Pécsi Napló, 1905. december (14. évfolyam, 278-301. szám)
1905-12-01 / 278. szám
1905. december 1. „Pécsi Napló felügyelet alá helyeztessék, vagy gyámolittassék. Viszont pedig a bizottság ellenőrző hatáskörét a határozatnak csupán 17. pontjára csak azért kellett szorítanom, mert a határozat egyéb pontjaiban foglalt rendelkezések jelen rendeletemmel megsemmisittettek. II. Egyben pedig a város törvényhatósági bizottságának f. évi szeptember hó negyedikén tartott rendkívüli közgyűlésében 229/21469/1905 kgy. sz. alatt hozott (harmadik) véghatározatát, mely szerint a 181/kgy. szám alatt hozott (második) határozatát egész terjedelmében fentartja a határozatnak kormányhatósági jóváhagyás végett leendő felterjesztésétől a polgármestert újból eltiltja s ezen határozatot szintén birtokon kivül felebbezhetőnek mondja ki. — Fekete Mihály t. főügyész részéről benyújtott felebbezés folytán felülbírálván, jelen rendeletemlső részének 1., 5. és 6. pontjaiban jelzett indokoknál fogva szintén megsemmisítem. III. Végre a városi törvényhatósági bizottság által f. évi október hó 2-ár tartott rendkívüli közgyűlésben 239/23480—1905. sz. a. hozott 4. (negyedik) határozatnak c) pontját, mely a f. évi 181. kgy. sz. a. hozott (második) kgy. határozat 5. pontjában a fogyasztási adókra nézve foglalt rendelkezést továbbra is fentartja Fekete Mihály v. tiszti főügyész felebbezése folytán felülbírálván, jelen rendeletem I. 1. 3. pontjában jelzett indokoknál fogva megsemmisítem, s az e részben követendő eljárás tekintetében jelen rendeletemnek most idézett I. 3. pontjában adott utasításomra utalok. IV. A fentiekben foglalt határozataim alapján elrendelem, hogy az önként fizetett állami egyenes adók, úgyszintén közvetett adók is a város közönsége, illetőleg közegei részéről akadálytalanul elfogadtassanak és állampénztárba haladéktalanul beszolgáltassanak, továbbá, hogy az önként katonai szolgálatra jelentkezők belépése, valamint a tartalékosok és póttartalékosok behívása körül szükséges hatósági közreműködés teljesíttessék. Ezen kormányrendelet halaszthatatlan végrehajtását az 1886. XXI. t.-c. 19. szakaszának harmadik és negyedik bekezdése alapján követelem és az 1886. XXI. t.-c. 73. §-ának e) pontja alapján a város polgármesterét ezen rendeletemnek azonnali és feltétlen végrehajtására utasítom. Budapest, 1905. november 23 án. Kristóffy s. k. Hírrovatnak. Pécs, november 30 — Kitüntetés. Paner Vilmosnak, a központi állampénztár igazgatójának a pénztári szolgálat terén kifejtett hit és buzgó működésének elismeréséül a III. oszt. vaskoronarendet adományozta a király. — A póttartalékosok behívása. Nem kellemes soha sem a katonaság és aki csak szerét teheti, ugyancsak igyekszik előle menekülni. Aki pedig megmenekült a három évig tartó súlyos szolgálattól, szinte boldognak érzi magát, hisz nem foglalja le fiatal éveinek legjavát a meddő katonáskodás. Más ez évben azonban sok korai örömet lerontottak a politikai állapotok. Egy nagy csomó férfinek kell katonának állni, kik eddig abban a kellemes tudatban éltek, hogy a kedvező szerencse, vagy a kevésbé megfelelő testi alkalmatosság folytán legfeljebb két hónapig végeznek katonai szolgálatot. Most mindezen örömet lerontja a királyi hadiparancs, mely a rendkívüli időre való tekintettel, minthogy rendes újoncozás nincs, elrendeli, hogy a nem törvényes kedvezményből póttartalékba jutottak, kiket az 1903. és 1904. évben soroztak, rendes szolgálattételre vonuljanak be. Vagyis katonáskodni tartoznak 1906 illetőleg 1907 esztendők végéig, ha ugyan addig ki nem gázolunk az ex-lexből és igy korábban hazabocsátják a szerencsétleneket. Mint értesülünk az 52. gyalogezredhez összesen 580 póttartalékost hívnak be, ezenkívül még körülbelül 150 baranyamegyei póttartalékost hív be a pécsi hadkiegészítő parancsnokság, akik illetőségüknél fogva más ezredhez tartoznak bevonulni. Viszont körülbelül ugyanannyi vonul be az 52. gyalogezredhez, más hadkiegészítők területéről, úgy hogy Baranyában tehát öszszesen 1000 férfit vonnak el a rendes polgári foglalkozásától és kényszerítik őket olyan katonáskodásra, melyet normális időkben tán egyáltalában nem kellett volna teljesíteniök. A kézbesítés különös óvatossággal történik, úgy hogy mindenki, akit illet, értesüljön a behívásról. Minthogy a közigazgatási közegek a legtöbb helyen nem teljesítik a kézbesítést, annak más módjához kellett folyamodni. Mindenféle állami épület utcai kapujára kifüggesztik a királyi parancsot, ezenkívül minden behívottnak megküldik azt nyolc nyelvű szöveggel, úgy hogy akár magyar anyanyelvű, akár a nemzetiségek bármelyikéhez, tartozik feltétlenül megértse. Ezen kívül még a csendőrőrsök is kézbesítik mindenkinek behívóját. De ha mégsem kapná valaki meg, az sem élhet ezen kifogással, mert a hadiparancs szerint a közzététel tudomásul vétetettnek tekintetik, tehát mindenkinek be kell vonulni. Összesen tehát 1000 férfit zargat ki csendes családi otthonából a viszás politikai helyzet. De legszánandóbb helyzetben e sok közül 25 póttartalékos van. Azok, akik október 2-án bevonultak már, abban a tudatban, hogy két hónapi katonáskodás után ismét visszatérhetnek övéikhez. Napról-napra számlálták mint fogy az idő, mely őket a szabadulástól elválasztja és most ime az utolsó stációnál, midőn örömmel jelezték, hogy még három nap, most tudtukra adták, hogy minden nap egy esztendővé nőtt, három nap helyett, három évig kell még a „császár kenyerét“ enniök. Házi ezredünkben 25 ily szerencsétlen póttartalékos van, legnagyobb részt már nős, családos emberek, nem egynek súlyos családi és vagyoni érdekei fűződnek a szabaduláshoz, de hasztalan, a királyi parancs, a politikai átkos viszály esztendőkre kitolta a szabadulás reményét. Már értesítették is szombaton napiparancsban a póttartalékosokat, hogy rendes szolgálattételre beosztattak a századokhoz. És pedig az 1. századhoz beosztattak Czinczár Henrik, Gyűrűs Vince, Holczer József; a 2. századhoz Szigetics Balázs, Zsigmond János; az 5. századhoz Kolcz István, Kehi János, Kemler Henrik; a 6. századhoz Tadics Károly, Földváry György, König Konrád; a 7. századhoz Hitze János, Frank Dániel, Felleber Ferenc ; a 13. századhoz Leindecker János, Nyúl István, Meiber József; a 14. századhoz Orbán Ádám, Simon Ferenc, Ursprung József; a 15. századhoz Volker József, Mimm György, Michelisz János; a 16.-hoz Légrádi József, Kovács Józef, egyet pedig Budapestre helyeztek. Most hétfőn végezték be a póttartalékban töltött kéthavi szolgálatot, és kedden már rendes szolgálatra kellett jelentkezniök a századoknál. De itt azt kérdezzük, minő jogon kellett a póttartalékosoknak már november 28-án a rendes szolgálatot megkezdeni, midőn a királyi parancs csak december 21-ére rendeli be őket? Vagy úgy okoskodnak tán a katonáék, hogy legalább e 25 embernél elkerülhetik a behívás és alkalmasint a szolgálatba állítás nehézségét, ha most rögtön itt tartják őket. Nincs jogcím, amelynek alapján azoktól a szerencsétlenektől el lehet rabolni azt a hónapot, melyet családjuknál tölthetnek, nincs alap, melynél fogva kötelezni lehetne őket, hogy előbb álljanak szolgálatba, mint a királyi parancs ezt elrendeli, hogy egész kétségbeesésbe döntsenek 25 embert, kikre a várvavárt szabadulás helyett úgyis a hosszú, kínos katonáskodás vár. Ez nem csak embertelen, nem csak méltánytalan, de a leghatározottabban jogtalan intézkedés, melynek feltétlenül elejét kell venni, még mielőtt érvényesülne. A bonyodalom tehát fokozódott, nem vádolunk vele senkit, ki okozta, de legfőbb ideje, hogy akiknek kezébe a politikai ügyek intézése letéve van, gondolják meg, helyes dolog e ennyi embert kizavarni polgári foglalkozásából, családjából és bekényszeríteni őket a katonasorba, melybe különben nem kerültek volna. — Főpásztori körlevél. Walter Antal, pécsi káptalani helynök XVI. számú körlevélben kegyelettel emlékszik meg Troll Ferenc nagyprépost haláláról s jelenti, hogy közvetlenül halála előtt 27.000 korona összeget hagyott a püspöki tápintézetre. Ezenkívül néhány közigazgatási döntvényt közöl a körlevél, nevezetesen, hogy a mise-alapítványok községi pótadóval nem terhelhetők meg s hogy a lelkészi javadalomhoz tartozó földek egyenes adója mindenkor leszámítandó a lelkész javára, a virilista községi képviselőtestületi tagok névjegyzékének összeállításánál. — Az OMKE és a vidéki sajtó. Az OMKE agilitása lassanként minden térre kiterjeszkedik. Praktikus egyesületeink közt kétségkívül a legegészségesebb, aminthogy a nemzetek életének legegészségesebb és mindig modern szükségletéből fejlődik ki az OMKE-t létrehozó kereskedelem is. Az OMKE, hogy az érdeklődést állandóan fönntartsa, de hogy a vidéki tagoknak a központ működéséről állandó tájékozódst adjon a vidéki titkárokat a vidéki sajtó informálására kérte föl. Ezen informálást a központból szétküldött értesítésekkel óhajtja végezni. Mivel az OMKE számos intézményével, így például legújabban a vidéki kerületek titkárainak időnként a fővárosban tartott értekezletének rendszeresítésével is szoros összefüggést és állandó összeköttetést tart fönn a központ és a vidék között, a központban történő minden mozdulat, fontossággal bír a vidéki érdekekre, Így tehát az OMKE ilyen központi sajtó tudósítása is érdekli a vidéket, de csak akkor, ha azok a lehető legfrissebbek. Az OMKE mostani első kísérlete nem vált be, amennyiben, messze az események mögött maradt központi tudósításával. Az OMKE pécsi fiókjának titkára ép azért javaslatot fog tenni a központnál, a vidéki sajtó informálásának kellő módjára vonatkozólag. — Tanítói kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Schuller Ida szigetvári állandó helyettes tanítónőt ugyanezen iskolához rendes tanítónővé nevezte ki. — Állami kedvezmény. A m. kir. földmivelésügyi miniszter, a m. kir. pénzügyi és a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőig, özvegy Daróczy Tamásné szül. Szeniczey Stefánia Tolna vármegyében Paks község határában levő mezőgazdasági szesz gyára részére az 1899: XLIX. t.-cikkben biztosított állami kedvezményeket megadta. — A Pécsi Katholikus Kör felolvasó-estélye. Vasárnap (dec. 3.) délután fél 6-kor lesz a kath. kör őszi 3. felolvasóestélye, melynek a szokottnál is szebb műsorából ki kell emelnünk a tudós szekszárdi apátplébánosnak, a múzeumok országos felügyelőjének, Wosinszky Mórnak felolvasását, melyet vetített képek kíséretében a teremtésről fog tartani. Perczel Sárika, kit előnyösen ismer városunk hangversenylátogató közönsége szép énektudásáról és kedves előadásáról, énekelni fog, Lechner Paula egy melodrámát szaval zongorakísérettel, a kör tagjaiból alakult férfikar pedig két énekszámmal vesz részt a műsorban. Ez estélyen fogják bemutatni a körnek új vetítőkészülékét, melyet nagy költséggel (1200 kor.) most szereztek be Párisból. Erre való tekintettel ez előadásra tagoktól 50 fillér, nem tagoktól 1 korona belépődíjat vesznek. Jegyek a kath. körben válthatók este 6 és 7 óra között, továbbá az estély napján délelőtt 10—12-ig, délután 4 től az előadás kezdetéig (pont fél 6 ig). — Izraelita tápintézet. Amint értesülünk már a legközelebbi vasárnapon, dec. 3-án tizenkettedszer nyílik meg a pécsi izr. tápintézet három négy téli hónapra. Glass Herman izr. hitközségi elöljáró ezen tápintézet kezdeményezője az idén is szokott bűz- 3