Pécsi Napló, 1909. március (18. évfolyam, 49-73. szám)
1909-03-02 / 49. szám
»■ Szemző Jozefának hagyta, aki nem volt rokona. A végrendelet egyéb pontjaiban kegyeletes alapítványt hagyott egy 20—20 000 forintos alapítvány létesítésére, továbbá egy 150.000 forintos alapítvány képzésére, amelynek az lett volna a rendeltetése, hogy a sásdi kerületben (az elhunyt volt kerületében) működő tanítók és tanulók között, akik a magyar nyelvben leginkább kitűnnek, ajándékok osztassanak szét. Azonkívül egy ösztöndíjalapítvány létesítését rendelte jó hazafias tanulók tanítási költségeire. A végrendelet végrehajtásával megbízta Vojnieh István bárót, az általános haszonélvező örökössé kinevezett Vojnieh Szemző Jozefa fiát és Szécsenyi Tamás úrt, akiknek mindegyikének jelentékeny vagyont hagyományozott örök tulajdonjogul és akiket felkért, hogy végrendeletét mindenben az ő intenciói szerint hajtsák végre. Siskovich Tamás nővérei (négyen) és oldalági rokonai nem nyugodtak meg a végrendeletben, mire a nem rokon Vojnieh Jozefa és Vojnieh István, valamint közöttük osztályegyezség jött létre, amely a végrendelet pontjait felforgatta és egyezségileg osztotta fel a vagyont. A hagyatéki bíróság az osztályegyezség alapján rendelkezett és a hagyatékot az egyezség értelmében átadta a kedvezményezetteknek. A közalapítványokkal azonban baj történt. Azokról mindenki megfeledkezett. A rokonok és a nemrokonok is. Sőt a közalapítványi királyi ügyigazgatóság is. Hiába idézte meg ezt a fórumot a hagyatéki bíróság, hiába idézte különbeni jogkövetkezmények terhe alatt a közalapítványi igazgatóság, amelynek élén akkor Toszt Gyula, a későbbi darabont miniszter állott, nem jelentkezett és így a végrendelkező által szépen elgondolt alapítványok a vízbe estek. Polgár József, battonyai kir. közjegyző, aki az elhunytnak jó barátja volt és akit az elhunyt levélileg is felkért, hogy ellenőrizze végrendeletének mikénti végrehajtását, baráti kötelességének eleget teendő, beadványt intézett Günther Antal igazságügyminiszterhez és vizsgálatot kért. Beadványában azt mondja, hogy a hagyatéki leltárt foganatosító királyi közjegyző szándékosan oly alacsony értékben vette föl az örökbe hagyott ingatlanokat, hogy azok terhére rendelt alapítványok teljesítésére (az örökösöknek kijutó részeken kívül) már egy fillér sem jutott és minthogy a közalapítványi ügyészség soha se jelent meg a tárgyalásokon, Wojnich István és örökös társai minden korlátozó rendelkezés nélkül kapták meg a leltári értéknél tízszerte értékesebb birtokokat. A hivatalos leltár szerint az összvagyon értéke 360 214 korona, amivel szemben van 432 561 korona teher. Ezzel szemben azt mondja Polgár József panaszos közjegyző, hogy az ingatlanok és ingók összértéke 1,446.862 korona. Bizonyítékképen elmondja, hogy a gödrei, baranya megyei 1469 kát. hold príma szántóföld 59 904 koronára, tehát holdanként 41 koronában van felvéve, ami szerinte eléggé illusztrálja, hogy a hagyatéki leltár felvételénél milyen intenciók szerint jártak el az érdekeltek. Az igazságügyminiszter áttette a beadványt a szabadkai ügyészséghez, hogy indítson hűtlen kezelés címén eljárást Vojnich István és társai ellen. Azonban a szabadkai ügyész nem vállalta a vád képviseletét és felebbezés folytán a szegedi főügyész sem. Polgár ekkor magánúton hívta föl Vojnics Istvánt, teljesítse a végrendelettel szemben kötelességét. Azt írta neki, hogy Siskovieh szolgálni akarta hazáját, megyéjét, kerületét és mi történt? Se hazájának, se megyéjének, se kerületének mi sem jutott és épen azok harácsolták el vagyonát, kik legkevésbé voltak erre illetékesek. Vojnieh azt felelte erre, hogy ő nem érzi magát kötelezve semmire, mert az illetékes hatóságok mindent helyben hagytak. Polgár közjegyző már most Apponyi Albert gróf belügyminiszterhez fordul, vizsgálatot kér tőle, főleg a közalapítványi igazgatóság érthetetlen szerepe miatt és igazságot kíván minden irányban. Hogy az érdeklődők jobban fölismerjék az örökhagyó meg nem valósult intencióit, a végrendeletből ismertetjük az alapítványokra vonatkozó következő részeket: 1 szőt. Tekintetes nemes Baranyavármegyében fekvő ősi nemesi birtokomat a vidáki és a kévidáki puszta területével, valamint az ehhez csatolt Szily Lászlótól és neje Jeszenszky Ilonától általam megvett, teljesen kifizetett s általam már rég tényleg birtokba is vett birtoktestet, úgy Bácsbodrogvármegyében Bácsalmás község határában és Szabadka ez. kir. város területén fekvő verusicsi (veresegyházi) pusztám, úgy szabadkai és pécsi házamnak, valamint Somogyvármegyei alsóbái, Bodrog és Hidegár pusztámnak s igy bárhol található összes javaim és birtokaim egyedüli és kizárólagos haszonélvezetbe kamjonkai Szemző Josefát férjezett Vojnics L. ültetem. Tartozván , ezekből mindenekelőtt birtokaimat terhelő adósságok kamatjait évenkint törleszteni és fizetni, továbbá Ilka, Etelka és Zsuzsánna nővéreimnek évente, kinek-kinek egyezer forintot oly meghatározással azonban, hogy ezen egyezer forintnyi évi dotáció csakis őket illeti, egyik vagy másik elhalálozása esetében örökösükre Vojnics Szemző Josefa haszonélvezőnő becses életében már ki nem terjed. 2 szót. Vojnics Szemző Josefa gyászos halála esetében, illetve annak bekövetkezte után rendelem Baranyavármegyében fekvő gödrei ősi, nemesi birtokomat, a vidáki és alsóvidáki puszta területével, valamint az ehhez csatolt s Szily László és neje Jeszenszky Ilonától szentmártoni birtokkal megvett teljesen kifizetett s általam már rég tényleg birtokomba is vett, de az egész birtokokat terhelő jelzálogi adósságok miatt mindezidáig nevemre nem telekkönyvezett 300 holdnyi 1200 ölivel számított birtokrésszel együtt soha, örökidőkre osztály alá nem becséjthatom, hanem azokat örökidőkrei fentartással „almási és gödrei Siskovits Tamás" kegyeletes alapítványnak hagyom, melyek évi jövedelmeiből a gödrei kastély udvarkert egyik legmegfelelőbb helyén építendő kápolna és azt annak örök időkre leendő fentartása alapjául hagyom olyképen, hogy azoknak jövedelméből pár évi összegyűjtés azaz tőkésítés után ,mindenekelőtt sírbolttal együtt kápolna — de diszes — építtessen s a kápolna mindennemű szerelvényekkel elláttasson, rendelem, hogy azoknak elkészítésére és akadálytalan megvalósítására, a kastély és kert jókarbantartására legalább húsz vagy huszonötezer forint o. é. fordíttassék s hogy ezen kápolna sírboltjában boldog emlékezetű szüleim hamvai s majdan a Mindenható akarata szerint az én földi maradványaim is örök nyugalomra elhelyeztessenek és halálozások évfordulóján, valamint szeretett feledhetlen Czuczu Vojnics Lukács László kimultának, azaz halálának évfordulóján az alapítvány jövedelmeiből évenként engesztelő három papos nagy gyászmisa kiszolgáltassák, úgy születési napokra is kis egy papos gyászmisét mindenkiért külön külön rendelek. Egyúttattal rendelem, ha a Mindenható bölcsessége úgy óhajtja, hogy Vojnics Szemző Josefa is kimúlna, úgy az ő kimúltának évfordulóján szinte három papos nagy gyászmisét, úgy születésnapján, március 14 én és névnapján, március 19 én szinte kismisét rendelek érette évenkint kiszolgáltatni s rendelem, hogy az évfordulós nagy gyászmiséken megjelenő gödrei fiú és Lányiskoláé gyermekek közt emlékezetünk megőrzésének jeléül az alapítvány kezelője által ötven forint áru magyar hazafiságot terjesztő magyar iskolakönyv osztandó ki. Öt nagy mise lévén rendelve, tehát minden nagy mise után 10 forint értékű könyv részén kiosztandó, 6 szót. Rendelem továbbá, hogy ezen jövedelmekből az általam hat cikluson keresztül képviselt Baranya vármegyében fekvő sásdi országgyűlési kerületemhez tartozó községek szegény iskolás gyermekeinek magyar tankönyvekkel és esetleg a legnélkülözhetlenebb ruházattal való ellátásukra az iskolák jellegére való tekintet nélkül almási és gödrei Siskovics Tamás alapítvány címén 5000 frt, vagyis ötezer forint létesíttessék, de csak a kápolna felépítési alap létesítése után s annak kamatjait az egyes községeknek az alapítványi birtok végrehajtó kezelője által — még él, Szily László tanácsa meghallgatásával, ki az odavaló viszonyokat kívülem a legjobban ismeri — meghatározandó arányban szolgáltassanak, kikötvén mindazonáltal, hogy mint magyar alapítványból, a nem magyar ajkú iskolás gyermekek közül csakis azok részesülhetnek, kik különösen a magyar nyelvben jó előmenetelt tesznek, a magyar ajkúak közül pedig azok, kik a tanulásban kitűnnek, 8-szor. Mindezen fennebb elősoroltak megtörténte után a jövedelmeket fele részben magyar aranyjáradák papírokban, füle részben pedig Magyar Földhitelintézeti záloglevelekbe fektetés mellett mindaddig tőkésiteni rendelem, mig azok 150.000 frt azaz százötvenezer forintokra felszaporodnak, mely összeg is az alapítványi birtokhoz leszen csatolandó, az ekként az alapot tevő birtokok feleslegesen fennmaradt évi jövedelméből úgy az alaphoz csatolt 150 ezer forint kamatjaiból, ha csakis mindezen rendelkezéseim megtörténte után megmaradó összeg s alapítvány egyéb jövedelmeiből, többi liszttársainak serkentéséül egy — Tekintetes Baranyavármegyének tiszta puritán jellemű, de testestől, lelkestől autonóm érzelmű, a közéletben annak nyirt kifejezést adó, minden tettes szereplésében ily érzelmekről tanúskodó, de csak választott tisztviselője éven kint egy 500 forint az az ötszáz forintnyi almási és gödrei Siskovics Tamás emlékdíjban részesüljön, akinek kijelölésére az akkoroni alapítványi birtok végrehajtó kezelői által Baranya vármegye választott alispánjának kezeihez minden évben előzetesen leteendő 500 forint kiutalványozására az egyén megválasztására, hogy intenciómnak megfelelő autonomikus legyen. — Tekintetes Baranyavármegye közönségét, melynek körében politikai életem legszebb napjait töltöttem — kérem föl. A választások esetleges megszüntetése sgy választott tisztviselő hiányában azt rendelem, hogy ezen 500 forint évenként a sásdi országgyűlési kerülethez tartozó községek azon tanítói és tanulói közt oszlasson föl, kik a magyar nyelv tanítás és tanulásban leginkább kitűnnek, ennek eszközlését az akkori alapítványi birtok végrehajtó kezelő tanácsára bízom. 9 szer. Mindezek előleges megtörténte után ezen örökidőkre szánt és rendelt alapítványi birtok és már akkoron 150000 frt vagyis százötvenezer forintnyi hozzá csatolt alap jövedelmeit olyképen rendelem tőkésíteni, hogy ha az a százezer forintot eléri, abból almási és gödrei Siskovics Tamás családi ösztöndíj alapítvány lesz alapítandó s az alapítványi birtokok akkori kezelői által külön e címen lesz kezelendő, amelynek kamataiból a gimnasialis vagy ezzel egyenrangú más tanintézetek osztályából bezárólag a 8-ig élvezendő évi 500 forintos, míg a többi fentmaradt kamatokból annyi ezer forintos felsőbb oktatási évi ösztöndíjak létesitlessenek, amennyi ezen ösztöndíj alapítványi kamatokból ki fog tölleni, ezen ösztöndíjak élvezetében hozzám legközelebb álló rokonaim azon fiúgyelmei és igy tovább azoknak utódai részesüljenek, kik jó és erkölcsös magaviselet mellett a tanulmányokban haladást s jó előmenetelt tanúsítanak. Különösen kikötöm azonban, hogy ezen ösztöndíjakat csakis oly ifjak élvezhessék, kik oktatásaikat benn a hazában bármely tudományos ágazatban — beleértve a ludovikai tanfolyamot is, önálló magyar hadsereg felállítása esetében annak akadémiai növendékeit is — magyar nyelv és ily szellemben kapják, hogy igy jó hazafiakká s édes magyar hazánknak munkás és hasznos polgáraivá válhassanak. Hogyha pedig Vojnics 2 „Pécsi Napló“ 1909. március 2.