Pécsi Napló, 1914. február (23. évfolyam, 26-48. szám)

1914-02-01 / 26. szám

2 belsejével vasút és a még szabályozatlan Marica folyó köti össze és ha a Maricát szabályozzák és az eliszaposodott kikötőt kikotorják, méltó versenytársa lesz a görög Kavalának. Bulgária szép jövő elé néz. A török birodalom utolsó csonkját kell még el­foglalnia, amivel, föltéve, hogy a Bosz­porusz és a Dardanellák kezükbe jutnak, a Fekete tenger kijáratát hatalmában tartja és így az orosz nedvét nem engedi a Földközi tengerre. Románia, amely tulajdonképen nem tartozik az igazi balkán államok közé, ismét egy lépéssel előrébb haladt a Bal­kán felé. Elfoglalta a Dobrudzsa déli felét, amelynek lakói csaknem kizárólag török-tatárok és bolgárok és legjelentő­sebb városa Dobrics vasúti gócpont. Törökország, a beteg ember, európai birtokainak csak heted részét tudta meg­tartani, amely kis területnek népsűrű­sége azonban az egész Balkánon a leg­nagyobb (70 ember jut 1 km.-re). Ha e termékeny terület fokozottabb meg­művelés alá kerül, jobb pozícióra szá­míthat még a kereskedelem, ipar és ter­melés tekintetében, mint amilyet eddig elfoglalt. Ellenesebben azonban az Or­mánság kénytelen visszavonulni utolsó mentsvárába, Anatóliába és helyét át­engedni az ifjú, fejlődő balkáni népnek, a bulgárnak. Mindezeket összegezve arra a fon­tos konklúzióra juthatunk, hogy míg a török uralom alatt a hanyatló dekadens egy európai provincia­­. az ozmán birodalom utolsó európai a. Hogy t. olvasóinknak a képük legyen az új Balkánról, A­lkán új arculatát statisztikai adata fogjuk bemutatni, amelyek azonban­­ meg­közelíthetőknek tekinthetők és lehet hogy már nemsokára meg is fognak változni A Balkán képe a háború előtt: Terület Lakosság Bulgária ............ 96.000 km. 4.3 millió Görögország___ 64.000 „ 2.7 „ Montenegro ___ 9.000 „ 0.25 „ Románia............ 131.000 „ 7.2 „ Szerbia .............. 48.000 „ 3.­ „ Török birodalom 169.000 „ 6.1 „ A háború után Terület Lakosság Albánia .............. 32.000 km. 0.8 millió Görögország___ 108.000 „ 4.4 „ Bulgária ............ 120.000 „ 5.­ „ Montenegró ___ 16.000 „ 0.5 „ Románia............138.000 „ 7.5 „ Szerbia .............. 90.000 „ 4.1 „ Török birodalom 23.000 „ 1.6 „ Gundrum Gyula, a szövetségesek össze nem kapnak a prédán, új balkáni nagy­hatalom lépett volna előtérbe, Bulgária, mintegy 160.000 km.-nyi területtel és 7 millió lakossal. A londoni kongresszustól kör­vonalazott birtokeloszlás alapján azon­ban keletkezett 3 körülbelül egyenlő­­hatalmú közép állam, két kis állam és a vuium J UllVg M­uxwvxii U«_» « Vi. 105-re emelkedik, s ez az emelkedés annál teljesebben érvényesül a fejlődő városok javára, mert míg a javaslat egyfelől szapo­rítja a fejlődő városi élet gócpontjain a kerületeket, több olyan kis városnak eddigi képviselőküldési jogát szünteti meg, amely­nek sem városi jellege, sem gazdasági, kul­turális, vagy nemzetfentartó jelentősége nem olyan, hogy a külön képviseletét indokolttá Эа/töredékcek.­ i. Szeretem a világot És a világon mindent szeretek; Szeretem a mezőt, a vadvirágot, Szeretem a mosolygó, kék eget, Szeretem a borongó vándorfelhőt, Ha fénybe vonja nyári alkonyat, Szeretem a lenyugvó napsugárban Föllángoló hamvas hegyormokat, Szeretem a tengert, ha sima tükrén Arany hidat épít a holdvilág, Szeretem a tavaszi éjszakákat, A sötét égbolt sok száz csillagát. Szeretem a magányt, az estharang szót, A zugó erdőt a hegyoldalon. Szeretem a világot — Csak önmagamat gyűlölöm nagyon. II. Csillagok ragyognak fönn az égen, Boldogságot lehel az éjszakára, A fák merengve, boldogan susognak, Az éji szélnek elhal a szava, A vadvirágok kölyhöket kitárják És mámorosan felsóhajtanak A virágra, fára, néma éji tájra A boldog álom száll le hallgatag... S e csendes, áldott, boldog éji órán, Midőn oly néma erdő, völgy, halom, Valakinek zokog a zongorája, Valakinek a lelke fáj nagyon... III. Az alkonyég a vízbe hajlik, Csillognak, égnek a habok, Egy fénysugár a tengerésznek Borongó homlokán ragyog. A parton egy asszony nézi A nyári napnak alkonyát És reng a hullám, száll a csalnak A habokon tovább... tovább... IV. Szeretnék olykor felujongani S karjaidba zárva Bohókat mondani... Olykor meg kebledre ráborulva Panaszkodni szeretnék Zokogva... „Oázis.“ ______________________________________ „Pécsi Nap. A választókerületek új beosztása, Budapest, január 31. Nándor János belügyminiszter ma nyúj­totta be a képviselőházban a választókerü­letek számának és székhelyeinek megállapí­tásáról szóló törvényjavaslatot, mely junk­­u­mban van a választójogról szóló, a múlt évben szentesített törvénnyel, amennyiben ez a törvény a kerületi beosztás életbelépte­tése után lép hatályba. A ma benyújtott törvényjavaslat a magyar országgyűlés számára­­a h­orvát kép-tennév , javaslat, két kerület, mázott kulc több kerület­­ tatja a főváros litsa le túlságosa. És e tekintetben i lat indokolásában vidékkel szemben ar­­ánytalannak lenni, m­­agát, hatalmas fők­ént, magának, hanem a vide onnan vonzotta magához gába erejének, népességén szét. A javaslat tehát ez juttatott erőtöbbletet más alakjában részben visszaa. Különben annál inkább lele­rületeinek számát csak tizet­ porítani, mert a főváros­­ sajtóban, népgyűléseken és­­ vezetékben amúgy is több ad arra, hogy a közügyek vite szóljon, mint a vidéken lakók A törvényjavaslat a két számán kívül csak azt határozza az egyes törvényhatóságokra hány választó­­kerület jut, s azok székhelye hol lesz. Rész­leteiben a kerületi beosztást a belügyminisz­ter rendelettel fogja megállapítani s azt jövőben csak a törvényhozás módosíthatja. Ezt a törvényi felhatalmazást, amelyet a belügyminiszter a javaslat szerint nyer, az indokolás azzal okolja meg, hogy a kerüle­tek beosztásánál annyiféle fontos szempontra, adatra és körülményre kell figyelemmel lenni, hogy mindezeknek az adatoknak felkutatá­sára és feldolgozására, egyáltalában mind­ezeknek a legapróbb részletekig szakszerű mérlegelést igénylő kérdéseknek tárgyilagos elbírálására olyan nagyobb­­ számú tagból álló testületek, mint aminek a törvényható­sági bizottságok, nem alkalmasak, vagy a munkájuk beláthatatlan ideig tartana. A A néni malacai. Irta: Nikelszky Géza. — A Pécsi Napló eredeti tárcája. — Én, mint egy szegény gyarmati körorvos, váltig erősitgetem, hogy a néni alapjában véve nagyon kedves, jó nénike, — az Isten éltesse erőben egészségben — lám most is, egészen váratlanul, egy csókolni való rózsás bőrű kis malaccal, amolyan ü­nnapnapi pecsenyének valóval, örvendezetett meg bennünket. Ez most kétszerte jobban esik nekünk, mert ^ X.­­ 10. V ud­uc lH^gclliYU un ^CCUA, CUj CgJCO kerületek gazdasági és kulturális jelentősé­gét, szociális viszonyait, néhol mint méltá­nyossági szempontot, a történelmi fejlődést vették figyelembe, s a belügyminiszter a javaslat indokolásában kijelenti, hogy a részletes beosztás elkészítésénél is ugyanez a szempont lesz mérvadó. Arra is fog igye­kezni a belügyminiszter, hogy a választó­­kerületek területileg összefüggő egészét al­éppen most a szeretet­ ünnepének hetében annyira kiajándékoztuk magunkat, hogy míg a jó rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, tisztelőknek mi is pecsenyét juttattunk, ne­künk már pecsenyére nem jutott volna, ha ez a fejnélküli eszem­ adta kis malac meg nem érkezik. Még­pedig hogyan érkezett! A rom­landó belső részek helyett pompás két pulyka­combbal van a malac megbélelése. Egy-egy jókora darab van még a comb-tőhöz hozzá­­kanyarítva. Ezt a pulykát, — mert hogy pulyka, arra a fejemet merem tenni! — a derék jó néni valószínűleg egyenesen nekünk, erre a célra hizlalta. De eszembe sem jut,na hogy ha már nekünk hizlalta, elküldhette volna a néni az egészet. Mert az nem egészen bizonyos, hogy a néni csupán reánk gondolt volna, a­mikor van még rajtunk kívül sok szegény rokon, a­kinek magának nem telik, — mint a­hogy most nekem, — nem telett volna — pulyka pecsenyére, de sőt malacra sem. Bizony, nem ! De nem csak én örültem meg a malac­nak, hanem az asszony is, (a feleségem) meg a gyerekek is megörültek. — Mégis csak jó asszony a néni, — haj­togatta egyre a feleségem, — azonképpen, mint én. S örültünk, hogy nekünk bokros érdeme­ink lehetnek a néni előtt, a­mennyiben nem csakhogy nem feledkezett meg rólunk, de egyenesen kitüntetett bennünket szeret­­tével.

Next