Pécsi Napló, 1904. február (13. évfolyam, 26-48. szám)
1904-02-02 / 26. szám
. Egyébként semmi baj nem történt, sőt aki ott járt a ragyogó termekben, mind arról beszél, hogy a magyaros vendégszeretet csodái keltek életre a miniszterelnöki palotában. S a csodák közt a házi úrnője, Tisza Ilona grófné, a legcsodásabb. Kifogyhatóan a vendégei iránt való figyelemben és kedveskedésben. Terített asztala pedig versenyzett az udvari estélyek drága csemegéivel borított asztaláial. Valaki észrevette, hogy ni, a Szederkényi Nándor vezetése alatt álló honatyák közül egy sem jelent meg. Szívesen hívták pedig őket, aminthogy magyar ember soha sem viszi politikai haragját a fehér asztal mellé. A társas életben nincs köztünk politikai ellentét. Mégsem jöttek. Obstruáltak. Meg is jegyezték róluk : — Nagyon belejöttek a beszédbe s most már vigadni sem érnek rá. — Vagy, hogy — mondta egy másik — sántít a lelkiismeretük. Hírrovatunk. Pécs, febuár 1. — Előléptetések. Ő Felsége Vadas Jenő főerdőtanácsosi czimmel felruházott erdőtanácsost, Fodor László dr. és Schelle Róbert bányatanácsosokt, valamint Bencze Gergely erdőtanácsost és Sobó Jenő bányatanácsost a selmeczbányai bányászati és erdészeti akadémia II. osztályú rendes tanárait I. osztályú rendes tanárokká előléptetve, a VI. fizetési osztályban főerdő-, illetve főbányatanácsosokká kinevezte. — Frigyes főherczeg uradalmainak új főkormányzója. Már a legutóbbi hellyei nagy vadászatok alkalmával szó volt arról, hogy ezeknek rendezésével utolsó funkczióját végezte Rampelt Adolf lovag, az uralmak régi főkormányzója, aki bizalmas embere volt néhai Albrecht főherczegnek. Frigyes kir. herczeg most elfogadta rüdensteini Rampelt Adolf lovag, udvari tanácsosnak megrongált egészsége miatt már többször előterjesztett nyugdíjazás iránti kérelmét és őt negyvenhét évet meghaladó hit és kitűnő szolgálatainak elismerése mellett összes uradalmainak főkormányzói állásától f. évi február hó 1-től fogva fölmentvén, nyugdíjazta. Szívesen emlékezünk meg távozása alkalmából arról is, hogy Rampelt, aki német származású volt, de megtanult jól magyarul, mindenkor nagy rokonszenvet tanúsított Baranya megye irányában és konkrét esetekben mindig kedvező elintézést hozott fenséges uránál javaslatba. Vilmos császár is ismételten kiváló kegyben részesítette az uradalom ezen régi, kipróbált erejét, aki kicsiny kezdetből küzdötte föl magát a közel 200 000 holdas főherczegi birtokok főkormányzói állásába és kiváló szakértelemmel közreműködött, hogy a bellyei, magyaróvári és sziléziai birtokokon mintagazdaság létesült, melynek szakértők csudájára járhatnak. Maga is szenvedélyes vadász lévén, a bellyei erdőség vadállományának fejlesztésére is nagy gondot fordított. Helyébe Robrer Ferencz kir. tanácsost, a magyaróvári uradalomnak eddigi jószágigazgatóját nevezte ki Frigyes kir. herczeg összes uradalmainak főkormányzójává. Az új kormányzó annak előtte a bellyei uradalomban is szolgált gazdatiszti minőségben. — A pécsi ügyvédi kamara közgyűlése. A pécsi ügyvédi kamara vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen Jobszt László dr. elnökhelyettes elnökölt, Pleininger Ferencz kamarai titkár évi jelentésében az elmúlt év történetét írta meg szépen, amelynek jelentősebb részei időbeli sorrendben a következő események voltak: Szekrényesi Ferencz dr. pécsi ügyvéd halála. — Ujfalussy Imre szekszárdi ügyvéd visszavonulása. Ujfalussy 42 évi ügyvédi gyakorlat után a magánéletbe vonult vissza. — A kamara megsürgette az ügyvédi rendtartás reformját. — Megkritizálta a belügyminiszternek a közigazgatás egyszerűsítésére vonatkozó törvénynek a községi és közjegyzők részére kiadott ügyviteli szabályzatoknak azt a részét, amely a jegyzőket a magánmunkálatok végzésére felhatalmazza. Ez a felhatalmazás az ügyvédi kar anyagi érdekeit támadta meg és ez ellen orvoslást keresnek most országszerte az ügyvédek. Az évi jelentés ismerteti a perrendtartási javaslatnaka képviselőház igazságügyi bizottsága által készített szabályzatát és ennek kapcsán sürgetik, hogy a pécsi törvényszék az ország délnyugati részére vonatkozólag bányabírósági hatáskörrel ruháztassék fel. Az országos ügyvédi nyugdíjintézet kérdésében a budapesti ügyvédi kamara törvényjavaslatot készített és ezt az igazságügyminiszterhez beterjesztette. Hát küzdeni fog, hát győzedelmeskedni fog. A teremben csak két petróleumos lámpa ég. Egy a menyezet közepéről lóg le, a másik ott áll Molnár asztalán. Olyan rideg, kietlen ebben a csöndességben. A korcsmáros előkászolódik a rácsozat mögül s lassan sorra fölgyújtja a lámpásokat. Nyolczra jár az óra, ilyenkor néhány munkás idevetődik már. Annál inkább, mert ma délután korábban mentek el, hogy estére korábban itt lehessenek. Molnár beszédet ígért nekik s azt egyik sem szeretné elmulasztani. Az ajtó nyikorogva tárul föl, néhány legény lép be. Jó estét kívánnak Molnárnak s csöndesen meghúzódnak a padokon. Az ajtónyikorgás gyakrabban s mindig rövidebb időközökben ismétlődik. Mindig többen és sűrűbben jönnek. Valamennyin a k®morságnak bizonyos árnyalata látszik. Az arczvonásról az unalom rikoltoz már. A karok fáradtabbak, mint a munka idején volt, a test petyhüdt Sorra leülnek az asztalok mellé. Beszédbe ereszkednek egymással, meghányják vetik a helyzetet. Egy nehánya már pedzi a munkába állás gondolatát. A lármásabbja, a hevesebbvérü elhallgattatja. — Csak próbáld megl Találkozunk akkor és a találkozást te bánod meg. S a békés lesüti a tekinetet -il hallgat A miniszter ezt most véleményezés végett az összes kamaráknak megküldte. Az évi jelentés után a zárszámadások bemutatására került a sor. A kamara múlt évi kiadásai 7184 kor. 20 fil.-t tettek ki Bevételei 7393 k. 80 fil.-t. Az ügyvédi segélyalap tőkeállománya az elmúlt évben 21.783 kor. 82 fill. volt. Az Erreth-alapítvány tőkéje 2488 kor. 04 fill. A külön alap összege 480 kor. 04 fill. Ezen alapokból az elmúlt évben segélyezésre fordítottak 717 koronát. — Az 1904. év költségvetési előirányzatát a következőkép állapították meg: Kiadás lesz 7038 kor. 93 fillér. Bevétel 7607 kor. 60 fill. — Az indítványok során Flóris Endre dr. pécsi ügyvéd ama régebben beadott indítványával foglalkozott a közgyűlés, amely arra céloz, hogy a csődtömeg - gondnoki kinevezések körül tapasztalható visszaélések megszüntetésére a kamara lépéseket tegyen. A közgyűlés elhatározta, hogy előbb beszerzi a budapesti ügyvédi kamarától annak az ankétnak a munkálatait, amelyet az igazságügyi minisztérium kebelében ugyan e tárgyra vonatkozólag tartani fognak. — Városi közgyűlés. Folyó hó 3-án (szerdán) délután 4 órakor rendkívüli közgyűlést tart Pécs törvényhatósága a következő tárgysorozattal: Igazoló választmány jelentése az 1903. évi deczember hó 6-án a III-ik választó kerületben bizottsági tagul megválasztott Csukás Zoltán igazolásáról. Tanácsi előterjesztés az elmegyógyintézet berendezési tárgyainak szállítására vonatkozó vállalkozási feltételek ; az elmegyógyintézetnél szükségelt lakatos munkálatoknak Bäcker Alajos és társáról Mestrits Jenő és Kindl Ferencz czégre leendő átruházása; a basamalomi dűlőben fúrt artézi kút által elfoglalt szántóföldnek megszerzése; általános pénztárvizsgálat eredményéről. Oklevelek kihirdetése. — Vidéki labdarugó bajnokság. A labdarugó sport nemcsak Budapesten, hanem az ország minden részében oly lendületet vett, hogy a vidéki csapatoknak is alkalmuk legyen a budapesti labdarugó-sport nívóját elérni E végből a Magyar Labdarúgók Szövetsége — angol mintára — az országot football-kerületekre osztja fel, mely kerületeknek évenkint bajnokságot rendez. Az egyes kerületek kebelébe tartozó csapatok egyszer mérkőznek egymással és a győztes a kerületi bajnokság győztese ezimét A terem egyre népesedik s ezzel a zsibongó munkáshaddal barátságos képet ölt.. Már amint a kidolgozott, sápadt, sovány és kopott, megtépett ruháju munkásnép barátságossá tehet egy termet. Leányok is vannak s ahol a szoknya villan, ott nyomban hangosabb a társaság. Egy kis dévajkodás nem maradhat el. Leány és legény komoran meg nem ülhet egymás mellett, ha még oly rossz is a sorsuk. Molnár Mihály asztalához két megtermett, szlínos tipikás telepszik. A sztrájk vezetésében részesei Molnárnak. Velük érintkezik legtöbbet. A tömeg közül kívülük személyesennem ismer mást. Arczról mindenkit megismer, de nevét egynek sem tudja. Amikor megérkezett a központból, a vonatnál ők ketten, Balog Gábor és Szabó Károly fogadták, a munkások legértelmesebbjei. — Jó estét Molnár úr — úgy köszöntik, kezet fognak vele és leülnek az asztal mellé, vele szemben. Az odakomfordált korcsmárostól bort kérnek s mig az üveg ott nem áll az asztalon s jó nagyot nem húznak belőle, egyikük sem szól, de aztán megoldódik a nyelvük. — Czudar ember ez a Steinhard — kezdi Balog. Mindig rossz szívvel volt irányunkban, jó szót ritkán vesztegetett ránk. T rogy ennyire megrögzött lélek la- A tanyán. — APécsi Napló eredeti tárczája. — Irta: Országi Jószef. A nagy, tágas, füstösfalu teremben nem volt más, csak Molnár Mihály. Ott ült a kályhától jobbra a harmadik asztalnál, mely ott terpeszkedett el bomba állványával a rácsozatos söntés mellett. Egy ív fehér papiros feküdt az asztalon Molnár előtt, melyen néhány sor írás futott keresztül. Erre a papirra jegyezte föl Molnár beszédét, csak vázlatosan, néhány pontban. A részleteket az agyában fogalmazta meg. Majd ha fönn áll az emelvényen, akkor fonódik egyik gondolat a másikba. Akkor elmond mindent, ami eddig történt, és a bérharcz kezdetét, a gyáros makacskodását, akkor mint a tűzfával■oly a gyújtó, égető beszéd. Ma remekelni akar, a fölül akarja múlni önmagát, ma érzi, hogy ioitó hadjárat előtt áll. A tömegben vannak kételkedők, akik nem bíznak a harcz szerencsés kimenetelében, akik már — igaz, csak suttyomban — arra gondolnak, hogy jó volna megkezdeni a munkát, mert a gyáros nem enged. Aztán őt is gyanús szemmal nézik néhányan. És ez a kelevér hamar belopódzik az amúgyis könnyen gyanúra fajló munkás gondolkodásába. Nem igen érik meg másban, még magában sem. „Pécsi Napló“ 1904. február 2.