé meredt a termé­szeti tüneménytől, a masiniszta pedig nem játszatta többé a kígyót. — Meg akarták tartani a vám­pénzt. Régi magyar erkölcs: húzni az adófizetést, míg csak a végrehajtó nem áll a ház elé; vadászni járni tilosban, fegyver­engedély nélkül; a finánczot becsapni pá­linka­égetéskor. A sok között azonban a legmindennapibb, a leggyakoribb a vám kikerülése. Néha sikerül, hanem aztán, aki rajtaveszt, az megfizeti alaposan az árát. Ma reggel is négy helybeli fuvaros jól megrakott kocsijukkal észrevétlen akar­tak bejutni a városba és ahelyett, hogy a rendes csapán, a siklósi úton jöttek volna, a megyeri malomnak kerültek föl, hogy 3

Next