Pécsi Napló, 1908. május (17. évfolyam, 101-123. szám)

1908-05-03 / 101. szám

1908. május 3. „Pécsi Napló“ bemagolni ezeket a kisebb és nagyobb önálló jogokkal bíró, de a német császár fönhatósága alatt álló országok neveit. És most, az évvégi vizsgáknál talán épen ka­póra jönnek számukra az események, hogy még az újságokban is olvashatják, kik azok a szövetséges fejedelmek, mert 1—2 kivéte­lével valamennyi ott lesz Lehönbrunnban ezen hét folyamán, hogy a Korfuból vissza­térő német császár atyai barátja elé vezesse a fejedelmeket. A német császárral együtt ott lesz felesége, Augusta Viktória két gyer­mekével, azután sorban Luitpold, a ba­jor régens uralkodó, Frigyes szász ki­rály, II. Vilmos Württemberg királya, Frigyes, Baden nagyhercege, Vilmos Ernő, Sachsen-Waimar Eisenach uralkodója, Ágost, oldenburgi nagyherceg, IV. Frigyes Ferenc, Mecklenburg-Schwerin negyhercege, II. Frigyes, Anhalt hercege, IV. Lipót, Lippe, Schaumburg Lippe György Schaum­burg-Lippe hercege és ott lesz a há­rom szabad Hansa város (Hamburg, Bréma és Lübeck) képviselője, Burchard J. H dr. hamburgi polgármester, akit ugyan­azon jogok illetnek meg, mint a kisebb fejedelemségek suverénjeit. Több fejedelem ezideig nem jelentette be érkezését, mint Hess­e nagyhercege, Meiningen nagyhercege és még néhányan, akik a csoportos felvonu­lásból nem kértek. Az uralkodók testületi tisztelgésénél jelen lesznek a magyar-osztrák monarkia követei Berlinben, Drezdában, Münchenben és Stuttgartban, akiknek meg­bizatása a kisebb udvarokra is kiterjed. A német uralkodó fejedelmek fogadása intim jellegű lesz és azon a királyi család tagjai nem vesznek részt. A vendégek tiszteletére mintegy hatezer főnyi énekeskar szerenádot rendez a schönbrunni parkban, mely után a vendégek, akik mind csak igen kis kísérettel érkeznek, hamarosan elhagyják Bécset, mivel agg királyunkat fárasztani nem akarják. A vendégek egy része a Burgban száll meg, csakis Luitpold bajor régens a család modenai, a szász király pedig nővérének, néhai Ottó kir. herceg feleségének, Josifa kir. hercegnőnek Ar­garten palotájában száll meg. A schönbrunni kastély bejárata előtt négy obeliszket állítanak föl, ezeket pálmák­kal veszik körül és intensiv világitó lámpá­kat helyeznek el a pálmák közé. — A Kossuth-bankett. A pécsi Nem­zeti Casino választmánya pénteken este meg­tartott ülésén a Kossuth szobor bizottság felkérésére teljes készséggel átengedte összes férfi lakásában látta magát, inkább szerény­ségből, mint félelemből azt kivonta, hogy a férfi ne zavartassa magát a megszokott nyu­galmában — ő majd elalszik a díványon is. Az újságírónak egy kis neheztelést is kellett színlelni, hogy a leány ellenkezését megváltoztassa. Erdélyi, amilyen gyorsan csak tudta, elkészítette a teát, de amikor bevitte a szo­bájukba — a leány a végkimerüléstől már helyiségeit a május 10 iki bankettre, melyet Kossuth Ferenc és Szterényi József, vala­mint az országgyűlés küldöttségének részvé­telével a pécsi Kossuth szobor bizottsága rendez. A pénteken szétküldött részletes pro­grammban utalás történik már a bankettre, melynek részvételi díját azért kellett oly magasan megállapítani, mivel más megoldás nem kínálkozott, minthogy ezen célra a Nem­zeti Casino termét kérje el a bizottság és a bankettnek mindenképen méltónak kell lenni Pécs városához, melynek lakossága túlnyomó részben az értelmi osztályhoz tartozik és a nép szélesebb rétegei részére hozzáférhető bankettet a vendégek pécsi időzésének rövid­sége miatt se lehetett rendezni. A bankettre már ma történtek szép számmal jelentkezések Tichy Ferenc dr. helyettesített tanácsnoknál és kívánatos, hogy a jelentkezések határide­jének leteltéig, azaz május 6 ának délutáni 5 órájáig legalább a pécsi és vármegyei kö­zönség teljes számban jelentkezzék, mivel később történő jelentkezéseket tekintettel a rendelkezésre álló helyre már alig vehetne a bizottság figyelembe. — Állásavanati előléptetések. A kereskedelemügyi miniszter május 1-ére a már­ igen sok főhivatalnokát előléptette. Pulszky Garibaldi volt zágrábi üzletvezető a III. fizetési osztály 1. fokozatába, Csermák Ede főfelügyelő, pécsi szőlőbirtokos, a IV. fizetési osztály 1. fokozatába, Fruchtl Ede, a jelenlegi zágrábi üzletvezető a IV. fizetési osztály 2. fokozatába, Vörös Hiador pécsi forgalmi főnök, felügyelő, az V. fizetési osz­tály 1. fokozatába, Pellett Ignác kaposvári forgalmi főnök, ezen fizetési osztály 2. foko­zatába, Hatsik Ignác főmérnök, aki most Pécsett a pécs-bródi állami fővonal traciro­zási munkálatait vezeti, a VI. fizetési osz­tályból az V. fizetési osztály 3. fokozatába, Köti István a VII. fizetési osztályból a VI­­kba, Pallag Sándor dr. állam­vasúti segéd­titkár titkárrá a VI. fizetési osztályban, Kiss Gyula, a pécsi forgalmi főnökség tisztvise­lője, ellenőr, egy fizetési osztálylyal elő­lépett. Marosi Zoltán, volt pécsi joghallgató, már­ dijnok a központban a VIII. fizetési fokozatban fogalmazóvá neveztetett ki. — A Kossuth-szobrok költségei. Halljuk itt is, ott is, kicsiny a pécsi Kossuth­­szobor és nem sokat mutat. Igaz, van ennél impozánsabb Kossuth-szobor is az országban, sőt még lesz is, de a mi viszonyainkhoz mért áldozatkészséggel épült ezen szobor és csak ha még egy évtizedig vártunk volna, örült annak, hogy ez a csalódott leány­­ elébe került s nem egy romlott erkölcsű léha ember elé, aki hazug jótékonyságában a leány kényszerű helyzetét embertelenül kihasználta volna. Mig igy elmélkedett, őt magát is el­nyomta az álom. Másnap korán délelőtt a kép­viselőházban volt dolga, amiért nem alud­hatott sokáig. Ezért lán­g álmosan kelt föl s mielőtt elment volna hazulról, néhány sort hagyott hátra az asztalán a leánynak, hogy ha felkel arra az időre, jöjjön el utána egy megjelölt vendéglőbe, ahol együtt fognak ebédelni. Aztán csendben, lassan magára hagyta az alvó nőt.* Amikor a leány felébredt, csodálkozva nézett körül a szobában, amelyben ő egye­dül találta magát. Majd hirtelen eszmélni kezdett. Eszébe jutott az éjszakai találko­zása egy férfivel, akit ő kétségbeesésében megszólított. Még ott zsongtak a fülében a vigasztalás szavai, amiket a férfi mondott neki, hog­y háborgó lelkét lecsendesitse. S amikor mindent gyorsan átgondolt, hirtelen térdre borult az ágy előtt s a hosszú napok szenvedései után lelke fel feltörő örömével, gyűlt volna egybe olyan összeg, melyből hatalmasabb szobor létesülhetett volna. Deb­recen most készül kiírni a pályázatot a Kossuth-szoborra, ámde arra 150 000 kor. fog rendelkezésre állani, mely összeghez maga a város 64 000 koronát szavazott meg, 33 000 kor. gyűlt egybe a gazdag Debrecen­ben társadalmi utón és a város most az 1609. évi költségvetés terhére újabb 40000 koronát szavazott meg. Pécs városa pedig, erejéhez mérten csakis 3000 koronát szavaz­hatott meg, társadalmi úton pedig 23 000 korona gyűlt egybe. Az egész szoborra te­hát csakis 26 000 korona állt rendelkezésre, ebből pedig széles talapzattal, mellékalakok­kal bíró, nagyméretű szobrot létesíteni nem lehet. A pécsi Kossuth szobor megfelel a mi anyagi helyzetünknek, nem hivalkodik, nem pöffeszkedik, mert a város közönsége 100 000 koronát nem adhatott ezen célra. De lelke­sedés, Kossu­t Lajos iránt való rajongás tekintetében egyik törvényhatóság se tehe­tett túl Pécsen. És elvégre nem a szobor nagysága teszi, hanem az intenció, mely annak létesítését vezérelte, az pedig a leg­tisztább és legnemesebb hazafias forrásból fakadt. — Május elseje. A munkásság nem­zetközi ünnepén szünettel ünnepelt Pécsett is a szociáldemokrata munkásság. A legtöbb ipari műhelyben szünetelt a munka, a gyá­rakban megálltak a gépek és szünetelt az üzem a Dunagőzhajózási társaság bányamű­veiben is. De egészben nyugodt, méltóságos lefolyású volt az ünnep, minden rendzavarás, incidens nélkül, méltóan a szervezett mun­kásság öntudatos küzdelméhez. A délelőtt folyamán kisebb csoportokban rendeztek tün­tető sétákat, délután folyt le aztán a hiva­talos ünneplés. A Korona-vendéglő előtti téren szakmák szerint gyülekeztek a mun­kások, akik már 2 órakor megtöltötték a tér­séget és fél 3 óra felé érkeztek meg hatal­mas tömegben a bányászok két zenekar­ral. Vagy ötszáz nő vezette a menetet, a­melyben mintegy háromezer egyén vett részt. A bányatelepek falvai tehát teljes számban megjelentek. De óriási számban jelent meg a pécsi ipari munkásság is, úgy hogy körülbelül 9—10000 ember vett részt a felvonulásban, mely mintegy másfélórai menet után érkezett fel a Tettyére. Vörös lobogót vittek a menet élén, közben jelző­táblákat, melyek az általános titkos választói jogot, a korlátlan sajtószabadságot, a pap, birtok szekularizációját sürgették. A mari könyek között, most először rabegett el egy imát, amelynek minden szava egy tiszta lé­lek szűzi imájának szava volt. Aztán gyorsan öltözködni kezdett. A gondolatait, a legutóbbi napok folytonossá­gát kezdte összeszedegetni s amikor a meg­előző éjszaka történetéhez jutott, egy idegen férfihez való kényszerű fordulásra gondolt, mélyen elpirult, de amikor a maga érintet­lensége s a férfi jellemes viselkedése eszébe jutott, az arca egyszerre felderült, nagy fe­kete szemeivel belemosolygott a szoba har­is levegőjébe, amelynek ablakait át a hideg januári nap sugarai hosszú fénycsóvákban telepedtek rá a bútorokra. Már készen volt az öltözködéssel, ami­kor a férfi íróasztalán észrevette a neki szóló üzenetet. Gyorsan átfutotta a sorokat, egy önkéntelen mozdulattal hirtelen a szi­véhez szorította s aztán mégegyszer körül­nézvén magán, lesietett az utcára, hogy fel­keresse a megmentóját. És amikor odaért az étkezőbe, ahol az újságíró már várta őt, nem törődve a közön­ség kiváncsi tekintetével, odasietett hozzá s mielőtt a férfi megakadályozhatta volna — gyorsan megcsókolta a kezét , elaludt.* Erdélyi megilletődve állott ott egy ideig a szobájában. Fiatal életében először volt ilyen megrázó esemény résztvevője s most, amikor ennek a korán viharvert léleknek mély, szabályos lélegzetvételét figyelte, az alvásában is meg-megremegő testű vonag­­lását látta, föl föltörő sóhajait hallotta, a leány elhagyottsága nagy érzéseket, finom lélekhangulatokat ébresztett fel benne s el­határozta, hogy ezt a védtelen leányt min­den alacsony támadás ellen meg fogja védeni. Bár még nem tudta, hogy kit fogadott be magához, hogy milyen okok miatt ke­rült a leány abba a helyzetbe, amelyben vele menő véletlenségből találkozott, de 3

Next