Pécsi Napló, 1910. január (19. évfolyam, 1-24. szám)
1910-01-01 / 1. szám
ISTEN. tar ben Jussuf, Keruan ura szent városból elment falura, gyabor mozlimek közt ilyesmi szégyen, a határ pörben igazságot tegyen, már végzett, s indult hazafele; lelke aggódással van tele, ■it lányát, Fatimét, betegen hagyta, ynak esett minap az istenadta, Abu Sherif, a doktor-dervis képe gyenyorús volt. Nézett a szemébe, hajh, — hiába, ti hatalmasok! abból már aligha olvasott fszett Omar. Künn, a dzsebel lábán írom koldust talál. — „Innét odább ám, rongyosok!... szól rájuk a kavasz. „Ne bántsad őket. Isten ujja az“ mond neki Omar. — „Lelkem mind azt hallá, ivetnek küldi koldusait Alláh, tudja: ezek által mit izén?..“ mielőtt általkenne a vizen, ely Keruan határa, — mindegyiknek d alamizsnát s mond: „Isten, segíts meg!“ 5 mond az egyik néki: „Áldjon Alláh“ másik, ki nem azt az Istent vallától: „Áldjon meg a Jehova!. .“ S imé, harmadik mond: „Gyermekeiméz alamizsna . . . Krisztus áldog«érte ! ..“ Omar a túlpartot még el sem érte, Már lát a parton rémült tömeget, Melyből egy hírnök busán integet, S ahogy kiszáll, — az első, mit megért: — „Lányodnak vége. . . .“ Óh, e gyermekért odadta volna kincsét, koronáját.. Alattvalói némán körülállják S Omar hallgat... a könny szivébe foly S csak néma zokogással fuldokol: — „Te Krisztus ... és te Jehova .. Te Alláh! .. A mondott áldást egyitek se hallá? Hát nincsen egy is odafenn az égben ? . . Meghalt az Isten, a ki megsegéljen? . . Nincs Alláh, nincs Krisztus, — nincs Jehova ... A hivő hova forduljon ? . . Hova ? .. Ejh !.. ki hivő még e cudar tekén ? . .. Megcsaltak . .. vége ... Már nem hiszek én. Mosé, vagy egyház, — avagy zsinagóga, A szemfényvesztő, csaló papok dolga — Én nem hiszek ...“ S megy gyászosan haza ... Jó kardja most testének támasza. S hogy Keruan kapujáig elér — Ahol tolongó nép küzd kis helyért, Hogy lássa őt — rohanva jő elébe Szolgája, Ahmed ... ragyogó a képe — — „Uram!... Leányod jobban lett... Fölépül!. .. Mint napsugár a bérc borús egéből S Úgy ragyog rá e szó ... Édes vigasz!.. „Nem álmodom ? ..“ — „Uram, ez szent igaz!. .. ! És leborul a kapu zord kövére S az égre néz föl ... Név nem jut eszébe, Csak sírva szól: — „Te szent, te jó, — te nagy!. Áldlak, csodállak, Téged — aki vagy! . . .“ VÁRAD! ANTAL: késZÜLTek. Még jó, hogy a —bátraszéki vasút engedményes vállalkozóit nem tartotta vissza alamenti élet meddősége, mert igy millió munkabér került az elívben a munka nélkül szűkösmunkások kezébe és végeredmében ez is kedvező kihatással a pécsi piacra. Nyár múltával vasút révén tán már ölelkezhet Tolna vármegyével, mely eddig oly távol esett. Elkészült a mértelesítő és hordójelző hivatal ujjének tervezése, az aszfaltozáshoz azzá láthat a jövő évben a város fongosra vehető, hogr ezen évmegkezdhetik a villamos vasut sét, mely eddig a forgalmon kiesett városrészeket teszi majd íven megközelíthetővé. A jövő évtán megindul az építkezés az álfőreáliskola épületén, de ehez is állami költségvetés kell. Remény van arra, hogy a városi kuríz és múzeum alapkövét is lerakik, mely városunk kulturális fejigének lesz, mértföldjelzője. A pari szakiskola ügye is annyira haladt, hogy ezen évben ennek valósítására is sor kerülhet. Amíg így egyrészt kedvező kilónk vannak az új évre és tudomás szerint lényeges lendületet vesz a japán építkezés is, ipari téren nálunk. Pedig ezen téren való lent is kiválóan fontos lenne, de ezt sorban a pécs—bródi vasúttól □k, melynek építése ezen évben lépést se haladt előre. És ennek is a züllött parlamenti viszonyakkell keresnünk. A vasút építése még nem került le a napirendde a kereskedelemügyi kormányt gondok foglalkoztatták, semhogy ezen előtte kedves, országos szempontból oly fontos, reánk pedig életföltételt képező vasút létesítéséhez láthatott volna. De elkészült a pécsi dohánygyár és azt az év folyamán fokozatosan be fogják népesíteni dolgos kezekkel, melyek ezideig nem juthattak nálunk megfelelő keresethez. Városunk egyéb ipartelepei kivétel nélkül a fejlődés útján haladtak, de tengerek választanak el bennünket azon ipari lendülettől, melyeknek főképen Temesvár, Pozsony és Győr városokban megfigyelői lehetünk. De ezen téren se hagyott még el a remény, hogy jobb idők fognak beköetkezni és a lezáruló mérleg elég éevező adatai duzzasztják vitorláinkat, melyek kedvező szeleket várnak, hogy a legjobb reménységekkel evezzünk át az új esztendőbe. Ha azoknak csak egy része megy is teljesülésbe, máris meg leszünk elégedve, mert a múltból meríthetünk erőt a kitartásra, az uj munkára, melynek jutalma el nem maradhat, hogy megelégedett polgárság lakja évezredes múltra visszapillantó városunkat. "WH „Pécsi Napló“ 1910 Az a bizonyos „bank“. írta: Lengyel Zoltán orsz. képviselő. A bankkérdést a tavasz óta úgy állítják a magyar közönség elé, mint a függetlenségi politika sarkpontját, amelynek eldőltétől függ az, ha előre megyünk-e, vagy 44iptrt0s elveinkig, vagy négy emlkmegálló tiltotaa annak, talaján. Van lépne sok igazság is, de még több a huncutság. Ezért kell világosságot deríteni rá! Elsőbben is a politikának ma sem ez, sem ezelőtt nem volt ez a sarkpontja. A bankkérdés nem volt kérdés 1906 ban, még most sem az. Ha pedig kérdés, akkor csak is azokra nézve az, akik az önálló bank elvi álláspontját vallják magukénak. Ellenben a váktslmasók kérdése mindnyájum kötelező mHpr Elfogadta a nemzet e király egyenesen. Magukévá tették kormány és pártok kivétel nélkül. A bécsi békekötésnek ez volt egyetlen indokolása. Ez hát a kérdés politikailag. De alkotmányjogilag is, a nemzet szempontjából is ez az a nagykérdés, melyen eldől az, hogy magyar marad-e az ország s lesz-e a függetlenségi politikának valaha jövője. Mert íme, feltéve, hogy az önálló bank felállíttatik, de a választási reform olyan lesz, mely feldarabolja az országot, kétessé teszi a magyarság uralmát és leszállítja a parlament színvonalát és ellenállóképességét: mi haszonnal jár az országra ? Olyan volna, mintha valakinek sikerül egy szép parádés fogatot vásárolni, de azért, aztán koldusbotra jut és elárverezik a birtokát. Ne engedje magát tehát senki se félrevezettetni a jelszavak által. Ügyeljünk a választási reformra és e szerint döntse e ki ki, hogy hova csatlakozik. Ha ez jól sikerül, a jövő parlamentje minden egyebe kivívhat még; ha egyszer e téren csatát vesztettünk, nincs aki azt helyre hozza se bankkal, se anélkül. Ámde maga a bankkérdés is egészen más, mint ahogy hirdetik. Bank nekünk nem azért kell, hogy legyen. Hiszen van most is. Hanem azért kell, hogy pénzügyi helyzetünk jobb legyen, mint ma. Aki pedig a kérdést alapjában ismeri és nem kortes szempontok szerint kezeli, annak azt kell mondania, hogy ez a cél elérhető a közös bank alapján is és viszont elrontható a önálló bankkal is. Az nem kérdéses, hogy az önálló bankhoz jogunk van, az sem lehet vitás, hogy a többség akarja is. Még az sem, hogy ezért mindnyájan harcolni vagyunk hajlandók De az sem kérdéses, hogy egy készfizető önálló bank felállítható és föntartható is. A kérdés azonban nem ezeken a pontokon sarkallik. " A kérdés első lényeges pontja a hitelviszonyok javítása. Nekünk szükségünk van a világpiac jóindulatára, mert máskép meg nem élhetünk. Nem hívhatjuk ki magunk ellen az uralkodóház, az osztrákok és egész hatalmi kör harcát, mert akkor pénzviszonyaink teljes romlása követk. Már most e részben is a dolog / János herceg. — Irta: Studnyánszky Endre. — 1. Csáktornyai Erzsike, a pécsi püspök várnagyának hajadon leánya ott serénykedett kertészkedett a székesegyház sötét fala mellett meghúzódó kertecskében. Pünkösi szombatjának alkonyadtán volt. Megtáncol a lenyugvó pirosas napsugár a székesegyhá gerincén, négy vaskos szegelet tornyán , az Erzsike leány két hosszú fekete haj fonadékán, amely úgy csillogott, kékest játszott, mint az edzett acél. Teli kelyhi pünkösdi rózsák bíbora bólogott körülötte de nem a kevélykedő, tinálkozó pünkös rózsákat szedegette csokorba. Ott hajlong egyik virágágynál, amelynek gondosan lisztogatott barna homokján féltucat gyönyör,a hollandi tulipán ékeskedett. Ernuszt Zsigmond püspök uram kedveskedett velük Erzsike nevenapjára. Zsigmond püspök rezidenciája üresen állott. Az aranyszívű püspök hosszú hetei óta Budavárát lakta. A palota boltozatú termeiben csupán Csáktornyai Kelemen rótt