Pécsi Napló, 1913. október (22. évfolyam, 225-237. szám)

1913-10-05 / 225. szám

ю — öngyilkos házvezetőnő. Tegnap dél­előtt a pécsi állami bábaképző intézetben, féregirtó méreggel megmérgezte magát P. A. 45 éves házvezetőnő. Hamarosan orvosi se­gélyben részesítették, de sikertelenül, mert az arzén­tartalmú méreg gyorsan elvégezte borzalmas munkáját. P. A. estére iszonyú kí­nok között meghalt. Az életunt házvezetőnő 1912. március óta volt alkalmazva a bába­képzőben. Az utóbbi időben a buskomorság jelei mutatkoztak rajta, de senki sem sej­tette elkeseredett szándékát. A rendőrség részéről Komáromy József rendőrbiztos ejtette meg a vizsgálatot. Átkutatták az öngyilkos holmiját, de semmiféle írást, amiből tettének okára következtetni lehetne, nem találtak. Az öngyilkosságról értesítették a szerencsét­len házvezetőnő Budapesten élő fivérét, aki a temetés iránt ma intézkedett. Az esetről a kir. ügyészségnek is jelentést tettek. — A megzavart nászéjszaka. (Irta Lavedán hires francia iró.) A mozi kultúra elért immár ama fejlődési pontig, hogy a nagy közönséget nem annyira a drámai hatások az idegekre és a fantázi­ára bárh­ozott jelenetek,­­ hanem a művészi miliő, az élet kereteiből kiragadott rajzok és tör­ténetek érdeklik. Hétfőn és kedden kerül bemuta­tásra egy pompás vígjáték, melyet teljesen új műsor keretében mutat be a Széchenyi Mozgó és amelyre előre is felhívjuk a publikum figyelmét erre a francia pikáns szó bohózatra. Ha valaki néhány derűs percet akar szerezni magának, le­hetetlen, hogy meg ne nézze. Ez a felvétel nem a mindennapi sablonos mozifelvétel, hanem a leg­tökéletesebb francia bohózat és mindenütt óriási sikert aratott. Azonkívül be lesz mutatva az idei szezon legnagyobb sikert aratott­ „A nővér áldo­zata“ 3 felvonásos dráma, mely technikai és mű­vészi kiállítása felülmúlja a legcsapongóbb fan­tázia képzeletvilágát is és szcenikailag utolérhe­tetlen jelenései feltűnést fognak kelteni frappáns helyzetváltozataikkal. Minthogy a Megzavart nász­éjszaka roppant pikáns izó, gyermekjegyek hétfőn és kedden nem adatnak ki. — Zsúfolt utcák. Annak a rendszernek, mely­­városunk fejlődését a belváros, a­ köz­pont agyonépítésében látta érvényesülni, most tapasztaljuk a hátrányát. Évtizedeken át az volt a jelszó, hogy minden középületet a belváros kellős közepébe kell helyezni. Min­den intézmény, ami csak létesül, az okvet­lenül a belváros közepén nyerjen elhelyezést, így aztán ma már oda jutottunk, hogy még a római korból reánk maradt keskeny ut­cákban akkora a közlekedési zsúfoltság, hogy ember ember hátán törtet, tolakodik, fura­­kodik s gázolja egymást. A Király utca, Irgal­­masok utcája, Ferenciek utcája, a város fő­forgalmú utcái, a­melyekben állandóan száz meg száz ember, igen gyakran ezer meg ezer ember hullámzik néhol alig nyolc méter szé­lesen. A közhivatalok, intézetek, üzletek, piacok túlnyomó része ezekben a központi utcákban vannak. Itt járnak a speditőrko­csik, bérkocsik, mindenféle kocsik s itt fognak majd járni a villamos kocsik is. Az egész város és a vidékről beözönlő falusiak mind ezekre a keskeny utcákba szorulnak. Kezd az állapot tűrhetetlenné válni. Utálattal lép az ember az utcára, annyira zsúfolt. A péküzlet előtt lisz­tes zsákokkal terhelt kocsi áll, a­melyről hordják be a zsákokat, a másik oldalon sze­neskocsi, melyről kosarakban cipelik a sze­net, valamivel lejebb tüzifahasábokat do­bálnak le a kocsiról, a másik soron a vasasbolt előtt vaskályhákat szednek le a szállító sze­kérről, amalább a divatáru üzletnél egy uri­­fogat várakozik a bent vásárló úrnőre, a túlsó ház előtt az orvos fogata várakozik a gazdájára, lejebb pedig a benzinmotoros favágó gép zug, dug, zakatol, kattog s csap eget-földet rázó lármát. Ezek közt az objek­tumok között bujkálnak az emberek egymást horzsolva, egymást lökdösve, mint a mezei pockok, künn a kukoricatarlón. Éppen ideje volt, hogy a város fejlesztésével kimentek az Irányi Dániel térre. A város fejlesztését a külvárosokban kell folytatni, hogy a nagy népesség, a nagy forgalom megoszoljon. A legnagyobb szükség lesz a vásárcsarnok föl­állítására s a város közepéből a piacoknak el­távolítására, mert a város kellő közepén, kes­keny utcákból nyíló szűk tereken tovább heti vásározni nem lehet. — Rendőri hírek. Az öreg­asszony balesete. Jor­dánovics Traján sütősegéd­ tegnap a Majláth-téren ellökte kézikocsijával Szevera Ilona 70 éves öreg­asszonyt, aki az arcán könnyebb zúzódást szen­vedett. Az eljárás megindult. — Az alkohol. Szabó István napszámos az éjjel ittas állapotban botrá­nyos lármát csapott a Felsővámház utca elején. Mivel a figyelmeztetés dacára sem csöndesedett el, előállították s kijózanodásáig őrizetbe vették. — Differenciált a közúti villamos vasút vállalkozói között. Már régebb idő óta tudott dolog, hogy a Ganz cég és a Baján és Melegi alvállalkozó cég között különböző differen­ciák merültek fel. A súrlódások ott kezdődtek, hogy a Baján és Melegi cég, mielőtt a pálya­­test építkezését megkezdte volna, nem készí­tett rendszeres terveket. Ennek következ­ménye volt, hogy valahány vízátvezető csa­torna építéséhez értek, a terveket mindig akkor kellett sebtében elkészíteni és sürgősen szaladni fel vele Budapestre a kereskedelmi miniszter jóváhagyását kieszközölni. Így érti meg csak a közönség, hogy a Flórián utcánál, a Mór utcánál, a Kazinczy utcánál, a Szigeti országúton és Zsolnay Vilmos utcában miért készültek el oly későn a vízátvezető csator­nák. És hogy miért nem fogtak még hozzá a Hungária sarkon a vízfolyóba építéséhez. Ismeretes az is, hogy a fenyőfakockák lefek­tetése körül is nagyobb differenciák támadtak az alvállalkozó és a Ganz cég, tovább a város részéről az építkezés ellenőrzésével megbí­zott főmérnökkel. Mindezek tetejébe kiderült, hogy Baján és Melegiék mesterségesen azért húzták a munkálatokat, hogy a kereskedelmi minisztériumban oly tervekhez nyerjék meg a jóváhagyást, amelyek megvalósítása jelen­tékeny hasznot biztosított volna nekik. Ilyen terv volt az a Baján és Melegi cég részéről tett előterjesztés, hogy a balokányi liget mentén egy hatalmas támfalat húzzanak a villamos pálya megerősítésére. A tervből szerencsére nem lett semmi. A súrlódások azonban mind­inkább kiélesedtek a Ganz cég és a Baján és Melegi cég között, amelyek odáig vezettek, hogy az Irgalmasok utcájában már másik alvállalkozóra bízták az építkezést. A Baján és Melegi cég munkája azóta csak arra szorít­kozik, hogy az általuk megkezdett munkát befejezzék. A differenciák kérdésében ma szakértő bizottság érkezett Pécsre. Egyrészt Ganzék, másrészt a Baján és Melegi cég hoz­tak le Budapestről szakértőket és az építke­zéseket is megtekintve vizsgálták meg a kér­dést. Már most e­ szakértőbizottság kiszállá­sának eredményétől függ, hogy a differenciák elsimulnak-e a vállalkozók között, vagy pedig peres útra terelik-e a vitás kérdést. — Iskola táska, zsebkés, olló, torna- és comód cipő, ruha-,, haj-, köröm- és fogkefék, fogpaszta, szappan, gyermek zsebkendő, harisnya, ernyő, kötény, kézelő és gallérgomb Brucker Bélánál Pécs, Városház, Széchenyi-tér. — Telefon 260. sz. — Kolerariadalom Nagykanizsán. A való­ság rácáfolt az orovosi tudomány megálla­pítására : Nagykanizsán öt nap múltán meg­betegedett és meghalt kolerában Oszvald János, a kolera első áldozatának anyósa. Kí­vüle három koleragyanús beteg van még : Oszvald két gyermeke és egy asszony. Osz­vald János családjának vesztegzárja tegnap délelőtt ért volna véget a belügyminisztériumi rendelet szerint. Rácz Kálmán dr. eléggé nem is dicsérhető óvatosságból a zárnak a hatodik napra való meghosszabbítását kérte. A hat napos zár pénteken reggel 9 órakor ért volna véget. Reggel nyolc órakor azonban özv. Bognár Lajosné, szül. Lesch Anna hetvenkét­­éves lapkihordónő, Oszvald anyósa, aki szin­tén zár alatt volt, koleragyanús körülmények között meghalt. Mint ismeretes a kolera lap­­pangási ideje öt nap és így Bognárné halála valósággal orvosi szenzáció számba megy. A szerencsétlen asszony hat nap előtt elment leánya lakására, mert meghallotta, hogy veje meghalt. Éppen akkor járt künn a bizottság és igy Oszvald családjával együtt Bognár­­nét is benn tartották. Bizonyos tehát az, hogy Bognárné a megfigyelési zár alatt, ott Oszval­­déknál kapta meg a kolerát és így ő már — fer­tőzötten — a külvilággal egyáltalán nem érint­kezhetett. Bognárné halálával egyidejűleg Oszvald János két gyermeke : a 13 éves János és a 2 éves Ferenc koleragyanus körülmények I között megbetegedett. Még egy koleragyanus I beteg van, Fuller Pálné, aki a Kormos utca ■ 31. szám alatt lakik. A 3 koleragyanus beteg­­­get Rácz Kálmán orvos azonnal a járvány­kórházba szállíttatta. Bognámét pénteken boncolták fel. E négy újabb kolerás megbe­tegedés folytán Nagykanizsa városa „fertő­zött“ és így a lehető legszigorúbb intézkedé­sek váltak szükségessé. A városból élelmi­szert kivinni nem szabad, minden Nagykani­zsáról elutazottat 5 napig megfigyelés alatt tartanak. A rendőrkapitány a legszigorúbban saját felügyelete alatt végrehajtatja az előírt köztisztasági rendkívüli intézkedéseket. A járványkórház környékét rendőrök, a kani­zsai fertőzött házakat pedig csendőrök fog­ják körül. — Idényváltozás. Elmúlt a tikkasztó forróság és helyet adott az esős időnek. Az időjárás minden­ változása, bármily kívánatos is az, mindig valami meglepetéssel jár. Sokan megfáznak és nem képe­sek hurutjuktól megszabadulni. Sokszor egy sem­mibe sem vett kis köhögés a legsúlyosabb tüdő­bajnak tör utat. Akinek hajlama van a meghűlésre, jól teszi, ha az átmeneti időben a Skrolin „Roche“­­val kúrát tart. „Pécsi Napló" 1913 október 5 Irodalom és művészet. — Színházi hírek. Hétfőn negyedszer kerül színre a rendkívül sikert aratott, bájos zenéjű Buksi, melynek eddigi három előadása teljesen zsúfolt házakat eredményezett. Az előadást meg­előzőleg, október hatodika alkalmából László Tiva­dar elmondja Ábrányi Emilnek, ez alkalomra írt gyönyörű költeményét: A vértanukat ne feledjük el. Kedden Zerkovitz és Béldi mulatságos operettje Az arany eső kerül színre ez idényben másodszor. Szerdán és csütörtökön ismét bemutató lesz. Farkas Imre, az országosan ismert, nagy tehetségű poétának : A hónapos szoba című énekes vígjátéka, mely ezelőtt három héttel a Vígszínházban nagy­ sikert aratott, kerül bemutatóra. A hónapos szoba, minden vidéki színpadot megelőzve Pécsett, kerül először szimre és e poétikus, fehér vígjátéktól, melynek bájos zenéjét is Farkas Imre írta, nagy sikert vár az igazgatóság. A főszerepeket Kondrát Hana, Várnay Janka, Majthényi, Sárközy Blanka, Ujj Kálmán, László Tivadar, Rákosy, Somfár és Lóránt játszák. Pénteken Kálmán Imre világhírű operettje. A cigányprímás megy az idényben másodszor új szereposztással. Szombaton Jókai hatalmas regényéből dramatizált. Uj földes né kerül szinte harmadszor, míg vasárnap Báró Eötvös József emlékének áldoz a színház, szinte hozza jótékonycélú előadás keretében, a pécsi nép­könyvtár egyesület javára: Eötvös, Viola, az alföldi haramia című nagyhatású énekes népszínművét. Az előadást megelőzőleg Vende Ernő, főreáliskolai tanár, a darabról és szerzőjéről konferálni fog. — A városi zeneiskola tanáraiból alakult „Pécsi Kamarazenetársaság“ bérleti hangverse­nyeinek sorát e hó 26-án kezdi meg az első matiné­val. A társaság idei hangversenyeinek műsorán a következő modern szerzők művei szerepelnek: Brahms c moll vonós négyes, Dvorak Dumky trió, Debussy I. vonós négyes, Brahms H dur zongora­trió, Csajkovszky zongoratrió, Schütt zongora quartett. Magyar szerzők művei: Goldmarck zon­goraötös, Kirchner Elek vonósnégyes, Lendvai Ervin vonóstrió, Molnár Antal vonósnégyes, Pop­per Dávid vonósnégyes, Dohnányi zongoraötös. A klasszikusok közül következő művek előadását tervezik: Beethoven c moll zongoratrió, C dur vonósnégyes, Mozart D dur vonósnégyes, Haydn d moll vonósnégyes, Schumann zongora­quartett, Schubert Es dur zongoratrió stb.­­ Több oldalról történt interpellációra a társaság felkérte lapunkat annak közlésére, hogy a hirdetett 6 hangverseny bérletét azért kénytelen 10 koronáért adni, mivel az estélyeken szereplő vendég­sólisták tiszteletdíja tetemesen emeli az eddigi, amúgy is jelentékeny költségeket. — A Pécsi Zenekedvelik Egyesületének hang­versenye. Október 21-én kezdik meg zenekedvelő­ink hangversenyeiket. A hangversenyen Beethove negyedik (c moll) vonósnégyese és Wolf-Ferrai nagyszerű kamaraszimfóniája kerül előadásra . Ugyancsak ezen a hangversenyen mutatkozik be a pécsi közönségnek F. Camilla dell Ото hegedű­­művészn­ő, aki Bach Airjét és Sarasaié Zigeunér­­wesen című szerzeményét fogja előadni. A mű­vésznő, aki a prágai konzervatóriumot végezte,

Next