Pécsi Napló, 1910. október (19. évfolyam, 222-247. szám)
1910-10-01 / 222. szám
. Az iparosokból alakult járőrök csendőri asszisztenciával szorgalmasan járják a lakásokat, hogy az esetleg eltitkolt betegeket kikutassák. Egyébként most már a lakosság is a Jobbik eszére tért. Nem titkolják el betegeiket, mint kezdetben, hanem minden gyanús megbetegedésről azonnal értesítik a hatóságot és az orvosokat. Betegek és halottak. Tegnaptól ma déli 10 óráig öt megbetegedés és két halálozás volt. Megbetegedtek: Kernya Katalin három éves kisleány, Jaksics Lukácsné negyvenöt éves asszony, Spitz Ferencné 42 éves, akinek férje már előzőleg áldozatul esett a kolerának, Tubity Mari 30 éves és Gergurovics Jánosné 38 éves. Közölök Jaksics Lukácsné még a szállítás közben, Tubity Mari pedig a járványkórházba való beszállítás után meghaltak. Este jelenti telefonon mohácsi tudósítónk, hogy ott ma újabb két megbetegedés és egy haláleset volt, így a tegnapi és mai áldozatok száma: hét beteg, akik közül 3 halt meg. Egyetemi tanárok a koleráról. Bécsben az orvosi kamara felkérésére, az ottani orvosok nagy érdeklődése mellett, bécsi egyetemi tanárok az ázsiai koleráról előadás-sorozatot tartanak. Ezeken az előadásokon érdekes nyilatkozatok hangzanak el a kolera elleni védekezés módjáról és a kolera diagnózisának felismeréséről. Az előadások sorozatát tegnapelőtt nyitották meg. Paltauf Rudolf dr. egyetemi tanár beszélt elsősorban a kolera diagnózisának felismeréséről. Szerinte az orvosra nézve ez a legfontosabb és igen gyakran a legnehezebb is. Mert könnyen felcserélhető az arzén, réz és hasonló mérgezések diagnózisával, amennyiben a tünetek csaknem azonosak. Ezeken a mérgezéshez hasonló tüneteken kívül, a kolera sokszor közönséges és könnyű bélhuruttal, vagy gyomorbántalmakkal téveszthető össze. Éppen ezek okok folytán klinikai után igen nehéz a kolera diagnózisának megállapítása. Egyedül a vibrio fölismerése ad kizárólagos támaszt a diagnózis konstatálásánál. Ezután részletesen ismerteti a vibrio kitenyésztésének és fölismerésének módját. Grasberger Roland dr. egy tanár az utolsó évtized kolerajárványainak képét adja. A járvány mindig a folyók mentén lefelé terjed és a tömeges megbetegedések a tavaszi és nyári évszakban történnek, míg télnek idején a megbetegedések a minimálisra redukálódnak. A járvány terjedésének meggátlására szolgál a központi vízvezetékrendszer és a csatornázás. Az orvosoknak a bakteriológiai tudományok tanulmányozását ajánlja. A néptömegek egészségügyére kellene a legnagyobb gondot fordítani. És ebben a papoknak a hatóságot segíteniök kellene, felvilágosítván a népet, az orvosok működéséről, nehogy az a tévhit éljen a népben — kolerajárványok idején — hogy az orvosok a betegeket megmérgezik. Az egészségügyi törvények hiányaira utal ezután Grasberger dr. Előadását zajosan megéljenezték. Böhm Gusztáv dr. egészségügyi főtanácsos, városi fizikus szerint a járványok idején a legfontosabb a dezinficiálás. Ebben a tekintetben Bécs az idevágó intézményeivel első helyen áll. A Ferenc József járványkórházban 120 ágy áll szükség esetén rendelkezésre. Beszél ezután részletesen az osztrák főváros egészségügyi intézményeiről. Végül Winter Miksa dr. orsz. egészségügyi felügyelő tartotta meg előadását a járvány elleni országos védekezés módjairól. Ő is fontosnak tartja a fertőtlenítést és megemlíti, hogy a vasutak vezetősége az elmúlt esztendőben 200.000 koronával többet áldozott a kocsik tisztítására és fertőtlenítésére, mint az előtt. Sürgeti egy helyes egészségügyi törvény megalkotását. „Pécsi Napló“ 1910. október 1. HÍRROVATUNK. Pécs, szeptember 30. — A német császár kitüntetései. A német császár karapancsai vadászata alkalmából az Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság alkalmazottjait, akik részben a Taussig gőzhajón teljesítettek ő Felségének szolgálatot, majd a mohács-pécsi vasút pécs-villányi vonalán kisértek az udvari vonatot, a következő kitüntetésekben részesítette: Csatári Csatáry Frigyes udv. tanácsos, vezérigazgatónak és karai Neugebauer Viktor min. tanácsosnak, a társaság magyarországi képviselőjének és forgalmi igazgatójának, valamint a mohács-pécsi vasút üzletigazgatójának, a II. oszt. porosz koronarendet, Gubatta Kálmán hajóskapitánynak a IV. oszt. porosz vörössas-rendet, Szalay András hajósgépésznek a általános díszjelvény keresztjét, Duschek Alajos I. oszt. kormányosnak és Hatalik Károly III. oszt. kormányosnak a vörössas rend érmét, továbbá Holler Gusztáv gépészsegédnek és Gozovits Ferenc vitorlásnak a korona-rend érmét adományozta. — Nemesség adományozás. Ő Felsége Mankovics Rezső dr. Bártfa tiszti főorvosának s törvényes utódainak magyar nemességük épségben tartása mellett a «Feketekuti» előnevet, Herczegh Józsefnek, a Nicholson gépgyár vezérigazgatójának és törvényes utódainak a magyar nemességet hercegfalvi előnévvel adományozta. — A városi tisztviselők magasabb illetményének kiutalása. A költségelőirányzatot tárgyaló mai vegyes bizottságban szóba került a városi tisztviselők magasabb illetményeinek kiutalása is és kérdést intéztek a polgármesterhez, miért nem sietteti a közgyűlési határozat felső helyen való elintézését. Nendvich Andor királyi tanácsos polgármester a belügyminisztériumnak a törvényhatóságoktól beérkező ügyek torlódásában látta a késedelmes elintézés magyarázatát. Az ügymenet szükséges gyorsítása érdekében épen most eszközöltek újabb ügybeosztást és személyzetszaporítást, mégis megeshetik, hogy a jóváhagyás még jó ideig elhúzódik, mivel az összes hasonló természetű városi fölterjesztések még elintézetlenek és a belügyminisztériumba rengeteg anyagot a beérkezés sorrendjében képes földolgozni. Épen ezért a bizottság már a legközelebbi októberi közgyűlésnek előterjesztést tesz, hogy engedélyezze a magasabb illetménykülönbözetnek január 1-ig visszamenő kiutalását, annál is inkább, mivel az állami hozzájárulás bent van az 1910. évi állami költségvetésbe és a többi fedezeti tételek is rendelkezésre állanak. Csakis a kormányhatósági jóváhagyás hiányzik. Épen ezért javasolja a közgyűlésnek a magasabb illetményeknek késedelem nélkül való életbeléptetését, mégis minden kötelezettség nélkül a jövőre, hogy mindenki annyit fog kapni, amennyi részére az illetményeket megállapító szabályzatba fölvétetett. Minthogy a pécsi határozat mindenben alkalmazkodott a belügyminiszteri sémához és útbaigazításhoz, a változtatás nélkül való jóváhagyás is alig szenved kétséget, sőt a belügyminisztériumtól is biztosítékot nyert a polgármester, hogy a fizetésrendezés ideiglenes életbeléptetését a jóváhagyás technikai akadályai miatt véleményezni nem fogja, így a közgyűlés hozzájárulhat a bizottság ezen javaslatához és a városi tisztviselők még október első felében visszamenőleg megkapják a fizetési különbözetet, melyre különösen a kisebb javadalmazású tisztviselők az ijesztő drágaság mellett joggal vártak már türelmetlenül. — Pécs város jövő évi költségvetése. A város főszámvevője és ennek előterjesztése alapján a tanács már letárgyalta az 1911. évi városi költségelőirányzatot, melyet így ma már az egyesített pénzügyi és gazdasági bizottság elé terjeszthettek. Ma délután tárgyalta le a bizottság a költségelőirányzatot. A Nendtvich Andor kir. tan. polgármester elnöklésével megtartott ülésre a bizottsági tagok igen nagy számban jöttek el és ott voltak az összes szakelőadók is. Az előadói tisztet, mint mindig most is Deutsch Kornél látta el, a jegyzőkönyvet pedig, melyben a bizottsági tagok részéről elhangzott óhajok és figyelmeztetések jutnak majd kifejezésre, Tróber Aladár dr. főjegyző vezette. Az előadó pontrólpontra ismertette a kiadási, majd bevételi tételeket, melyeken a bizottság alig is eszközölt változtatást. Bár az összkiadások a folyó évi 2.345.376 koronáról, tekintettel az összes városi tisztviselőkön végigvezetett fizetésemelésre, épgy sok lényeges kiadási tétel emelkedésére, immár 2.581.319 koronára emelkedtek emelkedést mutatnak a bevételek is, melyek, a folyó évi 1.768.469 koronáról 2,071.914 koronára emelkedtek. Az ezen tételek egybevetéséből fennmaradó, pótadó útján fedezendő hiány 509.405 korona (a tavalyi csak 476 907 korona volt). Ezen deficit növekedése dacára is megmaradhatunk a jelenlegi 64 százalékos pótadónál, mivel azon adóalap, melyre a pótadót kivetik, az új adókivetés szerint 800.000 kor., tehát ez is emelkedett 50.000 koronával és így a kivetendő pótadóból 512.000 korona folyik majd a városi pénztárba. A költségvetés realitása mellett szól, hogy abba még az ezen évre előirányzott 40.000 koronás állami hozzájárulás irányoztatott elő, bárha valószínű, hogy ezen hozzájárulás 1911 ben már 60, esetleg 80.000 koronát fog kitenni és a kiadási és bevételi tételeket mind úgy irányozta elő a főszámvevő, hogy csakis kedvezőbb lehessen a végeredmény az előirányzatnál. A költségvetést most kinyomatják, szétküldik a bizottsági tagoknak és azt október második felében fogja a törvényhatósági bizottság letárgyalni, előreláthatólag épen olyan gyorsan, mint ma a vegyes bizottság, mely gondos figyelem és többrendbeli hozzászólás után is két órai időtartam alatt valamennyi tétellel megismerkedett. — A pécsi egyházmegye seniorának halála. Pincehelyen csütörtökön meghalt Hangyái Mihály, kiérdemesült esperes plébános, az egyházmegye legrégibb tiszteletbeli kanonokja, életének 74. évében. Az Eszterházy Miklós herceg patronátusa alá tartozó pincehelyi plébánia a legrégibb a pécs egyházmegyei plébániák közül és 1717. évtől megőriztette anyakönyveit. Hangyáry, aki a simontornyai kerületnek volt esperese, 1906 ban, tehát 72 éves korában ment nyugalomba, amikor is Fodor József neveztetett ki pincehelyi vikáriussá. Hangyályt, aki 1860-tól lelkészkedett a pincehelyi plébánián, szombaton délután Pincehelyen fogják örök nyugalomra helyezni. — A kir. tanfelügyelő és a félnapos oktatás. Lapunk tegnapelőtti számában adtunk hírt arról, hogy a kir. tanfelügyelő nem járult hozzá az iskolaszéknek a félnapos oktatás kérdésében hozott határozatához. Az iskolaszékhez e tárgyban intézett átiratának érdemi részét, mint közérdekűt, a következőben közüljük: »Az egyhuzamos, (félnapos) és megszakított (egész napos) oktatás kérdése, amint a határozatból is kitetszik, megfelelő előkészítés és érlelés nélkül került a Tekintetes Iskolaszék elé. Az ötletszerű tárgyalás folyamánaligha voltak a dolog jelentőségéhez mérten kifejezhetők azon paedagogiai, egészségi és szociális okok, melyek úgy a fél, mint az egész napos oktatás mellett felhozhatók és valószínűleg a helyi viszonyok sem voltak kellőképen mérlegelhetők s azok a distinctiók sem voltak meglelhetők, a melyeknek a bel és külvárosi szülők életviszonyainak mérlegelése képezheti biztos alapját. Ezek folytán a jelzett határozathoz nem járulhatok hozzá, hanem a községi iskolaszéki utasítás 11. §-a értelmében arra kérem a Tekintetes iskolaszéket, méltóztassék ezt a paedagogiai és szociális