Pécsi Napló, 1909. december (18. évfolyam, 275-299. szám)

1909-12-01 / 275. szám

i­ kával, az utóbbiakat pedig hasznos utasítás­sal és szebbnél-szebb mintákkal. Ugyanilyen tanfolyamot tartott nálunk a múlt évben Danitz Juliska, kinek magas színvonalon álló iparművészeti és festő iskolája általános elismeréssel találkozik városunkban és — mint a jó ízlés, nemes időtöltés terjesztője — úgyszólván nélkü­lözhetetlenné lett Pécsnek művészlelkű asz­­szonyai és leányai előtt. És ez a kitűnő művésznő, a­kinek sokoldalú, értékes működése már is annyira lekötelezett bennünket — egy újabb lépés­sel óhajtja most előre vinni a női kézi­­munka iparának haladását. Arról van szó nevezetesen, hogy Danitz Juliska érintkezésbe lépett a Szontagh nő­vérekkel, a­kiktől megbízást nyert egy újabb csetneki csipke tanfolyam vezetésére, a­mely­nek befejezése után a résztvevők állandó és jól fizetett megrendelést kapnak az intéz­mény vezetőségétől. Legalább száz munkás­nak biztosítanak állandó és szépen díjazott megrendelést Szontaghék városunkban is és nem tudjuk eléggé melegen ajánlani a jó ügy iránti tömeges érdeklődést. Hányan vannak nálunk is, szegény, elhagyott nők, kiknek gyengébb fizikuma nem képes erős, nehéz munkára — és há­nyan vannak, a­kiknek — mondjuk ósdi­­előítéletük nem engedi a nyilvános kenyér­kereső munkát, bármennyire rá is lennének arra utalva. Milyen áldás már most ezek számára ez az új kereseti forrás, a­melynek művelése mellett képesek önmagukat, eset­leg még családjukat is fentartani. Hisszük is, reméljük is, hogy sokan fognak sorakozni az új zászló alá és kérünk mindenkit, közöljék e sorok tartalmát mind­azokkal, akik talán nem olvassák e lapot és a­kikről feltehető, hogy érdeklődnek a nemes cél iránt és részt óhajtanak venni a tanfolyamon. Minden legközelebbi értesítést pedig megtudhatni Danitz Juliska most is fennálló iparművészeti és festőiskolájában (József­­utca 2.), hol a művésznő szerdától vasár­napig, minden délután készségesen ad fel­világosítást az érdeklődőknek. A jelentkezők számától függ a tan­folyam minél előbbi megnyitása, melynek elvégezte után már minden résztvevő ön­állóan keresetképes lesz.­z,s ezáltal kettős hasznos célt ért el. Önfentartását biztosítja , és hazájának dicsőségét szolgálja vele. Mint tudjuk, Írországban van nagyon elterjedve a horgolt csipke, ahol ínséges időkben egyedüli keresetforrása ez a népnek. Vajha a csetneki csipke is ezt a fel­adatot teljesíthetné a legnagyobb magyar ínséggel — a kivándorlással szemben. Raday Clarise: HÍRROVATUNK. Pécs, november 30. — Királynénk öcscse meghalt. Na­pok óta tartó haláltusa után Bad Kreuthban meghalt egy férfiú, aki a szó legszebb és legnemesebb értelmében megérdemelte az ember elnevezését. Születésénél és rangjánál fogva már kiváló volt. Ott született, ahol — mint mondani szokás — a sasok szület­nek. Királyi vérből való herceg. Károly Ti­vadar bajor herceg, tragikus végezetű ki­rálynénk testvéröccse volt. De nem a szü­letés, nem a rang, nem a magas származás volt az, amely kiválóvá tette. A szellemi és lelki nagy tulajdonságok tették tulajdon­képpen nagysággá, olyanná, hogy a króni­kák még sokáig fognak regélni róla. A her­ceg egész életét a tudománynak szentelte. A tudománynak azt az ágát mivelte, mely nemcsak legjobban felelt meg hajlamainak, de amely egyszersmind legáldásosabb is az emberiségre: az orvosi tudományt. Miután annak rendje-módja szerint elvégezte a müncheni egyetemen az orvosi kurzusokat s letette a vizsgát az összes gyógytudomá­­nyokból, a szemészet ő választotta speciali­tásul. Szemészorvos lett. Nemcsak kedvte­lésből, hanem hivatásból is. Mivelte és gya­korolta a tudományt, mint tudós és ember. A korszak nagystílű, legkiválóbb szemorvo­sai közé tartozott. Nem kenyérkereset volt számára a tudomány gyakorlata, ezt már helyzete és származása is kizárta. Lelki szükségletből, a tudomány iránt való rajon­gásból, nagy emberszeretetből volt orvos és az a vágy serkentette, hogy embertársain segítsen. Csak szegénysorsú szembetegeket fogadott, azoknak rendelt, azokon segített azzal az örömmel és készséggel, amilyen örömet és készséget csak a tudomány képes teremteni. Búvárja is volt a szemészetnek. Több művet írt, többek közt a szem üveg­testének anatómiájáról, melylyel a korszak legnagyobb tudósainak sorába emelkedett. A mi királyunk és a bajor királyi család­nak nagy gyászát jelenti Károly Tivadar herceg halála. De gyásza egyszersmind az emberiségnek is, melynek egyik jól­­tevője volt. Haláláról az alábbi távirat számol be, mely Bad Kreuthból érkezett. Károly Tivadar bajor herceg éjjel 2 órakor elhunyt. Halála a herceg neje, a hercegi család és a kezelő orvosok jelenlé­tében következett be. Engelbert ferencrendi páter, aki már tegnap ellátta a herceget a halotti szentségekkel, a herceg halálos ágyá­nál imákat mondott. — Damjanich özvegye meghalt. A szabadságharc hős tábornokának, a vértanú halált halt Damjanich Jánosnak özvegye, Csernovits Emilia, ma hajnalban fél négykor meghalt. A fehérhaju nagyasszony holtteste mellett gyászol az egész ország, amely a matrónában a széplelkű igaz magyar nőt siratja,akinek lemondással teli élete ragyogó dicsérete a hitvesi szeretetnek és a jóté­konyságnak. Az elhunyt egészen az utolsó napokig dolgozott, ami nála a másokkal való jóttevést jelentette. Még csütörtökön lépést csinált és pénteken délután már a halállal vívódott. Hirtelen lepte meg a meghalás szellője. Péntek este óta egy pil­lanatra sem tért magához és ma hajnalban véget ért fáradhatatlanul munkás élete. Csernovits Emíliát három évig tartó jegyes­ség után 1847. augusztus 30-án vette nőül a nagy hadvezér, a­kinek két év múlva, 1849 október hó - án bitófán kellett kilehelnie hős lelkét. A gyásznap rettenetesen meg­rázta az ifjú asszonyt, aki éveken át, min­denkitől elvonultan, néma lemondással fáj­dalmas emlékeinek élt. Idők múltán kilépett a teljes visszavonultságból és attól kezdve szenvedélyesen lelkes papnője volt a csön­des, hivalkodás nélkül való jótékonyságnak. Halálos ágyánál ott volt Végh József kúriai bíró és családja, a Csernovics-család és a háziorvos, dr. Verebélyi Tibor. A temetés a Szentkirályi­ utca 51. szám alatt lévő gyászházból csütörtökön lesz. A beszentelést Krizsány Mihály pápai kanonok, józsefvárosi apátplébános fogja végezni. A gyászházhoz már számos részvéttávirat érkezett, így töb­bek között Hentaller Lajostól és családjá­tól, a Magyar Gazdaasszonyok egyesületéből. — Bírósági kinevezések.­­ Felsége dr. Winchkler István szabadkai ügyészt a budapesti törvényszékhez bíróvá, Saághy János sümegi járásbirót, a felsőőri járásbí­rósághoz saját kérelmére leendő áthelyezése mellett, ill. fizetési osztályba sorozott já­­rásbiróvá, dr. Farkas Sándor szabadkai tör­vényszéki jegyzőt a k­ézdivásárh­elyi tör­vényszékhez, Budur Rafael nagykikindai törvényszéki jegyzőt a billédi, Gaál Ferenc titeli járásbírósági jegyzőt a székelyudvar­helyi, Szigeti Dezső mára­marosszigeti tör­vényszéki jegyzőt a huszti és dr. I­mling Alfonz, a budapesti ítélőtáblához tanács­jegyzővé berendelt bírósági jegyzőt az új­pesti járásbírósághoz albirákká kinevezte. — Címadományozás. A király a ke­reskedelemügyi miniszter előterjesztésére Fingerles József királyi tanácsos, számvevő­ségi aligazgatónak, nyugalomba vonulása alkalmából, hosszú és buzgó szolgálatainak elismeréséül, a számvevőségi igazgatói címet és jelleget. Ványa Henrik honvédelmi mi­nisztériumi segédhivatali főigazgatónak, sa­ját kérelmére való nyugdíjazása alkalmából, sok évi hű és buzgó szolgálata elismeréséül a királyi tanácsosi címet díjmentesen ado­mányozta. — Iskolalátogatás. Várady Károly, a székesfehérvári tankerület főigazgatója, múlt héten kezdette meg a pécsi állami főreál­iskolánál a szokásos első téli iskolalátoga­tást, melyet hétfőn befejezett és ma már a pécsi kft. főgimnázium osztályainak látoga­tását kezdte meg. A főigazgatóval együtt Pécsett időzik Németh Artur dr., a vallás és közoktatásügyi minisztérium fogalmazója is, aki jóhírű középiskoláink taneredményét akarja, mint ezen minisztérium fontos kö­zépiskolai szervének vezetője, megismerni. — A pécsi felsőkereskedelmi iskola. Lack Béla dr., a felsőkereskedelmi iskolák főigazgatója ma délben Budapestről Pécsre érkezett, hogy a pécsi városi felsőkereske­delmi iskolában megtartsa a szokásos láto­gatást. Bizonyosra vesszük, hogy a tanered­­ménynyel meg lesz elégedve, kevésbbé az iskolaépülettel, mely távol áll a mai kor­­igényeitől. Új kereskedelmi iskola építése, különösen ha rövidesen 4 osztálya lesz a megreformált kereskedelmi iskolának, el nem kerülhető és mivel az építésre a város közönségének megterhelése nélkül is fede­zetet lehetne találni, célszerűnek mutatko­zik, hogy ezen kérdésen is mielőbb Inz­essünk. — Rendkívüli városi közgyűlés. A pécs—bátaszéki vasút részére megszava­zott városi hozzájárulás folyósítása tárgyá­ban az előmunkálatok már befejezést nyer­tek és a tanácsi javaslatot már a költség­­vetési közgyűlésen tárgyalni óhajtották. Mégis utolsó napon levették a tárgyalásra kitűzött tárgysorozatról, mivel régebben azon meg­állapodás történt, hogy a költségvetés tár­gyalása alkalmával más ügy ne kerüljön a napirendre. Hogy ezen és más sürgősebb természetű ügyek még az év vége előtt el­intézést nyerjenek, a főispán a jövő hét csütörtökére, december 9-ére rendkívüli köz­gyűlést fog egybehívni. — Előadás a Szabad Lyceumban. Ma délután a Szabad Lyceum előadási cik­lusában Gondán Felicián cisztercita rendű tanár nagy hallgató közönség jelenlété­ben a modern dráma főbb irányáról tar­tott nagy érdeklődéssel meghallgatott ala­pos tanulmányt eláruló előadást. Előadásában érdekesen ismertette a mai modern dráma főbb sajátságait, a különbségeket, melyekkel az antik és shakespeari drámától tárgyban, jellemzésben, cselekvényben, lélekrajzban és szerkezetben különvált. Bővebben foglalko­zott az idealizmus, realizmus, naturalizmus, miszticizmus, szimbolizmus, romanticizmus irányaival, elveivel és főképviselőivel. Eche­­garay (idealista), Ibsen, Björnson, Brieux, Suderman, Rovetta (realista), Hauptmann (nat­ural­ista), Halbe (miszticista), Maeterlinck (szimbolista), Gorkij, Shaw, Galsoworthy stb. (szocialista), Prostand, Wilde (romantikus) drámai költők főbb művei alapján fejtegette a különböző irányok elveit, életképességét, a naturalisták dekadenciáját, a szociális dráma lehetetlenségét, a romanticizmus újabb sikereit. Végül Brunetiére elmélete alapján megállapította, hogy a modern dráma egé­szen új műfaj. A sok mindenre kiterjedő előadást a megjelent díszes hölgyközönség feszült figyelemmel hallgatta mindvégig. Pén­teken Benisch Arthur dr. főreáliskolai tanár fog előadást tartani Finnországról. A gazdag úti tapasztalatokon felépülő előadás iránt általános az érdeklődés. — A pécsi káptalani uradalom új főerdésze. A pécsi székeskáptalan a nyu­galomba vonult Girtl Vince főerdész helyére — értesülésünk szerint — Rusz Imre ko­lozsvári m. kir. kincstári erdészt választotta meg, aki legközelebb már el is foglalja a káptalani főerdészi lakot Bakonyán. „Pécsi Napló“ 1309 december 1.

Next