Pécsi Napló, 1902. október (11. évfolyam, 224-250. szám)
1902-10-01 / 224. szám
l gozzék egyesült erővel, hogy ezen kérdés most már gyorsan dűlőre jusson, Tolna vármegye kitűnő javaslatát vármegyénk tegye, teljesen magáévá, akkor van remény, hogy a legközelebb Pécsre egybehívandó országos értekezlet eredménynyel fog járni. Hogy immár kialakul az egész ország közvéleménye és a most újabban megindított mozgalom az egész érdekelt vidéket fölrázta tespedéséből és közönyéből, mutatja a Baja városából kiindult mozgalomhoz való tömeges csatlakozás. Mintnyájan sürgetik az országos értekezletet, melyen ki fog alakulni a kormányhoz és képviselőházhoz intézendő memorandum minden abba beillesztendő indoka, mely ezen összekötő híd létesítését sürgősen követeli. Eddigelé csatlakozásukat a következők jelentették: Kereskedelmi- és iparkamarák: a pécsi, szegedi, brassói, temesvári és fiumei kereskedelmi- és iparkamarák. Törvényhatóságok és községi elöljáróságok: Pécs, Arad szab. kir. város, Békés- Gyula és Kaposvár r. t. városok, Bonyhád, Ujverbász, Cservenka,, Keczel, Baja-Szent-István, Hódság, Ó-Becse, Czikó, Alsó-Nyék, Mórágy nagyközségek, valamint Matkovich Béla az apatini járás főszolgabírája és Perczel Béla Tolnavármegye völgységi járásának főbírája. Országgyűlési képviselők: Pichler Győző dr., Boda Vilmos, Rátkay László, Pozsgay Miklós. Társulatok és egyesületek: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a nagymányoki bányatársaság, a Csongrádvárosi takarékpénztár, a zombori exportgőzmalom, a szegedi kenderfonó-gyár részvénytársaság, a Szabadkai Kereskedelmi Egyesület, a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság (hameghaladó időre kíván a szomszéd községbe átmenni, először saját községe rendőrhatóságától kér elbocsátást, azután jelentkezik a másik község rendőrségénél. Távozását ismét jelentenie kell, valamint végül visszaérkezését is saját községénél. A jelentkezések beigtatásáért 40—50 képeknyi díj jár. Egész Oroszország II. Sándor czár meggyilkoltatása óta ostromállapotban van. Sajtószabadság, gyülekezési jog stb. hijján, állandó rendőri felügyelet alatt, ezerformaság bilincsében, a denuncziácziótól való folytonos félelemben, egy csepet sem csodálkozhatni az összeesküvések és a hatósági hatalom ellen irányuló erőszakosságok gyakoriságán. Szabadon nem nyilatkozhatik iden a népakarat, minél fogva egész természetesnek kell tartanom, hogy lopva, vagy erőszakosan tör utat magának. A mi gondolkodásunk és az orosz államhatalomé között az a lényegtelen különbség van, hogy amíg mi elismerjük a népakaratot s csakis ezt ismerjük el kötelezőnek, szerinte népakarat nem létezik, csak a mindenható czári parancs. Ily körülmények között magától értetődik, hogy amit mi okszerűnek és természetesnek vélünk, azt ők tiltottnak s büntetendőnek minősítik. Mint az orosz viszonyokat jellemzőt fölemlítendőnek tartom az orosz házmesteri intézményt A dvornikot (házmestert) a házigazda fizeti, de a rendőrség közege: posvár, a szeged-csongrádi takarékpénztár, a dombóvári takarékpénztár r. t., a hódmezővásárhelyi takarékpénztár, a bajai kereskedelmi kaszinó és a Bajai Kereskedő Ifjak Egylete. M. kir. államépitészeti hivatalok: a szegzárdi és a nagy-becskereki m. kir. államépitészeti hivatal. Csatlakozását bejelentette azonfelül: Bartal Béla cs. és kir. kamarás és Dőry József dombóvári földbirtokos. Ez csak elenyésző kis része az érdekcsoportnak, mely kiterjed csaknem az egész országra. A Pécsett megtartandó országos értekezleten bizonyára meg fognak jelenni az érdekelt vidékek összes országgyűlési képviselői is és fölismerve és méltányolva a kérdés fontosságát, a képviselőházban védelmére fognak kelni annak a memorandumnak, melyről meg vagyunk győződve, hogy most már védelemre se fog szorulni, mert oly impozáns megnyilatkozása lesz a pécsi értekezlet és ennek folyományaként a kormány- iihoz menesztendő küldöttség az ország nagyobbik fele óhajának és kívánsájgának, hogy a kormány maga se fog továbbra is elzárkózni és most már önmaga fogja törvénytervezetbe iktatni a bajai báttaszéki áthidalást. A kormány, melyet most még lekötnek a kiegyezési tárgyalások, ezeknek befejezése után ismét újult erővel az alkotás terére fog lépni és mivel közlekedési politikájának ma alig van sürgősebb feladata, mint ezen dunai áthidalás, a most napirenden lévő mozgalom nyitott ajtókra talál. A képviselőház megnyitása után az érdekelt dunántúli és bácskai, valamint alföldi képviselők bizonyára sietni fognak, hogy nyélbe üssék ezt az értekezletet, melynek székhelye természetszerűleg az elsősorban érdekelt országrész legnagyobb városa, Pécs lehet csupán. Az érdekelt testvérvárosok érdeke annyira azonos a pécsi érdekkel, hogy itt előny kivívásáról szó sem lehet. Egy óhajban kell összpontosulni az egész vidéknek, nehogy, mint bevezető sorainkban hangsúlyoztuk, az elágazó vélemények útvesztőjébe elsülyedjen a meg sem épített híd és testvéri szeretettel, az egész vidék közlekedési viszonyainak egészséges és czélirányos újjászületésének érdekében kifejtendő erélyes actióval mihamarabb czélt fogunk érni. -L Pécsi Napló 1902. október 1. A házmesternek pontos nyilvántartást kell vezetnie a házbeliekről; az ő tudtán kívül a házba senki be nem költözködhetik, az eltávozást nála jelenteni kell, általában pedig mindenről kell tudnia, ami a házban történik s mindenről értesítenie a rendőrséget. Mulatságos dolog az is, hogy képtárba, gyűjteménybe, czári palotába felöltővel belépni tilos. A botnak és esőernyőnek künn hagyását még értem, azzal kárt okozhatok valamin akaratomon kívül is, de kinek vét az a szerencsétlen felöltő? Amint értesültünk, attól félnek, hogy bombát, vagy egyéb gyilkoló szerszámot rejtegethet magánál a látogató s ezért kell felöltőjétől is megválnia. Az államhatalom félelmetességét azonban legjobban éreztük abban a moszkvai gyűjtőfogházban, amelybe egész Oroszországból azokat a nyomorultakat szállítják, akiket a bíróságok Szibériába való deportálásra ítéltek. 70.000 (hetvenezer) embert hurczolnak évenként Szibériába, amelynek gyilkos levegőjéből ritkán nyílik visszatérés különösen azoknak, akiknek transzportálását a katorgával (kényszermunka) szigorítják. Ebbe a gyűjtőfogházba az orosz is csak a moszkvai kormányzó igen nehezen megszerezhető engedélyével léphet be. A mi látogatásunk idejében 400 fegyencz várta itt szomorú sorsát. Felejthetetlen kép volt: együtt látni egy teremben 80—100 elítéltet összevasalt nehéz rabbilincsekben, amelyeknek szüntelen vad csörgése a könyörtelenség és zsarnokság ijesztő látványát tárta elénk. Van az elítéltek között mongol, tatár, cserkesz stb. egy szóval az orosz iga alá tartozó fajok mindegyikének legalább egy példánya. Rövidre nyírt hajuk egy oldalon félig leborotválva, a szerint amint Szibériának egyik, vagy másik részét jelölték ki jövendőbeli tartózkodásuk helyéül. Itt gyűjtik össze a transferálásra ítélt politikai bűnösöket is. Mi egyet sem láttunk közülök, nekünk csak gyilkosokat és gyújtogatókat mutogattak. Kérdésünkre azt a feleletet nyertük, hogy véletlen folytán ez időszerint egyetlen politikai fogoly sincs a fogházban. Ezt a feleletet kétkedéssel fogadtuk, mert politikai fogoly mindig van és pedig nagy számmal, de jónak látták őket szemeink elől elrejteni, amely igyekezetükről más helyen is volt alkalmunk meggyőződhetni. Így pl. amint Moszkva egy másik fogházának udvarán keresztül haladtunk, az emeleti zárkák egyikéből egy elitélt moszkvai egyetemi hallgató barátságosan Felhívás előfizetésre. Új évnegyed küszöbén állunk. Múltúnk tevékenysége felment bennünket attól, hogy czifra, keresett szavakkal dicsérjük munkánk eredményeit. Tíz év fáradhatlan törekvése áll mögöttünk és ez idő alatt a közönség jóindulata mindig mellettünk állott, mert hisz mi csak vele és általa élünk. Munkánk becsületével, törekvéseink tiszta czéljaival nyertük meg közönségünk bizalmát, támogatását. És e nagy bizalomra méltóak igyekeztünk maradni mindig. A szabadelvűség nyílt arcú szószólói voltunk és kitartó hűséggel álltuk meg helyünket azon a ponton, ahol úgy éreztük, hogy a szellem erejével, tollunk őszinteségével, a szókimondás nyíltságával, az őszinteség határozott erejével szükség van reánk. Nem az egyesek érdekét, nem az egyes izolált klikkek czéljait védtük és támogattuk önző czéllal, de mindenkor a köz érdeke lebegett előttünk, amelyért lelkünk legjobb tulajdonságaival, legnemesebb érzéseinkkel mentünk harczba, nem a magunk anyagi hasznáért, de az eszme, a közjó felvirágozásáért. Őszinte, lelkesült igaz katonája voltunk és vagyunk mi ennek a mi szűkebb kis hazánknak: Pécs városának és Baranyavármegyének. A küzdelemben mindenkor