Pécsi Napló, 1905. december (14. évfolyam, 278-301. szám)

1905-12-01 / 278. szám

2 adót erőszakkal. Mégis ismételjük, itt csakis az adózó polgárok saját zsebeiről van szó és ha itt az ellentállás fokozása érdekében áldozattól vissza nem riadnak, ám tegyék meg, amit hazafias érzületük ezen tekintetben sugall. Mi csak éltünk a figyelmeztetés kötelességével és senkit állásfoglalásában befolyásolni nem aka­runk. A koalíció különböző politikai meggyőződésű pécsi hívei szervezetten állanak ma a közgyűlés porondján. Aka­ratukat, mivel azzal minden magyar em­ber rokonszenvez, érvényesíteni is tudták és a pécsi törvényhatóság eddigi hatá­rozataival, ha ez még beigazolásra szo­rult, megmutatta, hogy lelkesedéssel veszi ki részét a kormány tevékenysége ellen az egész országban megnyilatkozó állás­­foglalásból. De önmérséklésének, hig­gadtságának adná tanújelét, ha a hétfői közgyűlésen egyetértéssel hozna olyan határozatot, mely megfelel egyaránt a hazafias érzületnek, mely telve van ag­godalommal, imponáló erővel és öntu­dattal, a nemzet erejébe vetett hittel, de nem dobja martalékul tisztviselőit, hanem szabad kezet enged azoknak, hogy a törvényt respektálhassák, vagy pedig nem csak elvben, de tettekkel is megnyilvánul azon készsége, hogy a célért, melyet ki­tűzött, még a legmesszebb menő áldo­zatra is kész, minden eshetőséggel szem­ben eleve kárpótolva tisztviselőit és már most eleve kimondja, hogy az elmaradó fogyasztási adójövedelem pótlására meg­felelő pótadót fog kivetni. Ezen alter­natívák szem előtt tartásával kell a miniszteri megsemmisítő rendeletre a vá­laszt megadni. Pécs törvényhatósága le nem szerelhet a gyengeség vádja nélkül, de tisztviselőit sem hagyhatja e nehéz órákban cserben, mert erre az ember­baráti és etikai érzület kötelezi. És kí­vánatos­ volna, ha megtalálva a helyes középutat egyhangú határozattal mutat­­nók meg, hogy nem a hazafias föllángo­lás, hanem az erős, benső meggyőződés és mélységes hazaszeretet vezérel min­denkit, amikor a város összlakosságának érdekeit is mérlegre téve adja le szava­zatát.­­ Pécsi átirat Pest vármegyénél, Pécs város törvényhatóságától, amely no­vember hónap­­ iki közgyűlésén elhatározta, hogy a hadsereg magyar részének ma­gyar vezényleti és szolgálati nyelvéért országos mozgalmat indít a törvényhatósá­gok körében, nagyfontosságú átirat érkezett Pest-Pilis-Solt vármegyéhez. Az átirat kifejti hogy a magyar vezényleti nyelvért folytatott küzdelemnek eddig azért nem volt sikere, mert a korona ezt a követelést nem tekin­tette az egész osztatlan nemzet követelésé­nek. Ha azonban az egész ország összes törvényhatóságainak megbízottaiból alakult küldöttség jelenik meg az uralkodó előtt, hogy megkérje az állam nyelvének a had­seregbe való behozatalára és hogy kifejtse azokat a nemzeti érdekeket, melyek a ma­gyarságnak a hadseregben való térfoglalásá­­hoz fűződnek, akkor lehetetlen, hogy a ki­rály elzárkózzék nem egy párt, vagy egy többség, hanem az egész ország óhajtását tevő kérelem teljesítése elől. Pécs város tör­vényhatósága fölkérte Pest vármegyét a mozgalom szervezésére. Mint értesülünk Fazekas Ágoston főjegyző a következő in­dítványt terjeszti az állandó választmány legközelebbi ülése elé: Mondja ki a választmány, hogy a magyar vezényszónak és szolgálati nyelv­nek, nemkülönben a magyar jelvényeknek a hadsereg magyar részeiben általánosan való behozatala által a hadsereg egységét a legcsekélyebb mértékben sem látván veszélyeztetettnek, ezt múlhatatlanul telje­síthetőnek véli, miért is helyesnek tartja, ha ez ő felségétől az összes törvényható­ságok kiküldötteiből alakítandó küldöttség által átnyújtandó fölirattal kérelmeztetnék. Pest vármegye törvényhatósága leg­közelebbi közgyűlésén fogja tárgyalni Faze­kas indítványát. Kristóffy — Pécs törvényhatóságához. A belügyminiszter az adó és újonc­­megtagadás ügyében hozott közgyűlési ha­tározatra a következő leiratot intézte Pécs szab. kir. város törvényhatóságához: 122726/1905. II. b. A város törvényhatósági bizottsága által f. évi junius hó 2- án tartott rendes közgyűlésében 123/15837. szám alatt hozott határozatnak azon részeit, melyek a törvény­­hozásilag meg nem szavazott adók be nem szedésére, a póttartalékosok behívása körüli közvetítés megtagadására és a felfüggesz­tendő tisztviselők fizetésének kiutalványozá­sára vonatkozólag f. é. julius 26. 71085. sz. alatt kelt rendeletemmel megsemmisítettem. Ezen rendeletem végrehajtása ellen a város polgármestere az 1886. évi XXI. t.­c. 73. § ának d) pontja alapján a város főis­pánjához jelentést tett, mely jelentés törvény­szerű módon az 1886. évi XXI. t. c. 57. §. B) e) pontjának megfelelően a város főis­pánja utján hozzám fel is terjesztetett. Még mielőtt a polgármester most jelzett felirata folytán bárminő irányban intézked­tem volna, a város törvényhatósági bizott­sága idevonatkozó rendeletem leérkezését be nem várva f. évi augusztus hó 21-én tartott rendes közgyűlésében ugyanezen ügyekkel újólag foglalkozván 181/20506. szám alatt több pontból álló újabb határozatot hozott, mely a város főispánja részére az 1886. évi XXI. t. c B) k) pontjában biztosított és általa érvényesített előterjesztési jog alapján, vala­mint Fekete Mihály városi­­ főügyész felebbezése folytán is felülvizsgálatom alá került. Ezen második határozatra mindenek előtt megjegyzem, hogy a város törvény­­hatósági bizottsága nem volt jogosult az 1886: XXI. t.-c. 73. §. d) pontjának II. be­kezdése értelmében hozandó határozatom közlése előtt a már idézett és általam meg­semmisített 123/1905. sz első közgyűlési határozatát újból tárgyalni s a törvény rendelkezéseivel ellentétbe helyezkedve, újabb érdemleges határozatot hozni. 1. Mindennek dacára, tekintettel arra, hogy a város közgyűlése a 123. kgy. számú első határozatot megsemmisítő rendeletem­mel tényleg foglalkozott s e tárgyban újabb határozatot hozott, ennél fogva ezen — annak idején még tárgytalan­nak és idő előttinek tekinthető, de tényleg meghozott újabb érdemleges határozatát lényegileg az 1886. évi XXI. t.-c. 19. § án alapuló feliratnak, illetőleg másodízben hozott határozatának tekintem és ennek alapján az alábbiak szerint felülvizsgálat alá veszem: 1. A kérdéses 185/1905. sz. határozat­nak 1. pontjában fogl­am­ rendelkezését, mely szerint a törvé bizottság a 123/15837. sz. a. hoz h­atározatának fentartását rendeli és a határozat 3. és 4. pontjait, me tett 123/15837 számú kgy. határozat részbeni ismertetését és közelebbi indokolását tartalmazzák, a f. évi 75081. sz. a. kiadott rendeltetben ki­fejtett indokoknál fogva megsemmisítem és a város törvényhatóságát az 1886 : XXI. t.­­cikk 19 § ának II. bekezdésében megállapí­tott joghatályra való figyelmeztetés mellett a 123/15837 kgy. számú határozatának foga­natosításától most már másodízben és vég­legesen eltiltom. 2. A határozat 2. pontját, mely a ta­nács azon eljárását, hogy a 123/15837 kgy. sz. első határozat ellenére időközben befolyt adóösszegeket az államkincstárnak kiszol­gáltatja, helyteleníti, valamint a határozat 11. pontját, mely a tisztviselők ellen meg­torló intézkedések foganatosítását helyezi ki­látásba — mint minden törvényes jogalapot nélkülöző intézkedést megsemmisíteni. Ugyanis a közgyűlésnek joga van a szabálytalanul eljáró tisztviselők, vagy ta­nácstagok ellen a fegyelmi eljárást elren­delni, de a közgyűlést semmiféle törvény, vagy szabályrendelet nem jogosítja fel arra, hogy a tanács, vagy egyik tisztviselő eljárá­sát helytelenítse, vagy rosszalja, mert ez egyértelmű volna a kihallgatás és vizsgálat nélkül való elmarasztalással. 3. A határozat 8. pontját, mely a köz­vetett adók beszedésére és kezelésére vonat­kozik, tekintettel arra, hogy az a fennálló törvényes rendelkezésekkel s a város szer­ződési kötelezettségével ellenkezik, megsem­misítem és az 1886. XXI. t.-c. 19. §-ának utolsó bekezdésében biztosított jogomnál fogva a határozat ezen 5 pontjának fogana­tositásától a város közönségét az állam ve­szélyeztetett érdekei miatt ezennel eltiltom s jelen rendelkezésem halaszthatlan végrehaj­tását kifejezetten követelem. 4. A határozat 6. pontjának a tartalé­kosok és póttartalékosok behívására vonat­kozó része a megsemmisített 123/1965. kgy. számú első közgyűlési határozat egyik részét képezvén azt jelen rendeletem I. 1. pontjá­hoz képest ezúttal másodízben semmisítem meg. A határozat 6­ pontjának a katonai szolgálatra kötelezettek behívása, vala­mint az állításra önként jelentkezők be­lépése körüli közreműködésre vonatkozó többi rendelkezéseit, amennyiben az a fegyveres erő fenntarthatásának egyéb közigazgatási akadályát akarja felállítani mint ami az 1886. XXI. törvénycikk 20. §-ában kifejezetten rendeltetik, szintén meg­semmisítem s a város közönségét ezen ha­tározat végrehajtásától is eltiltom, egyúttal pedig ezen rendelkezésemet az állam ve­szélyeztetett érdekei miatt az 1886. XXI. t.- c. 19. §-ának utolsó bekezdésében biztosított jogomnál fogva haladéktalanul végrehajtan­­dónak jelentem ki. 5. A határozat 8. pontját, mely a köz­gyűlési határozatnak kormányhoz leendő felterjesztését tilalmazza, mint az 1886. XXI. t. c. 55 § ának utolsó bekezdésében és ugyanazon törvénycikk 57. §-ának 13. k) pontjába ütköző nyilván törvényellenes ren­delkezést, megsemmisítem. 6. A határozat 9 pontját, mely a ha­tározatnak csakis birtokon kívüli felebbez­­hetőségét mondotta ki, megsemmisítem, azért, mivel az 1886 XXI. t.-c 9 § ának b) pont­jában, illetőleg az 1901. XX­­. c. 8. §-ában megkívánt indok fenn nem forog. 7. A határozat 10 pontját, mely a tiszt­viselők működésének támogatására s a most felülbírált közgyűlési határozat egyes pont­jait illető végrehajtás ellenőrzésére egy 25 tagból álló bizottság kiküldését rendelte el, megváltoztatom és ezen bizottság hatáskörét csupán a szóbanforgó közgy. határozat 7. pontjának végrehajtása körüli ellenőrzé­sére szorítom, mert a városi tisztviselői kar eddigi működése, tudomásom szerint képesség és kötelesség teljesítés szem­pontjából semmi elfogadható indokot nem szolgáltatott arra, hogy működése a tör­vényben és rendeletekben előírt ellen­őrzésnél kivételesen nagyobb mértékben i­s „Pécsi Napló“ 1905. december 1.

Next