Pécsi Napló, 1901. február (10. évfolyam, 28-50. szám)

1901-02-01 / 28. szám

$1 fr'*1 Áldozzunk a város érdekében. „A király Baranyában’ czimü közleményünk visszhangjául vettük a következő érdekes levelet, melyet mindenkinek figyelmébe ajánlunk. Tekintetes szerkesztő ur ! Nem tartozom azon 48-iki honvédak­­, a­kik a hyperloyalitás, gyengéden adva, hibájába estek, de mindamellett, tses lapjának i é. 2- ik számában meg at: „A király Baranyában“ czimü czik­­annyira időszerűnek, életrevalónak és fenne foglaltakat megvalósitandóknak irtom, hogy kegyes engedelmével én is, habár falun lakom, de pécsi „Klein­häusler“ vagyok, hozzá szólni bátorkodom. Hogy Uralkodónk, a trónörökös és királyunk magas vendége, a világ egyik leghatalmasabb és mi magyarok által ki­váló tiszteletben, de mondhatni, szeret­et­ben részesülő fejedelme, a német császár ha Baranyába jönnek, nem Pécsett, a megye székhelyén, hanem Görcsönyben, egy düledező kastélyocskában legyenek elszállásolva, nemcsak nagy hi­únak, de a fejedelmi vendégek iránti tiszteletlenség­­nek is tartanám. A czikkíró azon nézete, hogy a fo­­gadtatási és egyéb költségek esetleg alá­írás után fedeztessenek, igen tapintatos és helyes és meg vagyok győződve, hogy a fejedelmi vendégeknek is sokkal ked­vesebb lesz, ha megtudják, hogy fogad­tatásuk és ünneplésük költségei nem a város pénztárából, hanem önkéntes ada­kozás útján történt gyűjtésből lesznek fe­dezve. A költségekből az oroszlánrészt, re­mélhetőleg az óriási páéni takarékpénztárak fogják fedezni, a­melyek említésre alig érdemes kis összegecskéből oly hatalmas tényezőkké fejlődtek, minő az országban kevés van Hogy szeretve tisztelt püspö­künk, a­ki minden hazafias, vagy jóté­kony ezélű adakozás alkalmával, mindig a legnagyobb összeggel szerepel, most is a legnagyobb áldozatot fogja hozni, az kétségtelen, mert hogy egyik ural­kodó az ő vendége lesz, az másképen nem is képzelhető, pedig hogy egy királyi vendég méltó fogadása igen költséges, az köztudomású. Ha püspökünk rövid itt­léte óta oly sokat áldozott hazafias és jótékony c­é­­lokra, hogy kevés elődje dicsekedhetnék azzal, hogy egész életén át ennyi jót tett volna, pedig volt elég nemes és bőkezű elődje, azért csakis a legnagyobb örömmel fogadná azt a megtiszteltetést, ha egyik uralkodót palotájában fogadhatná. Ha a görcsönyi kastélyocskába fogják a fejedelmi vendégeket beszorítani­, akkor azok ugyan meg fogják emlegetni, hogy mikor voltak Baranyában. Pécsett, ha nem is királyi, de minden­esetre megfelelő alkalmas és elég kényel­mes lakások állnának a vendégek rendel­kezésére, mert nem is képzelhető más­képpen, mint hogy az egyik fejedelem, a bőkezű, áldozatkész és vendégszerető püs­pök vendége lenne. A katholikus kör elegáns helyiségeit könnyű volna a másik fejedelem részére méltó lakássá átváltoztatni néhány nap alatt és nem kételkedem benne, hogy a házi­gazda, a kath kör csakis megtisz­telve érezné magát, ha az egyik fejedel­met vendégül fogadhatná. A­mi a 8­ik fejedelmi vendéget illeti, annak lakást könnyű volna találni, mert vendégszerető és áldozatkész kanonokjaink vetélkednének egymással, hogy az egyik fejedelmi vendéget lakásukban vendégül fogadhassák. A többi, sok tagú kíséretből álló vendégek hogy hogyan volnának Gör­­csönyben elszállásolhatók, az rejtély, de hogy Pécsett jól és kényelmesen el le­hetnének szállá­tolva, az bizonyos. Ad­dig kell venn­ a vasat, még meleg, azért azt hiszem, hogy a mérvadó körök­nek kellene ez ügyet a kezükbe venni és a mozgalmat megindítani, de a gyűjtéssel sem sokat késni. A „bis dat, qui cito dat“ elvénél fogva kijelentem, hogy azon esetre, ha a feje­delmi vendégek Pécsett szállanának meg, a fogadási és egyéb költségekhez, 200 koronával járulni kötelezem magamat. A tekintetes szerkesztő urnak ma­radtam Dárdán, 1901. január 27 én teljes tisztelettel : Jellaehieh Károly dr. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónk távirati jelentése. — Budapest, január 31. Elnök: Tallián Béla. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Hegedűs Sándor, Darányi Ignácz, Cseh Ervin. A jegyzőkönyvet hitelesítik. A kereskedelmi költségvetés. A vasutak tételénél Molnár Jenő a felett panaszkodik, hogy a miniszter az ő beszédére nem reflektált. Molnár Antal: (Felkiáltások a szélsőbalon: Ah ! Óh! Molnár is? Mit akar?) Arra kéri a minisztert, hogy a vas­úti kedvezményes jegyeket a rendezett ta­nácsú városok tisztviselőinek is megadja, miként az állami tisztviselőknek. Endrey Gyula Mezeivel polemi­zálva kijelenti, hogy a vidéki malmok is igényelhetik a tariffális kedvezménye­ket és a kapott kedvezmények ép oly jogosultak, mint a budapesti nagy malmoknál, a­melyeknek szállítási vi­szonyai amúgy is kedvezőbbek, mint a vi­déki malmokéi. A makói vasút kiépítését kívánja, mert ez 100 000 magyar ember érdeke. Ismerteti ennek a vasútnak ki­építési nehézségeit, miként akarták a hódmezővásárhelyieket a nagy­­szentmiklósi vasút kiépítésére kényszeríteni, holott arra a vásárhelyieknek semmi szükségük sincs. Major Ferencz a vasúti alkalma­­zottak sorsának javítását kéri s a székely vasutak kiépítését kívánja Vitatja, hogy ért igenis a székelység dolgaihoz. A vi­­c­inális vasutak tisztátalansága ellen in­tézkedést kér. Radócza János Mezei kéréséhez csatlakozik és a budapesti malmok szá­mára nagyobb tarifális kedvezményeket kér. Arra kéri továbbá a minisztert, hogy a nyugati pályaudvar műhelyeit és szén­­rakodó raktárait a városon kívül he­lyezze el. Szalay Károly a szobi vasút ér­dekében szólal fel. A vasutasok túlterhe­lése ellen intézkedést kér. Hibáztatja, hogy a" vasutasok sokszor 30 órán egy­folytában szolgálatban vannak. Ez az oka e sok vasúti szerencsétlenségnek is. Kubik Béla azt vitatja, hogy Me­zeinek nincs igaza, a­mikor a budapesti malmok részére még több kedvezést kér. Kifogásolja, hogy a miniszter annyi vas­úti szabadjegyet ad ki. Az első osztályon csupa szabadjegyeseket lát az ember. (Derültség.) Nemcsak a szabadjegy be­vonását kéri, hanem a kedvezményes je­gyek beszüntetését is. Hegedűs Sándor kereskedelmi mi­niszter mindenekelőtt kijelenti, hogy a székelység érdekében szívesen még tesz mindent. A székely­­sutak kiépítése egyelőre tekintettel a rész pénzügyi viszo­nyokra nehézségekkel jár. D­e az előké­születek megtörténtek s a helyzet változá­sával igyekezni fog a vasutak kiépítését előmozdítani. Endreyvel szemben kije­lenti, hogy helyesli a makói vasút kiépítését de a közönség megterhel­­tetése nélkül. Majorral szemben utal a Fliegende Blätterre a mely a németor­szági viczinális vasutak úsztátalanságát sokszor állítja pellengérre, pedig, hogy Németország kulturállam, azt még Mol­nár Józsiás is elismeri. (Derültség.) Major székely tudását nem vonja kétségbe, mert hi zen ország világ tudja, hogy Major mindenhez ért. (Derültség) A túlterhelés ellen, ismétli, intézkedni fog és javítani fogja a tisztviselők és alkalmazottak fizetését is. A pályaudvarok végleges rendezésénél a spekulácziót ki akarja zárni (É­énk általános helyeslés) és csak a legjobb tervet építteti ki a közönség érdekeire való tekintettel. (Zajos helyes­lés.) A budapesti malmok nagy gazda­sági jelentőségét elismeri és ezért adta meg eddig is a lehető kedvezéseket. Töb­bet nem lehet. (Helyeslés.) O­yan tarifát en­gedett, a­mely a lisztkivitelt előmozdítja. Többet tőle igazságosan az ország érdekei­­enk tekintetbe vételével kivárni nem lehet. (Helyeslés.) Az adatokból sorolja elő, mi­ként emelkedett évről évre a lisztkivitel nemcsak a budapesti, hanem a vidéki mal­moknál is. Védi a vidéki malmokat s azt mondja, hogy példa az aradi, debreczeni és szatmári malmok berendelése kifogásta­lan. Kicsinylőleg tehát nem szabad szólani a vidéki malmokról. Azok közül sok éppen nem rosszabb a budapesti malmoknál. (Helyeslés.) Kéri a tétel elfogadását. (Ál­talános zajos helyeslés, éljenzés.) A tételt és a többit is vita nélkül elfogadták. Elnök : Ezzel a kereskedelmi tárcza le van tárgyalva. Az ülést, felfüggesztem. (Általános zajos éljenzés Éljen Hegedűs!) Szünet után következett a földmivelésügyi költségvetés tárgyalása Papp Géza előadó elfogadásra ajánlja a költségvetést. Bauer Antal szerint egyre pusztul a magyar földbirtokos osztály. Idegenek vásárolják so­ha a magyar földbirtokokat és nem azér, hogy a földmivelést fejlesz­­szék, hanem azért, hogy itt társadalmi pozícziókat teremtsenek maguknak. Új k­ataszterre van szükség, mert mai adó­rendszerünk igazságtalan. Az is baj, hogy nincs olcsó hitel, ezért is elpusztul sok gazda. Barta Ödön: Hangosabban­­ Bauer Antal sajnálja, hogy nem olyan jó szónok, mint a közbeszóló. (Derültség.) A tengerentúli versenynyel sem képes küzdeni a magyar gazda. Az agrárszoczialismmi a gazdasági elszegénye­dést bizonyítja. Növelni kell a termelési képességet. A jégbiztosítást államilag kell ellenőrizni. Kijelenti, hogy az önálló vám­terület híve. (Zajos éljenzés a szélsőba­lon) mert az a meggyőződése, hogy csak ekkor lesz független a magyar gazda. Nagy elismeréssel van a miniszter iránt, ezért a költségvetést elfogadja. (Helyeslés.) Barta Ödön hétfőn kíván beszélni. Elnök javaslatára a ház holnap jegy­zőt választ és a bizottságokat egészíti ki, azután pedig a kérvényeket tárgyalja. A földművelésügyi költségvetést pedig hét­főn tárgyalja tovább. Pécsi Napló 1 9 1901. február 1. M­T Azon tisztelt előfizetőinket, kik a január hó végén lejárt elő­fizetési dijaikkal hátralékban van­nak, annak mielőbbi megújítására tisztelettel kérjük. H

Next