Pécsi Napló, 1910. február (19. évfolyam, 25-47. szám)

1910-02-01 / 25. szám

2 A horvát kibontakozás. Politikai körökben meg vannak arról győződve, hogy Khuen Héderváry hamaro­san helyreállítja a rendet. Horvátországban annak első feltétele Rauch Pál báró le­mondása. Az új bánnal egyidőben kineve­zik majd az új horvát minisztert is. A pártkörök, Khuen Héderváry gróf este érkezett vissza Budapestre. A pályaudvarról lakására hajtatott, majd felsietett a Nemzeti Társas­körbe, ahol a miniszterek közül már vára­koztak reá Hieronymi Károly, Serényi Béla gróf és Székely Ferenc. A miniszterelnök minisztertársaival rövid tanácskozásra vonult vissza, amelyen beszámolt mai kihallgatásá­nak eredményéről. Ebuen a napokban kezdi meg az államtitkári és főispáni állásokra vonatkozó tárgyalásokat. A miniszterelnök holnap költözkö­dik be a miniszterelnökségi palotába, Tisza István gróf is holnap érkezik Buda­pestre állandó tartózkodásra. Hieronymi Károly még nem döntött véglegesen, vajon elfogadja-e az iglói kerületben a képviselő­­jelöltséget vagy sem. A Justh pártkörben a királyi kézirat szövege nem keltett semmiféle nagyobb iz­galmat. A párt tagjai inkább az iglói vá­lasztási kampányról beszéltek. A Kossuth pártkor ma egészen csendes volt. Sem Kossuth, sem Apponyi nem jártak fenn. Az általános politikai helyzetről folyt a szó. Némi érdeklődést csak az 1880-ban kiadott Mayer-fél német lexikon egyik paszusa keltett. A lexikon ugyanis abban a részében, amelyben Tisza Kálmánról ír, Hieronymi Károly nevével kapcsolatban holmi korrupciós esetekről tesz említést. A párt tagjai most élénken kutatnak e korrup­ciós esetek után, keresik azt, hogy mit le­hetne Hieronymi ellen fegyverül felhozni.­­ Az iglói választás, Iglón vasárnap délután tartotta meg programmbeszédét Batthyány Pál gróf, a függetlenségi párt jelöltje, akinek kíséretében a függetlenségi és 48 as párt részéről Teleki Arvéd gróf, Mérey Lajos és Bakonyi Samu alelnökök, Leszkay Gyula, Máriássy Mihály, Eitner Zsigmond, Gaál Gaszton, Fried Lajos, Sü­megi Vilmos, Jeszenszky Ferenc, Mádi Ko­vács János és Markos Gyula képviselők és Kállay Frigyes kültag és ifjabb Cukelter Lajos, Batthyány Pál gróf titkára, utaztak Iglóra. A képviselőket nagy lelkesedéssel fogadták s a népgyűlésen a kerület összes községei képviselve voltak. A képviselők beszédei óriási lelkesedést keltettek, amelyek után Batthyány Pál grófot egyhangúlag jelöl­ték. A párt szabadelvű emberei ismét mo­zogni kezdenek és Hieronymi Károly ke­reskedelmi minisztert akarják jelölni. Azt hiszik azonban, hogy Hieronymi nem vál­lalja a jelöltséget s Münnich Kálmán bá­nyatanácsos lesz a jelöltjük. A köponti vá­lasztmány holnap határozza meg a választás napját valószínűleg február 14-ére.­­ Akiknek nem kell a nemzeti ellentállás, Békéscsabáról jelentik. Körül­belül tízezer ember jelenlétében tartotta meg Pethő Sándor, a békéscsabai kerület orsz. képviselője beszámolóját. Ez alkalom­mal a szomszédos községek küldöttei is nagy számmal jöttek Békéscsabára és részt vettek a parasztpárt vezetősége által tartott értekezleten. A gyűlést Darabos János párt­elnök nyitotta meg, majd Áchim András pártvezér vázolta a beállott politikai válto­zást és kérte a pártot, hogy elveitől ne hagyja magát eltántorítani. Ezután Pethő Sándor mondta el beszámolóját. Beszédét azzal kezdte, hogy nem számolhat be a képviselőház tevékenységéről, mert az sem­mit sem végzett. Hogy az új kormány mit fog tenni, azt nem tudja, de közvetlen ta­pasztalata van róla, hogy ha nem jóbarátja, de nem is ellensége a népnek. — A nép­­gyűlés a következő határozati javaslatot fo­gadta el. A népkönyvtáregylet közgyűlése, Pécs, január 31. A polgári kaszinó termében tartotta meg tegnap délelőtt 11 órakor évi rendes közgyűlését Pécs egyik csöndesen, de nagy eredménnyel munkálkodó egyesülete, a Pécsi ingyenes népkönyvtár egylet. A tár­sadalom széles rétegei­­ tanításának és továbbműködésének feladatából a legtevé­kenyebb részt kéri magának az egyesület, amely ma már négy ingyenes könyvtárat tart fönn. Ennek a négy könyvtárnak a je­lentőségét mi sem jellemzi jobban, mint az a körülmény­, hogy azokat a közkórház be­tegein kívül 1346 látogató használta, akik 15.960 kötetet olvastak ki. Az alig néhány éves egyesület sike­reiben nagy része van annak a buzgalom­nak, amelyet az egyesület vezetősége élén elnökével, a minden szép és nemes egyesü­lésben részes Zsolnay Miklóssal kifejt. A vasárnapi közgyűlést választmányi ülés előzte meg, amelyen nagyrészt a köz­gyűlés anyagát készítették elő. A választ­mány figyelmét Róth Miksa, az egyesület alelnöke fölhívta arra a körülményre, hogy az egyesületnek a földm­­velési miniszter által ajándékozott szakkönyveket az ingye­nes könyvtárakban csak kevesen olvassák. A Pécsett alakuló gazdakör alapszabályait most hagyta jóvá a belügyminiszter, ennek a gazdakörnek az útján egészen megfelelő módot találhatna az egyesület a rendelke­zésére álló könyvanyag fölhasználásával szakkönyvtár lesítésére. A választmány azután fölhatalmazta Róna Jenő titkárt, hogy a belvárosi anya­könyvtár kiegésztésére 500 korona erejéig könyveket vásárolhasson be megállapított jegyzék szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevő Krausz és társa pécsi könyvkereske­dőtől. A választmányi ülés után kezdetét vette a közgyűlés ugyancsak Zsolnay Mik­lós elnöklete alatt. Zsolnay Miklós­­megnyitva a közgyű­lést, örömmel üdvözölte a megjelenteket és megelégedéssel állapította meg, hogy az egyesület működését siker kíséri és fejlő­dése folytonosan tart. Ebben, úgy látja, nagy része van a választmány és a titkár odaadó munkásságának, amiért is köszöne­tét fejezte ki nekik. Kéri a titkárt, hogy mondja el évi jelentését. Róna Jenő egyesületi tikár ezután is­mertette az 1909. év eseményeit az egyesü­let életében, melyből a következő adatok emelendők ki. Az elmúlt, 1909. évben is kivette egyesületünk a maga részét Pécs kulturális életéből és maradandó emléket hagy maga után egyesületünk történetében, mely egyre terjeszkedik, lassanként eléri ama egyik kitűzött célt, hogy városunk könyvtárakkal behálóz­­tassék. A belvárosi anyakönyvtáron kívül három fiókkönyvtárral rendelkezünk; az egyik a városi kórházban, a másik a budai külvárosban, a harma­dik, a múlt esztendőben fölállított fiókkönyvtár a szigeti külvárosi társaskörben. A belvárosi népkönyvtár egyike az ország leglátogatottabjainak, dacára, hogy a fiókkönyvtárak fölállítása következtében a látogatók és a kivett mun­kák száma némileg csökkent. A látogatók száma itt 729, a kiolvasott munkák száma 7360. Férfiláto­gató volt 545, nőlátogató 184. Felnőtt 94, segéd 122, tanonc 231. Diák volt, kik csak a nagy szü­netben kapnak könyvet: 98. Örvendetesen gyarapo­dott idén is a felnőtt és nő látogatók száma. Mert míg annak előtte túlnyomó részben tanonc volt a könyvtár látogató, amit természetesen szintén nem tartok nagy bajnak, addig a múlt évben 729 láto­gató közül tanonc csak 231 volt. Az elveszett köny­vek száma az 1909. évben 45. Kutatás alatt van vagy­ 159, melyek jó része természetesen vissza­kerül. A budai külvárosi fiókkönyvtárban a látogatók száma rohamosan emelkedett és összesen 546 volt, a kiolvasott munkák száma 5412. A látogatók kö­zött volt 429 férfi, 117 nő. Tanonc volt 262. Ezen a vincellér iskolában levő helyiség szűk, alkal­matlan a nagyszámú látogató befogadására. A vá­roshoz több ízben fordultunk megfelelőbb helyisé­gért, sajnos azonban, kérésünket ez ideig nem telje­sítették. Miután a látogatók száma annyira emelke­dett, a választmány elhatározta, hogy ezentúl két könyvkiadási estét fog tartani. Egyik estén felnőttek, másikon tanoncok kapnak könyvet. A belvárosi és budai könyvtárak kezelői: Komlós és Kovács városi negyedmesterek voltak, kiknek szorgalmas, odaadó munkásságukért az egyesület csak köszönettel, elis­meréssel tartozik. A városi kórházban levő könyvtárunk szintén szép eredménnyel dolgozik. Egyik legszebb munkája volt az egyesületnek ő ezen fiókkönyvtár fölirtása. Hozzá­juttattuk betegségben sínylődő embertársainkat az er­kölcsre nemesítőleg ható, egyszersmind szórakoztató munkákhoz. És hogy ezen könyvtár fölállítására mily szükség volt, azt mutatja, hogy mily erősen használták ezen könyvtárt a kórházi betegek. Raák János, kórházi ellenőr, ezen könyvtár kezelőjének jelentése szerint összesen 2622 munkát olvastak ki. A jelentés sze­rint még többet is vennének ki, de az ápolónők félve a könyvek elvesztésétől, nem igen mernek könyvet kiadni. Tehát 2622 munkát olvastak a betegek, mi nagyon szép eredménynek mondható. Az egyesület pedig köszönettel tartozik Raák János úrnak, hogy az egyesületünk által kitűzött eszmének oly odaadással szolgálatába állott. Még az 1908. évben kapott 1000 kor. fel­­használára vonatkozólag úgy határozott a választ­mány, hogy abból a szigeti külvárosi társaskör helyi­ségeiben állít föl fiókköny­vtárat. Egyesületünk a tár­saskör elnökségét átiratban értesítette a választmány határozatáról és ama feltételekről, melyek mellett az egyesület ezen könyvtárat fölállíthatja és ezeket a legnagyobb örömmel elfogadván, hozzáláthattunk a könyvtár fölállításához. A könytárt múlt év augusz­tus havában adtuk át a nyilvánosságnak. Könyvtár­­kezelő volt Weil Károly táblai irodatiszt, kinek fá­radozásáért köszönettel tartozik az egyesület. A könyvtárt 71 -en vették igénybe, a kiolvasott munké száma 566. Nem nagy­ a látogatók száma még itt, remélhetőleg azonban rövid idő múlva emelkedni fog. Mint előző években, az idén is részesült egyesületünk a Múzeumok és könyvtárak országos tanácsának javaslatára a vallás­i közoktatásügyi mi­nisztériumtól segélyben, még­pedig 800 korona se­gélyben. Ennek fölhasználására vonatkozólag olykér határozott a választmány­, hogy a belvárosi anya­könyvtárt fogja új könyvekkel fölújítani. A könyvek beszerzése most van folyamatban. Segélyben része­sültünk továbbá a Pécsi Takarékpénztártól 100 kor., Pécs-Baranyai Takarékpénztár 25 kor., Pécsi Köl­csönös segélyző Egyesület 40 kor., Ullmann bankház 100 kor. Köszönet érezte ! Csakis az egyesület mélyen tisztelt elnökének, tiszti karának, választmányi tagjainak ügyszereteté­vel, lelkesedésével munkálkodhattunk ily' eredménye­sen. Sajnálattal kell említenem, hogy Hohlfeld Pált, választmányunk buzgó tagját, a halál ragadta ki élete delén tagjainak sorából. Marosi Arnold pedig, ki az egyesület megalapítása óta tagja volt választ­mányunknak, Pécsről való elköltözése következtében lemondott választmány tagságáról. Ily egyesületnek, mint a mienknek, mely a­­ tiszta, minden célzatosságtól ment műveltség, felvilág „Pécsi Napló“ A békéscsabai választópolgárok 1910 január 30-án megtartott nyilvános népgyűlése, melyen az „Országos Parasztpárt“ vidéki szervezetei is részt vettek, kijelenti, hogy a képviselőház többségének azon határozatát, mely az ország népét a kormány ellen újból is az úgynevezett nemzeti ellentállásra hívja föl, irányadónak el nem fogadja És pedig azért, mert sajnálatosnak tartja ugyan az alkotmá­nyosság szempontjából az ex-lex állapotot, de meg­állapítja a népgyűlés, hogy ■­ azért annál kevésbé terheli felelősség a kormányt, mert a képvi­selőházi többség maga jelentette ki, hogy a kormánynak még választási célokra sem sza­vazza meg az indemnitást. A költségvetés nélküli helyzetbe tehát maga a többség ker­gette az országot. A népgyűlés örömmel látta azon kormány és többség bukását, mely dacára ünnepies ígéretének, hogy megvalósítja a választási jogot, e kötelezettsé­gét nem teljesítette. Kijelenti a gyűlés, hogy a jövő­ben is erős ellenzéke lesz minden olyan kormánynak, amely nem hozza az általános, titkos és egyenlő választási jogot és egyéb, a nép gazdasági helyzetét javító demokratikus reformokat. • 1910. február 1.

Next