Pécsi Napló, 1901. február (10. évfolyam, 28-50. szám)
1901-02-01 / 28. szám
$1 fr'*1 Áldozzunk a város érdekében. „A király Baranyában’ czimü közleményünk visszhangjául vettük a következő érdekes levelet, melyet mindenkinek figyelmébe ajánlunk. Tekintetes szerkesztő ur ! Nem tartozom azon 48-iki honvédak, akik a hyperloyalitás, gyengéden adva, hibájába estek, de mindamellett, tses lapjának i é. 2- ik számában meg at: „A király Baranyában“ czimü czikannyira időszerűnek, életrevalónak és fenne foglaltakat megvalósitandóknak irtom, hogy kegyes engedelmével én is, habár falun lakom, de pécsi „Kleinhäusler“ vagyok, hozzá szólni bátorkodom. Hogy Uralkodónk, a trónörökös és királyunk magas vendége, a világ egyik leghatalmasabb és mi magyarok által kiváló tiszteletben, de mondhatni, szeretetben részesülő fejedelme, a német császár ha Baranyába jönnek, nem Pécsett, a megye székhelyén, hanem Görcsönyben, egy düledező kastélyocskában legyenek elszállásolva, nemcsak nagy hiúnak, de a fejedelmi vendégek iránti tiszteletlenségnek is tartanám. A czikkíró azon nézete, hogy a fogadtatási és egyéb költségek esetleg aláírás után fedeztessenek, igen tapintatos és helyes és meg vagyok győződve, hogy a fejedelmi vendégeknek is sokkal kedvesebb lesz, ha megtudják, hogy fogadtatásuk és ünneplésük költségei nem a város pénztárából, hanem önkéntes adakozás útján történt gyűjtésből lesznek fedezve. A költségekből az oroszlánrészt, remélhetőleg az óriási páéni takarékpénztárak fogják fedezni, amelyek említésre alig érdemes kis összegecskéből oly hatalmas tényezőkké fejlődtek, minő az országban kevés van Hogy szeretve tisztelt püspökünk, aki minden hazafias, vagy jótékony ezélű adakozás alkalmával, mindig a legnagyobb összeggel szerepel, most is a legnagyobb áldozatot fogja hozni, az kétségtelen, mert hogy egyik uralkodó az ő vendége lesz, az másképen nem is képzelhető, pedig hogy egy királyi vendég méltó fogadása igen költséges, az köztudomású. Ha püspökünk rövid ittléte óta oly sokat áldozott hazafias és jótékony célokra, hogy kevés elődje dicsekedhetnék azzal, hogy egész életén át ennyi jót tett volna, pedig volt elég nemes és bőkezű elődje, azért csakis a legnagyobb örömmel fogadná azt a megtiszteltetést, ha egyik uralkodót palotájában fogadhatná. Ha a görcsönyi kastélyocskába fogják a fejedelmi vendégeket beszorítani, akkor azok ugyan meg fogják emlegetni, hogy mikor voltak Baranyában. Pécsett, ha nem is királyi, de mindenesetre megfelelő alkalmas és elég kényelmes lakások állnának a vendégek rendelkezésére, mert nem is képzelhető másképpen, mint hogy az egyik fejedelem, a bőkezű, áldozatkész és vendégszerető püspök vendége lenne. A katholikus kör elegáns helyiségeit könnyű volna a másik fejedelem részére méltó lakássá átváltoztatni néhány nap alatt és nem kételkedem benne, hogy a házigazda, a kath kör csakis megtisztelve érezné magát, ha az egyik fejedelmet vendégül fogadhatná. Ami a 8ik fejedelmi vendéget illeti, annak lakást könnyű volna találni, mert vendégszerető és áldozatkész kanonokjaink vetélkednének egymással, hogy az egyik fejedelmi vendéget lakásukban vendégül fogadhassák. A többi, sok tagú kíséretből álló vendégek hogy hogyan volnának Görcsönyben elszállásolhatók, az rejtély, de hogy Pécsett jól és kényelmesen el lehetnének szállátolva, az bizonyos. Addig kell venn a vasat, még meleg, azért azt hiszem, hogy a mérvadó köröknek kellene ez ügyet a kezükbe venni és a mozgalmat megindítani, de a gyűjtéssel sem sokat késni. A „bis dat, qui cito dat“ elvénél fogva kijelentem, hogy azon esetre, ha a fejedelmi vendégek Pécsett szállanának meg, a fogadási és egyéb költségekhez, 200 koronával járulni kötelezem magamat. A tekintetes szerkesztő urnak maradtam Dárdán, 1901. január 27 én teljes tisztelettel : Jellaehieh Károly dr. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónk távirati jelentése. — Budapest, január 31. Elnök: Tallián Béla. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Hegedűs Sándor, Darányi Ignácz, Cseh Ervin. A jegyzőkönyvet hitelesítik. A kereskedelmi költségvetés. A vasutak tételénél Molnár Jenő a felett panaszkodik, hogy a miniszter az ő beszédére nem reflektált. Molnár Antal: (Felkiáltások a szélsőbalon: Ah ! Óh! Molnár is? Mit akar?) Arra kéri a minisztert, hogy a vasúti kedvezményes jegyeket a rendezett tanácsú városok tisztviselőinek is megadja, miként az állami tisztviselőknek. Endrey Gyula Mezeivel polemizálva kijelenti, hogy a vidéki malmok is igényelhetik a tariffális kedvezményeket és a kapott kedvezmények ép oly jogosultak, mint a budapesti nagy malmoknál, amelyeknek szállítási viszonyai amúgy is kedvezőbbek, mint a vidéki malmokéi. A makói vasút kiépítését kívánja, mert ez 100 000 magyar ember érdeke. Ismerteti ennek a vasútnak kiépítési nehézségeit, miként akarták a hódmezővásárhelyieket a nagyszentmiklósi vasút kiépítésére kényszeríteni, holott arra a vásárhelyieknek semmi szükségük sincs. Major Ferencz a vasúti alkalmazottak sorsának javítását kéri s a székely vasutak kiépítését kívánja Vitatja, hogy ért igenis a székelység dolgaihoz. A vicinális vasutak tisztátalansága ellen intézkedést kér. Radócza János Mezei kéréséhez csatlakozik és a budapesti malmok számára nagyobb tarifális kedvezményeket kér. Arra kéri továbbá a minisztert, hogy a nyugati pályaudvar műhelyeit és szénrakodó raktárait a városon kívül helyezze el. Szalay Károly a szobi vasút érdekében szólal fel. A vasutasok túlterhelése ellen intézkedést kér. Hibáztatja, hogy a" vasutasok sokszor 30 órán egyfolytában szolgálatban vannak. Ez az oka e sok vasúti szerencsétlenségnek is. Kubik Béla azt vitatja, hogy Mezeinek nincs igaza, amikor a budapesti malmok részére még több kedvezést kér. Kifogásolja, hogy a miniszter annyi vasúti szabadjegyet ad ki. Az első osztályon csupa szabadjegyeseket lát az ember. (Derültség.) Nemcsak a szabadjegy bevonását kéri, hanem a kedvezményes jegyek beszüntetését is. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter mindenekelőtt kijelenti, hogy a székelység érdekében szívesen még tesz mindent. A székelysutak kiépítése egyelőre tekintettel a rész pénzügyi viszonyokra nehézségekkel jár. De az előkészületek megtörténtek s a helyzet változásával igyekezni fog a vasutak kiépítését előmozdítani. Endreyvel szemben kijelenti, hogy helyesli a makói vasút kiépítését de a közönség megterheltetése nélkül. Majorral szemben utal a Fliegende Blätterre a mely a németországi viczinális vasutak úsztátalanságát sokszor állítja pellengérre, pedig, hogy Németország kulturállam, azt még Molnár Józsiás is elismeri. (Derültség.) Major székely tudását nem vonja kétségbe, mert hi zen ország világ tudja, hogy Major mindenhez ért. (Derültség) A túlterhelés ellen, ismétli, intézkedni fog és javítani fogja a tisztviselők és alkalmazottak fizetését is. A pályaudvarok végleges rendezésénél a spekulácziót ki akarja zárni (Éénk általános helyeslés) és csak a legjobb tervet építteti ki a közönség érdekeire való tekintettel. (Zajos helyeslés.) A budapesti malmok nagy gazdasági jelentőségét elismeri és ezért adta meg eddig is a lehető kedvezéseket. Többet nem lehet. (Helyeslés.) Oyan tarifát engedett, amely a lisztkivitelt előmozdítja. Többet tőle igazságosan az ország érdekeienk tekintetbe vételével kivárni nem lehet. (Helyeslés.) Az adatokból sorolja elő, miként emelkedett évről évre a lisztkivitel nemcsak a budapesti, hanem a vidéki malmoknál is. Védi a vidéki malmokat s azt mondja, hogy példa az aradi, debreczeni és szatmári malmok berendelése kifogástalan. Kicsinylőleg tehát nem szabad szólani a vidéki malmokról. Azok közül sok éppen nem rosszabb a budapesti malmoknál. (Helyeslés.) Kéri a tétel elfogadását. (Általános zajos helyeslés, éljenzés.) A tételt és a többit is vita nélkül elfogadták. Elnök : Ezzel a kereskedelmi tárcza le van tárgyalva. Az ülést, felfüggesztem. (Általános zajos éljenzés Éljen Hegedűs!) Szünet után következett a földmivelésügyi költségvetés tárgyalása Papp Géza előadó elfogadásra ajánlja a költségvetést. Bauer Antal szerint egyre pusztul a magyar földbirtokos osztály. Idegenek vásárolják soha a magyar földbirtokokat és nem azér, hogy a földmivelést fejleszszék, hanem azért, hogy itt társadalmi pozícziókat teremtsenek maguknak. Új kataszterre van szükség, mert mai adórendszerünk igazságtalan. Az is baj, hogy nincs olcsó hitel, ezért is elpusztul sok gazda. Barta Ödön: Hangosabban Bauer Antal sajnálja, hogy nem olyan jó szónok, mint a közbeszóló. (Derültség.) A tengerentúli versenynyel sem képes küzdeni a magyar gazda. Az agrárszoczialismmi a gazdasági elszegényedést bizonyítja. Növelni kell a termelési képességet. A jégbiztosítást államilag kell ellenőrizni. Kijelenti, hogy az önálló vámterület híve. (Zajos éljenzés a szélsőbalon) mert az a meggyőződése, hogy csak ekkor lesz független a magyar gazda. Nagy elismeréssel van a miniszter iránt, ezért a költségvetést elfogadja. (Helyeslés.) Barta Ödön hétfőn kíván beszélni. Elnök javaslatára a ház holnap jegyzőt választ és a bizottságokat egészíti ki, azután pedig a kérvényeket tárgyalja. A földművelésügyi költségvetést pedig hétfőn tárgyalja tovább. Pécsi Napló 1 9 1901. február 1. MT Azon tisztelt előfizetőinket, kik a január hó végén lejárt előfizetési dijaikkal hátralékban vannak, annak mielőbbi megújítására tisztelettel kérjük. H