Pécsi Napló, 1902. december (11. évfolyam, 276-298. szám)

1902-12-02 / 276. szám

r­­­ keink az ő érdekeik is és gazdasági érde­keinkért ők is szálljanak síkra, mert nekünk fáj az, ami nekik fáj, csak nekik is fájjon, ami nekünk fáj. (Elénk tetszés a szélbalon.) Ezután az autonóm vámtarifáról és önálló vámterületről szólva, azt vitatja, hogy Komjáthynak és Tóth Jánosnak van igaza. Támadja Nagy Ferenczet, mert a törvény­­magyarázatban gazdasági érdekeink rová­sára még tovább ment mint a miniszter­­elnök. Az új autonóm vámtarifának készen kell lenni január elsejéig. És ha ez lehe­tetlen, az ő meggyőződése az, hogy egy miniszterelnöknek, amíg a kormányon van, minden törvénynek érvényt kell szereznie. (Tetszés a szélbalon.) A gazdasági önálló­ság megteremtése kötelessége a kormány­nak és Vészi egy czikkével foglalkozva, bizonyítja igazságát. Gabányi: Hallod ezt Vészi ?! (Za­jos derültség.) Barta jelenti, hogy határozati ja­vaslatot fog benyújtani, a­melyben a kül­földi szerződések okvetlen felmondását követeli. Öt perc­ szünetet kér. Szünet után Barta Ödön folytatja beszédét. Az elnöki széket Dániel Gábor al­­elnök foglalja el. Barta Ödön attól tart, hogy Ausz­triában végleg megszűnik minden alkot­­mányosság és az ottani kormánykörök arra is törekszenek. Figyelmezteti a kor­mányt, hogy 1867. XII. t.-czikk Ausztria alkotmányosságát biztosítja és ne ámítsa magát azzal, hogy ily helyzetben bármit is megszavaznak neki. Végül határozati javaslatot nyújt be, a­melyben utasítani kívánja a kormányt, hogy a kereskedelmi szerződéseket, különösen a szerbet decz. 31-ig mondja fel és hogy az önálló auto­nóm vámtarifát haladéktalanul terjessze be. (Helyeslés a szélbalon.) Vészi József személyes kérdésben felszólalva azt mondja, hogy Barta nagy­­tudományú társa. (Zajos felkiáltások a szélbalon : Eláll! Eláll! A szélbaliak Bar­­tát kivéve kivonulnak) Vészi hosszas zaj után rektifiikálja Barta egyik kijelentését. Barta Ödön személyes kérdésben válaszol. Kubik Béla: A vic­czeket mi is értjük. Elnök csendet kér, és nem próbaiisz­­ezeket ! A vitát holnap folytatják. Hírrovatunk. Pécs, deczember 1. —„ A Szent István-rend tiszti­kara. Ő Felsége nov. hó 22-én Schön­­brunnban kelt legfelső elhatározásával aradvári König Károly osztályfőnököt és kabineti titkárt, a Szent István-rend eddigi kincstárnokát, a rend titkárává, vértesaljai Vértesy Géza, a Felség Személye körüli magyar királyi minisztérium miniszteri ta­nácsosát, a rend eddigi czimérnökét, a rend kincstárnokává, végre földinket, dr. belvárdi Révy Ferencz, a Felség Személye körüli m. kir. minisztérium miniszteri ta­nácsosi czimmel és jelleggel felruházott osztálytanácsosát a nevezett rend czimer­­nökévé kinevezte. — Középiskolák felügyelete. A vallás és közoktatási miniszter az 1902/3. tanévre a gyönki algimnáziumra, a csurgói főgimnáziumra és a bonyhádi algimná­ziumra nézve Spitkó Lajos székesfehérvári kft. főigazgatót bízta meg a felügyelet gyakorlásával. A Pécs főmérnöke, mint szakértő. Mohácson, mint azt már hírül adtuk, most a villamos világítás bevezetését készítik elő. A város által kiküldött bizottság be­ható tanácskozás után megkereste Rauch János, Pécs szab. kir. város főmérnökét, mint szakértőt, nyilatkozzék, várjon a terv megfelelő-e a városra nézve s hogy a költségvetés és jövedelmezősségi számítás reális alapon van e elkészítve. A szakértői vélemény beérkezte után fog a bizottság a további teendőkre nézve határozni. — A miniszter a korai nősülés ellen. A honvédelmi miniszter a kivéte­les nősülési engedélyek megadására le­iratot intézett Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város közigazgatási bizottságá­hoz, mert ezáltal a véderő érdekeit látja megtámadva. A honvédelmi miniszter leirata a következő: Az utóbbi időben több alkalommal tapasztaltam azt, hogy a 18-ik életévüket még be nem töltött ifjaknak kivételes nősülési engedélyt kérő folyamodványát némely törvényhatóság közigazgatási bi­zottsága pártoló ajánlattal terjesztette föl hozzám. Tekintettel arra, hogy az élet­kornak 18-ik évét még be nem töltött ifjak részére a nősülési engedély megadása védkötelezettségi szempontból hátrányos és a véderő érdekével össze nem egyez­tethető, fölhívom a közigazgatási bizott­ságot, hogy ilyen fejletlen korú ifjakat nősülési engedély iránti kérelmükkel — kellő indokolás mellett — már az első fokú intézkedés alkalmával utasítsa el és az iratokat csakis a törvényes időben terjeszsze föl hozzám. A miniszter he­lyett: Gromon, államtitkár. A honvédelmi minisztérium itt csu­pán a véderőkötelezettség szempontjából szólal fel, holott ta­lán más oldalról is meg lehetne fogni ezt a kérdést, mely különösen a szláv nemzetiségűek által lakott vidékeken aktuális. Egy náczió sem házasodik Magyarországon oly korán, mint a szerb. Maga az apa van leginkább rajta, hogy feleséget hozzon a házhoz a fiú, mikor 17—18 éves korba cseperedett En­nek a házasítási törekvésnek pedig a legerkölcstelenebb alapja van. A kérvény kimutatja ugyan, hogy így, meg úgy szük­sége van annak a surbankó legénynek a feleségre, mert a szülői porta elhanyagoló­­dik, az apja, anyja munkaképtelen, — azonban még sincs úgy. Az öreg rácz asszony kényelembe kerül ugyanamért a menye végez helyette mindent, Ő ülhet reggeltől estig a guzsaly mellett és dúdol­hatja a maga melankolikus nótáit, ha ugyan kedve telik hozzá. Mert — közbül említve — a fiát ezalatt elvitték Pécsre vagy Budapestre katonának, a vén rácz pedig ezalatt azon iparkodik, hogy a fiatal asszony ne érezze hiányát az urának, aki bakakenyéren rágódva keser­vesen gondol haza. Statisztikailag ki lehet mutatni, hogy hány véres tragédia származott már az ilyen esetekből. A fiú előbb-utóbb (inkább utóbb) rájön a bűnös viszonyra és azután már gyermekjáték neki fejbekallintani az édes­apját. Az asszonyt nem bántja, azzal békességben él tovább, mert meg van győződve róla, hogy nem ő volt a kezdeményező. Igen okos rendelet ez a honvédelmi miniszteri rendelet éppen ebből a szempontból. A közerkölcsiség szempontjából, mert hát tizennyolcz éves fiúnak nem szükséges még a házasság. — Uj csendőr-szaka­szparancsnok. A­­ Székesfehérvárra áthelyezett Kenedi Nándor csendőrhadnagy helyére Nagy Béla csendőrfőhadnagyot helyezték át Szé­kesfehérvárról Mohácsra szakaszparancs­noknak. — Kinevezések a vármegyeházán. Fejérváry Imre báró dr. főispán a Ribling József elhalálozása folytán megüresedett állásra I. osztályú rendes dijnokká Stoff­­bauer Józsefet, ennek helyére Ribics La­jost s II. osztályú rendes bijnokká Nieder­­reiter Pált nevezte ki. — Uj városatyák. A város tör­vényhatósági bizottságában megürült két tagsági helyet tegnap választás útján be­töltötték. A II. kerületben az eltávozott Dragonescu Döme pénzügyigazgató, a III. kerületben néhai Bánffay Simon kir. köz­jegyző helyét töltötték be. A választás csupán a II. kerületben keltett némi élénk­séget, ahol Vass Bertalan dr. főgimná­ziumi igazgató ellen Marton Ferencz ser­téskereskedő pártja dolgozott erősen. A Marton-párt az erős szervezkedés daczára is kisebbségben maradt. A II. kerület választói a belvárosi fiú­iskolában szavaz­tak. Választási elnök volt: Krausze Ignácz, alelnök: Tróber Aladár dr. főjegyző. Bi­zalmi férfiak: Horváth Mór, Kammerer Ferencz, Schneider István és Zsiga László. Jegyzőkönyvvezető: Makay István II. al­jegyző tb. rendőrkapitány. Leadtak össze­sen 250 szavazatot. Ebből Vass Bertalan drra esett 127, Marton Ferenczre 123. Győztes négy szótöbbséggel Vass Ber­talan dr. lett. — A III. kerület választói a város székházának egyik termében sza­vaztak. Választási elnök : Kindl József, alelnök: Fekete Mihály tiszti főügyész. Bizalmi férfiak: Deutsch Kornél, Hartl Gyula, Hamerli Imre és Beck Gyula. Jegyzőkönyvvezető: Nagy László III. aljegyző. — Leadtak összesen 95 sza­vazatot. Ebből Kremling Károly kapott 93 szavazatot. A másik két szavazatot nem egy kapta. A választás mind­két kerületben d. e. 9 órától d. u. 4 óráig tartott. — Az uj rend a vármegyékben. A közigazgatás egyszerűsítésére eddig kiadott végrehajtási rendeletek s az ügy­viteli szabályzat még nem meríti ki az uj törvény végrehajtási rendeleteinek soro­zatát. A hátralévő rendelkezések részint még ez év folyamán, részint a jövő évben következnek. Az egyszerűsítési törvény végrehajtásaként a napokban adják ki az általános kézbesítési utasítás, a gyámol­­tak és gondnokoltak nyilvántartásának első berendezését, továbbá az árvaszéki kiküldetéseket tárgyazó rendeletet; végül valószínűleg még dec­ember hó első felé­ben kiadatik: a törvényhatósági és r. t. városok, valamint a községek gyámpénz­tári pénzkezelését és számvitelét szabályozó rendelet. Az egyszerűsítési törvény többi végrehajtási rendeletei — bár az előadói tervezetek nagyobbára készen vannak — előreláthatólag csak a jövő év folya­mán lesznek kibocsátva azért, hogy a közigazgatási tisztviselők és községek ne egyszerre s ne az év végén árasz­­tassanak el a munkálatok túlságos töme­gével, így csak a jövő 1903. évben lesznek egymásután kiadva: a városok és községek ügyvitelére, pénzkezelésére és számvitelére vonatkozó alapelvek; a rendőri büntető eljárás egységes szabályzata; a kihágási büntetéspénzek kezelésének, nyilvántartá­sának és elszámolásának szabályzata; az időszaki jelentések, kimutatások, nyilván­tartások kevesbítése és egyszerűsítése; az irományminták megállapítása; a rendele­tek tárának az egyszerűsítés szempontjá­ból való átvizsgálása, módosítása, szak­­gyűjteményekben való kiadása. Még ez év folyamán adják ki a járási főszolga­­birák pénzkezelési szabályzatát. A járási számvevői állásokat 1903. július 1-én töltik be. — Buffer-kocsik közlekedése. A magyar kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint a Budapest—Gyéké­nyes között az 1001 és 1003. sz. gyorsvo­natokkal közlekedő Duffet- kocsi folyó évi deczember hó 1-étől kezdve az 1004 és 1901. számú gyorsvonatokkal Budapest— Új-Dombóvár között fog közlekedtetni. Budapest, keleti pályaudvarról indul 6 óra 1902. deczember 2. Pécsi Napló 3

Next